Naomi Wood: Mrs. ​Hemingway

Könyvadatok:

Kiadó: Alexandra

Oldalszám: 288 oldal

Téma: életregény

Sorozat: -

Kiadás éve: 2014
Megrendelhető: Alexandra

Fülszöveg:
A ​​párizsi feleség csupán a történet kezdete volt…

Hadley, Pauline, Martha és Mary. Ernest Hemingway feleségeként mind a négyen tudták, milyen generációjuk leghíresebb, legvonzóbb íróját szeretni, és általa szeretve lenni. Mindannyian azt gondolták, hogy szerelmük örökké tart majd, és mindannyian tévedtek: egyik nő sem volt képes megtartani őt. 

A négy részben elmesélt, valódi szerelmes leveleket és táviratokat a történetbe szövő Mrs. Hemingway feltárja a drámai szerelmi háromszögeket, amelyek tönkretették Hemingway házasságait. Az 1920-as évek bohém Párizsától az 1960-as évek hidegháborús Amerikájáig ívelő, a híres „elveszett nemzedék” alakjaival teli regény a szenvedély, szerelem és szívfájdalom lebilincselő története.

Miért pont ez?:

Naomi Wood könyve 2014-ben jelent meg a magyar boltokban. Én azóta, már 2 teljes éve szerettem volna elolvasni. Nagyon régóta nem vásároltam már könyvesboltban, interneten pedig sohasem jött szembe. Aztán egyszer csak megláttam a könyvtárban és annyira megörültem neki, hogy rögtön ki is kölcsönöztem. A címe és a borítója fogott meg a legjobban :) 

Véleményem:

A könyv 4 részre van osztva. Ezeket a részeket lehet egynek és különnek is tekinteni. Mivel végig E/3.-ben látjuk az eseményeket, ezért szép, összefüggő az elbeszélésmódja. Nem mondom, hogy olvastatja magát, de ha belevágsz, akkor biztosan egyhuzamban 100 oldalt is kivégzel belőle. 

Kicsit sajnáltam, hogy mindegyik házasság végét láthattam csak. A szeretőkből, a szerelmek elejéből is többet kaptam, mint a boldog házas évekből. Utóbbiból szinte semmi sem jutott. Azonban Hemingway életét ismerve rájöttem, hogy ennek így kellett történnie. 

Érdekes volt végigkövetni, hogy a 4 nő hogyan kezelte a házassági válságot, hogyan élték át a történteket. Sokan megpróbálták visszafogni a férjüket, de egyiküknek sem sikerült. 

Voltak részei, amik nagyon tetszettek. Ott volt például az a különös egybeesés, hogy Ernest mindig Franciaországban veszítette el a feleségit és az irományait. Aztán az a kapcsolat, amely az első és a második feleség között megmaradt. A harmadikat nagyon szerettem, az utolsóhoz nem tudok hozzászólni. A történet végére szinte én is megőrültem, mint sok más szereplő. 

Számomra hatalmas nagy meglepetés és csalódás volt az utolsó pár mondat. Tudjátok az, amiben a szerző közli, hogy a történetek nagy része a képzelet szüleménye, aki pontosabb adatokat akar megtudni az ezt és ezt a könyvet olvassa el. Azonban ennek ellenére is úgy vélem Naominak sikerült élet -és korhűen visszaadnia az egész történetet. Lehet, hogy nem pont így történt, de ki tudja? 

Értékelés:

Plusz:

Aki szeretne beleolvasni a történetbe az IDE kattintva megtekintheti az első pár oldat.