2016. június 30., csütörtök

Havi összefoglaló: JÚNIUS

Mivel előző hónapban kimaradt az összefoglaló, így most feltétlen szerettem volna írni. Kezdem rögtön azzal, hogy a netem akadozik és ezt a szöveget is már négyszer bebötyögtem, de tanulva a hibámból most word doksiba írok.

Mi történt velem?:
A júniusom tele volt kirándulásokkal, utazással.

Először voltam osztálykiránduláson Ásothalmon, ami már csak azért nagy élménynek számított, mert leégtem, megharapott egy ló és nem volt térerő. Ráadásul úgy az első dolgot úgy sikerült kiviteleznem, hogy csak ott, ahol a napszemüveg rajtam volt, így 4 napig vörös buksival sétáltam.

Következő héten felmentem Budapestre a Könyvhétre. Amiről az élménybeszámolómat itt olvashatjátok :) Itt az eső vert el minket, de jelentem: még mindig itt vagyok és betegség nélkül sikerült megúsznom.

Szerzemények a Könyvhétről
Aztán osztálytársakkal szecessziós túrán vettem volna részt. Ami egy szecessziós fagyira korlátozódott. Igazából ezt a részét kicsit sajnáltam, mert Szegeden rengeteg az ilyen stílusban épült szép ház. Kedden és szerdán a változatosság kedvéért szakadt az eső. Utolsó nap persze Füvészkertben jól eláztunk. A dolgot nem könnyítette meg, hogy olyan helyen kellett átvágnunk, ahol semmilyen út nem volt (konkrétan úsztunk a sárban).
Voltam moziban is és láttam jó sok filmet, így arról az beszámolómra is lehet számítani csak még lusta voltam megírni.

Előző hétvégén voltam ám Tatán a Víz, Zene, Virág Fesztiválon is (azt hiszem így kell írni). Meglátogattam a családtagjaimat is. Ahogy várható volt: a kicsik eléggé sokat nőttek tavalyhoz képest. Egyébként nagyon élveztem, tesóm kevésbé miután felült az XXL-re, de összességében jó volt. Remek előadókkal és emberekkel. Csak az a nagy tömeg ne lett volna :(

Unokatesómmal. Kész csoda, hogy sikerült képet csinálnom, nagyon izgága és állandóan futkorászik :D 

Beszerzések:

Miután már megmutattam a Könyvhetes beszerzéseket, így nem fogok túlságosan újat mondani.

Jennifer E. Smith: Milyen lesz a búcsú után?
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 312
Téma: romantikus, ifjúsági
Sorozat: -
Kiadás éve: 2015


Amy Kathleen Ryan: Láng
Kiadó: Maxim 
Oldalszám: 404 
Téma: sci-fi, ifjúsági 
Sorozat: Ragyogás 3. része 
Kiadás éve: 2016



Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 334 
Téma: krimi 
Sorozat: Ambrózy báró esete 1. rész
Kiadás éve: 2014



Alan Bradley: De mi került a pitébe?
Kiadó: Maxim 
Oldalszám: 340 
Téma: krimi, ifjúsági 
Sorozat: Flavia de Luce rejtélyei 1. rész
Kiadás éve: 2013


Az olvasásaikkal jól állok. Egyenlőre kettőt már elolvastam, egyről írtam is, a másik kettőt pedig viszem magammal Olaszországba.


Olvasások:



Összesen 12 könyvet olvastam el, ebből az első kettő még májusból maradt. Illetve 3 könyv vár még arra, hogy végigolvassam őket. 

  1. Kristin Cashore: Graceling – A garabonc
  2. Sarah Dessen: Altatódal
  3. Isaac Marion: Eleven testek
  4. Kimberly Derting: Eskü
  5. Gayle Forman: Hová tűntél?
  6. Erich Kästner: A két Lotti
  7. Jennifer E. Smith: Milyen lesz a búcsú után?
  8. Bleeding Bride: A téboly kertje
  9. J. Goldenlane: Napnak fénye
  10. Agatha Christie: A kutya se látta
  11. Anna Woltz: Black Box
  12. Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány
Elolvasásra vár:
  1. Borsa Brown: Az Arab
  2. Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig
  3. Amy Kathleen Ryan: Láng
Írtam még:

Egyenlőre abban állapodtam meg magammal, hogy betartom ezt a tendenciát és lendületet, ami az utóbbi egy hónapban jellemzett. Egy rakat könyvem van, amit tervezek elolvasni, de nem tudom meddig fogok eljutni az utazgatás közben (ugyanis rettentően elálmosodok, ha 20 percnél hosszabb ideig kell a kocsi kényelmét élveznem). 

Azért egy rövidke kis lista még belefér... :D
  • Anne Frank naplója
  • Jandy Nelson: Neked adom a napot
  • Marissa Meyer: Scarlet
  • Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
  • Veronica Rossi: Végtelen ég alatt
  • Kercsmár Bella Noémi: A varázsló lehelete

J. Goldenlane: Napnak fénye *Mini-könyvklub 4*

Fülszöveg:
Mi jöhet egy világháború után?
Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború.
Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is.
Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat.
Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó és alattvalói sorsa pedig elválaszthatatlanul összefonódik.


Miért pont ez?:
A Mini-könyvklub keretein belül olvastuk. Igazából előtte semmit sem tudtam a könyvről és az írónőről sem, de feltett szándékom volt, hogy pótlom a hiányosságaimat.

A történetről és a szereplőkről:
Az események Kínában játszódnak a nem is olyan távoli jövőben. Az emberiség túl van a Nagy Háborún, ami lényegében változtatta meg az egész föld bioszféráját, életmódját és társadalmi rendszerét. Az országhatárok kitolódtak, az emberek pedig megfogadták: soha többé nem fognak újra vért ontani.
Csakhogy az évek telnek és az emberek felejtenek. Az új kínai császár ellen pedig rengeteg ember tiltakozik. Személye ellen heti rendszerességgel követnek el merényletet, amelyeket egyre nagyobb ügyességgel kerül ki.

Mindeközben Ticca a családjával békésen éldegél a Kockanegyed egyik házában. Életének egyik legizgalmasabb eseményei közé tartozik, amikor néha-napján eltűnik kedvenc macskája. Egyik ilyen alkalomkor találkozik Lin-nel, akivel rögtön egy hullába botlanak. A dolog innentől kezd el bonyolódni, ugyanis egy feladatot is kapnak: el kell juttatniuk egy üzenetet a császárnak.

A történet gyors és pörgős. Egy pillanatra sem lehet megállni és unatkozni.
császárTiccaLin és az ausztrál ügynök

Véleményem:
Hogy én miért nem hallottam a Mini-könyvklub előtt erről a könyvről? Egyszerűen nem értem. Ez egy baromi jó könyv! Annyira, hogy napokig azon agyaltam mi mást kellene mondanom ezen kívül. Mi tudná kifejezni azt, hogy mennyire tetszett? Biztosan fogok még olvasni a szerzőtől, olyan stílusa és fantáziája van, ami nem csak egyedi, de szórakoztató és megunhatatlan

Az első gondolatom az volt: ebből akár filmet vagy egész sorozatot lehetne csinálni! Kidolgozott, jól szerkesztett, a világot és a karaktereket rendkívül jól ábrázolt könyvről beszélünk. Mintha csak egy film kockái peregtek volna a szemeim előtt. Az olvasás sokkal gyorsabban ment, mint általában. Úgy faltam fel, mint egy éhes kisgyerek. A pocim azonban még mindig nincs tele; repetát követelek! 

Pörgős, változatos és mindig meg tudott lepni. Állandóan azon agyaltam: vajon mi a következő lépés? Mi fog történni a hármasunkkal? Ráadásul a császár mentés, a sok akció és két izgalom között arra is van időnk, hogy a szerelmi szálakért is izguljunk. Ötletekben pedig nincs hiány: van itt személyre szóló kártya, droid, titkos ausztrál ügynökök, annál is titokzatosabb Medve-Menyét-Ugróegér hármas, repülő gépezetek, teaautomaták, kamu esküvő, tánctanár és még rengeteg izgalmas dolog.

Nem csak beleéltem magamat a történetbe, de közben jól is szórakoztam. A három szereplő kalandjai igazán érdekesek és humorosak voltam. Nem az a rossz féle humor, amire ferde szemmel nézel vagy amin már nem tudsz nevetni, ha újraolvasod a történetet. A szereplők mindegyikén lehet mosolyogni.
Jól kidolgozottak, fejlődésre alkalmasak, mindegyik egyedi és különös.

Ha megjött hozzá a kedvetek a következő linken bele tudtok olvasni a könyv első 5 fejezetébe. A hossza ne riasszon el tőle titeket! Eszméletlen gyors tempóban lehet vele haladni. 


Értékelés:

2016. június 29., szerda

Anna Woltz: Black Box

Fülszöveg:
A holland fiatalok megőrülnek a Ticketért. Hogy mi az a Ticket? Egy kis kártya, amit maguk a gyerekek találtak ki, és öt szempontból értékeli a tulajdonosát: a külső, az ész, az egészség, a pénz és a vonzerő számít. Az első négyet lehet fejleszteni, a vonzerő százalékának növekedése azonban egy kapcsolódó közösségi oldalon kapott szavazatoktól függ. A kamaszok úgy érzik, végre maguk mondják meg, hogy ők milyenek, és a világ milyen legyen körülöttük. Jacob Rijn, a vonzó és fiatalon befutott filmrendező pedig kíváncsi: tényleg úgy megváltoztak a gyerekek, hogy a felnőttek nélkül képesek uralni a világot és önmagukat? Ezért kitalál egy valóságshow-t: a Black Boxot. Egy csapat gyereket bezárnak egy feketére festett házba a tenger fölé nyúló mólón. Heten vannak, mint a gonoszok. 


Miért pont ez?:
Bea a Könyvutca egyik bloggere hívta fel rá a figyelmemet az egyik bejegyzésével. Először kicsit megijedtem tőle, amikor láttam, hogy disztópia, de végül a kíváncsiság győzött és kikölcsönöztem a könyvtárból. 


A történetről és a szereplőkről:
A cselekmény a közeli jövőben Hollandiában játszódik, ahol a fiatalság körében új hóbort hódít: a Ticket. Ezt eredetileg a fiatal lányok hozták létre azért, hogy ne a környezet ítélje meg őket és ne higgyék azt róluk, hogy egy fiú miatt akarnak zsírleszívást csinálni. 

Az egész a következőképpen működik: egy centerben bizonyos időközönként megnézik mennyire vagy egészséges, milyen szép a külsőd (arc elemzés és miegymás), mennyire jól tudsz futópadon futni vagy mennyire vagy okos. Illetve azt is figyelik, hogy a bankszámládon mennyi pénz található és mennyi ismerősöd/követőd van a közösségi oldalakon. Ez alapján kiértékelnek, kapsz egy táblázatot ami megmutatja milyen szinten állsz. 
A különböző szintek elérésével több dolgot tehetsz meg: ilyen a C szint, ahol már létesíthetsz szexuális kapcsolatot.


Greens - egészség, Pocket - pénz, Brains - ész, Looks - kinézet, Potions - népszerűség

Ennek rengeteg pozitív hatása van: egy részt korlátozza a fiatalokat másrészt ahhoz, hogy elérj egy bizonyos szintet nem csak jól kell kinézned, de okosnak is kell lenned, tehát ösztönzően hat.
Akadnak hátrányok is: függőséget okoz és sokan, a 10 éves korosztály is plasztikáztatni akar, hogy a szépség pontjait növelje.
Ennek hatására hozzák létre a Black Boxot, ahol 7 különböző gyerek 1 hónapig a külvilágtól hermetikusan elzárva létezik. A főnyeremény: 2 millió.
  • A legidősebb gyerek, Franka 16 éves és Ticket őrült. 
  • Utána következik Rasmus a maga 15 évével.
  • Majd a 14 éves pufok, pattanásos lúzer: Job. 
  • A negyedik egy lány, akiről egy dolgot tudunk: gyűlöli a Ticket-et. 
  • A siker érdekében a szerkesztők egy bűnözőt, a 12 éves Nelliet is beválogatták a szereplők közé.
  • Valamint van itt még egy 11 éves Abertjénk is, akinek saját weboldala van, amin titokban levideózott lányok vannak. 
  • Végezetül pedig egy 10 éves Inoek, akinek a szülei bármit megtennének, hogy lányuk nyerjen. 
Első oszlop: Nellie, Albertje, Maria
Második oszlop: Franka, Rasmus
Harmadik oszlop: Job, Inoek













A Black Box szerkesztősége 2 férfiből és 3 nőből áll, akik szintén el vannak zárva a külvilágtól. Az eseményeket nagyrészt Jamien keresztül láthatjuk, aki egy 17 éves naiv lány. Eredetileg ő az, aki racionálisan látja a dolgokat és képes helyes döntéseket hozni, ám a szerelem rózsaszín köde miatt nem igazán tudja ezt megtartani. 


Véleményem:

Ez a könyv sokkolóként hatott rám. Teljes mértékben egyetértettem a mondanivalójával. Ráadásul mindvégig fent tudta tartani az érdeklődésemet. Nem sok a cselekmény benne, de annál több gondolkodni valót ad. 

Egyrészt ez egy társadalom kritika, amiben elhalványulnak a vonalak a saját és a könyvbéli világunk között. Másrészt azt hivatott bemutatni, hogy milyen hatással van az emberekre a média és a nagy pénzösszeg. A megvalósítás nekem nagyon tetszett, a szereplőket is sikerült úgy megválasztania az írónőnek, hogy együtt érezzek velük, ugyanakkor ferde szemmel nézzek rájuk a döntéseik miatt.

A pénz és a szenzáció hajszolása teljesen kiforgatja önmagából a karaktereket. Egyik sem tud rendes és ész érvekkel alátámasztható döntést hozni. Mindegyiket csak egy dolog érdekli: mi tesz jót a műsornak? Ezért amikor a fináléhoz közeledünk a két gyerek és az egész világ felbolydul. Emberek milliói spájzolnak be a 3 napos, 72 órás vetítésre, hogy azt nézzék ahogyan a fiatalok szenvednek.



Forrás: 1, 2, 3, 4
A könyvben fontos szerepet kap az eutanázia is. A történet szerint Hollandiában legalizálták a Tablettát. Ezt bevéve rögtön meghalsz. Ezt többnyire az idős embereknek találták ki és sok követője is van a dolognak. Főleg a fiatalság támogatja, hogy ne kelljen gondoskodni a büdös, memória zavarokkal rendelkező, járni nem tudó emberekről. Hogy ez mennyire helyes? Erre a kérdésre keresi a választ a Black Box is.
Érdekes volt látni, hogy a fiatalok mennyire nem tudják milyen választ kéne adni a kérdésre. Egy kivételével mindegyik a gyógyszerek mellett érvelt és nem látták a valóságot, ami kiszúrta a szemüket.

Tulajdonképpen ez a történet rá akar ébreszteni minket arra, hogy mennyire gyorsan közelítünk egy olyan világ felé, ami velejéig romlott, amiben nincs helye a szeretetnek, törődésnek és az együttérzésnek. Ahol a gyerekek akár át is vehetik a hatalmat, hiszen tőlük függ a vállalatok bevétele. Ahol akár az is megtörténhet, hogy egy súlyos dolognak ne legyenek következményei.

A végéről csak egy kicsit: kevés volt. Nem adott választ a kérdéseimre, egyszerűen csak elvágta a szálat és nem folytatta tovább. Azt persze tudjuk, hogy mi lett a következménye a dolognak, de teljes homály fedi a részleteket.   



Értékelés:

2016. június 28., kedd

Jennifer E. Smith: Milyen lesz a búcsú után?

Fülszöveg:Főiskolás éveik utolsó estéjén Clare-nek és Aidannek egyetlen egy elintézetlen dolga maradt: ki kell találniuk, hogy együtt maradjanak-e, vagy szakítsanak. A 12 órás beszélgetés során felidézik kapcsolatuk minden egyes lépését, hátha találnak valamit a múltjukban, ami meghatározza a jövőjüket. Az este barátokhoz, a családhoz, kötelékekhez, váratlan helyekre vezeti őket, ahol kemény igazságokkal és meglepő felfedezésekkel néznek szembe. Ahogy az óra jár és eléri őket a reggel, úgy közeleg elkerülhetetlen búcsújuk is. A kérdés csak az, hogy a búcsú csak a reggelre szól, avagy örökre? Bájos, édesen keserű, bölcsességgel és szeretettel teli új, ellenállhatatlan regény a döntéseink nehézségeiről abban az esetben, ha a szívünk és az élet más-más irányt diktál.

Miért pont ez?:
Nagyon sokszor próbálkoztam az írónő más könyveivel is, de ez volt az első amit
sikerült végigolvasnom. Aminek több oka is van: saját könyv, ajándékba kaptam és úgy döntöttem nem növelem az elolvasatlan példányokat a polcomon. Másrészt pedig tényleg legalább egy könyvet el akartam olvasni Jennifer E. Smith-től.



Véleményem:

Mostanában egyre jobban divatba jöttek azok a könyvek, aminek a fő cselekmény szála rövid idő alatt (24 órán belül) játszódik, azonban ebben az időközben rengeteg olyan dolgot is megtudunk, ami a könyvbéli jelen előtt történt.  Jennifer E. Smith új könyve is egy ilyen történet. Aminek az angol címe ezt meg is erősíti: HelloGoodbye, and Everything in Between.

Forrás: itt
A két főszereplő Clare és Aidan, akik ugyanakkor utaznak el az egyetemre, de több 100 km-re lesznek egymástól, így ez az utolsó estéjük együtt. Bár szeretik egymást, de a távkapcsolattal nem akarnak megpróbálkozni, így főleg a lány nyomására szakítanak. Előtte azonban végigjárják azokat a helyeket, amik kapcsolatuk mérföldköveiként szolgáltak. Az este nem igazán úgy alakul, ahogyan az Clare eltervezte, de így is sikerül újra egymásra találniuk mielőtt végleg elvesznének.  

A szereplők nagy részét legszívesebben felpofoztam volna. Mindegyikük egy-egy álláspontot képvisel a főtéma kapcsán, de egyik szándékát és indítékával sem voltam kibékülve. Az érzelmi háttér nagyon klappol csak nem teljesen értem. Clare fekete-fehérben látja a dolgokat, míg Aidan megpróbálja rávezetni a lányt, hogy ez nem teljesen így van. Végül fordul a kocka és mindketten megértik a másikat, azonban (!) teljesen elhatárolódnak addigi elképzelésüktől. Létezik egyáltalán ilyen? 

A történet eleje semmi érdekeset nem ígér és nem is tud felhozni. Itt még nem is tudjuk igazán megismerni a szereplőket és a gondolataikat sem. Ezek után vártam arra, hogy legyen valami mögöttes mondanivalója az egész történetnek. Amit én is magammal vihetek az életben, amit majd megjegyzek és évek múlva is emlegetni fogom a történetet csak emiatt a dolog miatt. Nem kaptam meg azt amire vágytam. 10 napja olvastam a könyvet és mintha kitörölték volna az egészet. Mintha nem 312 oldalból állt volna, csak ennek a töredékéből.


Az egyik helyszín: bowling pálya
Forrás: itt

Ennek ellenére a vége nagyon ütős lett. Igazán szívmelengető, vicces és reális képet fest. Ugyanakkor nincs lezárva sem a történet, az olvasó fantáziájára van bízva, hogy mit képzel bele. Így legalább nincs rossz szájízem és azt mondom: ezért talán nem volt hiába olvastam el. 


Kicsit több humort is elbírt volna a könyv. Tudom, hogy ez egy komoly téma, de ha már sikerült elpoénkodnunk oda nem illő jelenetekkel az egész fejezete, akkor lehetett volna olyan részeket is kitalálni, amin tényleg jóízűen nevetek. Mondok egy példát: nagy ölelkezés és búcsúzkodás van, erre egy szereplő benyögi: egyszer télen nyitva hagyta a kocsi tetejét és beesett a hó. Ez hol vicces? 


Hát gyerekek, biztos lesz olyan akinek ez elnyeri a tetszését. Lesz olyan is, aki imádni fogja, az égig magasztalja; és lesz olyan, aki meglátja a hibáit. 


Értékelés:

2016. június 24., péntek

Gayle Forman: Hová tűntél? (Ha maradnék 2.)

 Fülszöveg:
Három év telt el azóta, hogy Mia eltűnt Adam életéből. És Adam három éve nem tudja pontosan, hogy miért. 
Amikor útjuk egy éjszaka erejéig keresztezi egymást New Yorkban, Adam végre felteheti Miának a kérdéseket, amelyek azóta is gyötrik. De vajon ez a néhány óra ebben a varázslatos városban elég-e arra, hogy maguk mögött hagyják a múltat? Vajon van-e esély az újrakezdésre mindazok után, ami velük történt?

Miért pont ez?:
Az első rész nagyon tetszett, azonban barátnőm eléggé visszariasztott a sorozat második részétől. Igazából nem is szántam volna rá magamat, de egy este valahogy ez akadt a kezembe és még azon az éjjelen végeztem is vele.

Véleményem:
 A történet teljesen más helyszínen és időben folytatódott, mint amikor otthagytuk a szereplőinket. A szemszög is változott: Adam nézőpontjával az egész sztori kapott egy színesebb és érdekesebb borítást. Ráadásul nem rögtön tudjuk meg, hogy mi történt a baleset után, hanem szépen sorjában: egyszer egy a tragédia előtti képet mutat, aztán egy jelenkorit, majd visszatér a két időpont közötti eseményekre is. 

Be kell valljak valamit, így itt az elején: Ez a könyv kifacsarta a szívemet, majd miközben a darabokat szedegetve újra rám talált és nem engedett. Addig cibálta ide-oda, amíg nem maradt más belőle mint egy nagy adag kupac, amit még összegyűjteni sem lehet. 


Mi is történt? A jelenben Adamnek valóra vállt az álma, de a sztárélet egyáltalán nem olyan, ahogyan azt gondolta (mily meglepő fordulat!). Mindent megkap: kaja, pia, nők. Ezek mellett viszont nagyon mély érzelmi labilitás húzódik. Nem drogozik, nem iszik, egyszerűen csak fél, egyedül van és végtelenül magányos. 

Akinek eddig nem tűnt fel a fülszövegből: Adam és Mia szakítottak. Illetve a lány faképnél hagyta a fiút, akit előtte annyira szeretet. De miért? Akik olvasták az első részt azok tudják ennek okát, viszont szerény személyemnek is nehéz volt megemészteni ezt a tényt. Adam pedig... nos, ő nem tett semmit sem ellene. Kiénekelte a bánatát, de nem igazán sikerült elengednie Miát. 

Nálam a könnyáradat már a 3.fejezet végén elkezdődött. Továbbhaladva ugyan csillapodott, de mindig a legrosszabb pillanatomban újra rám talált. Ez a könyv televan érzelmekkel, meghökkentő és szívmelengető elbeszélésekkel is. Emellett Adam lelkivilágába is: a depresszióba, a meg nem értettségbe és az elhagyatottság bugyraiba is mély betekintést enged.

A vége kiszámítható és rendkívül klisés, akárcsak az első rész, de tudjátok mit? nekem ez így tetszett. Szerintem ezzel egy remek keretet adott az egész történetnek, ami egy tragédiával kezdődik és egy "csodával" záródik. Mert az el kell ismernünk, hogy ilyen az életben nem történhet még ha nagyon vágyunk is rá. 

Értékelés:

2016. június 20., hétfő

Agatha Christie #6

"2016-ban elhatároztam, hogy minden hónapban legalább egy AC könyvet kiolvasok. A Júniusi áldozatom ismét egy Hercule Poirot történet A kutya se látta lett."

Fülszöveg:
Hastings kapitány érdeklődve figyeli, ahogy Hercule Poirot a reggeli postáját bontogatja. Az egyik levelet kétszer is végigfutja. Hastings kérdésére, hogy ki írta a levelet és miről szól, a belga detektív egyszerűen átnyújtja neki, hogy olvassa el. A kapitány értetlenkedik: a levél nem is szól semmiről! Miss Emily Arundell, minden kétséget kizáróan egy vénlány, Poirot segítségét kéri – de hogy miben, az nem világos. Poirot nem habozik, nemsokára útra kel, Miss Arundell házán azonban „Eladó vagy kiadó” tábla lóg. Mint kiderül, a kisasszony nemrég meghalt, és végrendelete azóta is szóbeszéd tárgya a faluban. Mivel Agatha Christie szövi a mese szálát, sejthetjük, hogy a halállal és a végrendelettel sincs rendben minden…

Rólam és a könyvről (azaz a bénázásomról):
Mindenki tudja rólam, hogy utálom elolvasni a fülszöveget, általában csak az író személye és a borító kinézete határozza meg, hogy melyik lesz a következő olvasmány, amit a kezembe veszek. Ezért gondolom senkit sem ér váratlanul ha én itt most kijelentem: nem hittem volna, hogy újra egy Poirot könyvet tartok a kezemben.
PEDIG A VAK IS LÁTHATJA A BAJUSZOS BELGÁT A BORÍTÓN! Hát ja, kicsit eltájoltam magamat :D

Véleményem:
Nagyon sajnálom, de azt kell mondjam: nekem ez csalódás volt. Túlságosan könnyű volt a feladvány. A kis dolgokra még mindig nem tudtam ráérezni, de eléggé nyilvánvaló volt a gyilkos személye. Hastings kapitány sem tudta lekötni a figyelmemet. Kicsit úgy érzem, hogy ebben a regényben nem teljesen hozta azt amit elvárnék tőle. Azaz a sok bénázást és a megdöbbentően jó felfedezéseket, amik jelentőségére csak a társa tudja értelmezni.
Poirotot viszont imádtam, még így is, hogy nem volt annyira nagyképű, bajusz-imádó külföldi. Egyszerűen megunhatatlan, ahogyan szimatol és próbálja kideríteni a dolgokat. Szinte majdnem mindenkinek más mesét ad elő, amikor először találkozik a családtagokkal és az ügyben érintett személyekkel. Ezeken jókat vidultam.

Kicsit úgy érzem, hogy egyenlőre elég volt kettejükből. Most egy kicsit pihenni fogok és hanyagolom őket. Remélem meg fognak bocsájtani ezért :) Júliusban pedig egy teljesen új nyomozókkal teli regényt hozok. 

Mit is mondhatnék még? 
Igazából a szereplőkkel több bajom nem volt. Tetszett, hogy egy kutya is szerepelt a történetben (és méghozzá igen nagy jelentősége volt). Megint csak mindenkinek tudom ajánlani ezt is. Ha valaki nem olvasott még krimit vagy Agathat és nem akarja magát rögtön a Tíz kicsi négerrel vagy az Orient-expresszel sokkolni (,amik olyan rejtélyek, amik kitalálására rendkívüli ész és fantázia kell), akkor melegen ajánlom ezt a könyvet. Ez nem annyira bonyolult és még élvezhető is.

U.i.:
Hamar vége lett az egésznek. Én elviseltem volna, ha egy kicsit több csavar van benne és Agatha tovább folytatja. Végül így is méltó befejezést kapott és ha nem jöttem volna rá a gyilkos személyére, akkor biztosan sokkal jobban ledöbbentem volna a végén.
Értékelés:


A Többi értékelés:
június:
A kutya se látta


május: 
#1: Gyilkosság meghirdetve

március:
-

február:

január: