"2016-ban elhatároztam, hogy minden hónapban legalább egy AC könyvet kiolvasok. Ezekről a könyvekről az adott hónap 22. napján olvashatjátok az értékelésemet. Augusztusban ismét egy Poirot könyvvel jöttem, íme a Nyaraló gyilkosok."
Fülszöveg:
Hercule Poirot azt reméli, hogy békességben töltheti vakációját az exkluzív tengerparti nyaralóhelyen. Sajnos, már az első napok is zaklatottan telnek, mindenki arról susog, hogy a híres „férfifaló”, a szépséges exszínésznő, Arlena Stuart ezúttal kire vetette ki hálóját. Kavarognak az indulatok a szépasszony körül – mígnem egy különlegesen szép, verőfényes napon rábukannak a holttestére! És éppen Hercule Poirot volt az, aki utoljára beszélt Arlenával, amint a csábos teremtés titkos találkára osont… Poirot úrnak természetesen ezek után nem adatik meg a nyugalmas nyaralás! Mivel a szép Arlenára sokaknak volt okuk haragudni, a gyanúsítottak száma sem csekély. Monsieur Poirot azonban nem volna méltó hírnevéhez, ha végül nem sikerülne kibogoznia a nem mindennapi rejtély szálát és lelepleznie a valódi gyilkost.
Véleményem:
Aztán a szereplők nőttek a szívemhez. Igaz, nem volt mindegyik tökéletes, de mégis megkedveltem őket. A Gardener házaspáron rengeteget nevettem, ahogyan a feleség mindig azt kérdezi: "Ugye, Odell?" és a férj válaszol rá: "Igen, édesem!". Redfernéket is megkedveltem. Hercule Poirotot már ismertem, bár most igencsak a háttérből kémlelte az eseményeket, hogy aztán a legvégén előbukkanjon és megfejtse a rejtélyt (akárcsak Miss. Marple a konyhaszekrényből). Arlenét mondhatni sajnáltam, Lindát sokáig gyanúsítottam, de vele lett kerek a történet.
Talán csak azért mondom azt, hogy bírtam ezt a könyvet, mert nem találtam ki a gyilkos személyét. Engem is sikerült becsapni egy egyszerű trükkel! Tiszta szemfényvesztés volt az egész, de nagyon élveztem. Az írónőnek sikerült belevezetnie a legnagyobb gödörbe. Amire rájöttem volna, hogy túl egyszerű lenne az egész, akkor már megjelent Poirot, hogy feltárja a titkokat.
Lassan annyi Agatha Christie könyvet olvasok, hogy a végén nem fogom tudni eldönteni melyik a kedvencem. Talán erre nincs is szükség :D
Értékelés:
Véleményem:
Szokásos Agatha Christie krimi, amiben Hercule Poirot is szerepet kap. Mégis nekem az átlagnál sokkal jobban tetszett. Először a helyszínbe szerettem bele. Ki ne akar egy olyan kastélyban megszállni, ami dagálykor megközelíthetetlen? Ilyenkor teljesen el vagy szigetelve mindentől. Amikor viszont a víz visszavonulót fúj, újra megjelenik a bájos kis út, amin visszajuthatsz a városba. Festőien szép táj. Egyszer én is ellátogatnék egy ilyen helyre.
Részlet a filmből. Forrás: itt |
Talán csak azért mondom azt, hogy bírtam ezt a könyvet, mert nem találtam ki a gyilkos személyét. Engem is sikerült becsapni egy egyszerű trükkel! Tiszta szemfényvesztés volt az egész, de nagyon élveztem. Az írónőnek sikerült belevezetnie a legnagyobb gödörbe. Amire rájöttem volna, hogy túl egyszerű lenne az egész, akkor már megjelent Poirot, hogy feltárja a titkokat.
Egy nagyon fontos jelenet, ami megtévesztett |
Értékelés:
Többi értékelés:
június:
május:
#1: Gyilkosság meghirdetve
#2: Három vak egér
április:
Az Ackroyd-gyilkosság
március:
-
február:
január:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése