Demi Lovato: Légy erős!

Fülszöveg:„Légy hálás az útért, amit végigjársz, mert az csak a tiéd.” 
A popsztár Demi Lovato számára az élet egy utazás – kápráztató sikerek és szívszaggató veszteségek ideje. 
Demi többszörös platinalemezes énekesnő, tévésztár és színésznő. Szembenézett a függőséggel és a depresszióval, és eközben megtalálta önmagát és a boldogságot. Demi a médiában, dalszövegeiben és 17 millió rajongó által követett Twitterén örökítette meg ezt az utazást. 
A Twitter-bejegyzésekből született a Légy erős, Demi legőszintébb, legbátrabb írásainak 365 napos gyűjteménye, amely saját szavaiból, az őt lelkesítő idézetekből és személyes céljaiból épül fel. 
Ez a könyv mindenkinek szól, bárhol is éljen a világon, akinek vigasztalásra, inspirációra és támogatásra van szüksége személyes útján, hogy mindennap erős lehessen.

Vélemény:

Végig nagyon zavart az, hogy ez elméletileg egy 365 napra szóló (igen, február 29.-ét kihagyták) kis segítség/idézetek tömkelege lenne, mégis egy könyvben van összegyűjtve. Nem hiszem el, hogy az író, a kiadó és az olvasók sem láttak még olyan lapozható naptárat, aminek minden lapja egy napot jelöl. Nekem itthon van is egy. Minden laphoz van egy kép és egy idézet. Annyira örültem volna, ha ezt meg lehetett volna így oldani Demi könyvénél is! 
Az olvasó így nem csak gyorsan végigfutna a könyvön... Aminek mellesleg az lesz az eredménye, hogy néha nem  figyel oda az idézetek mondanivalójára. 

Ennek ellenére nagyon tetszett, ahogyan az egyes lapokon el volt rendezve a szöveg:

• Dátum
• Idézet
• Kitől van az idézet
• Demi saját magyarázata/élménye/tapasztalata az idézethez kapcsolódva
• Egy tanács/ cél megfogalmazása az olvasó számára
• Néhol lábjegyzet

A Dátumhoz kapcsolódó véleményemet elmondtam már: ilyen formában semmi értelme, hiszen az olvasó úgysem azt figyeli.

"Minden problémának van megoldása. Inkább most oldd meg, mint később!"

Az idézetek nagy része nagyon tetszett. A problémám inkább az, hogy alattuk úgy volt feltüntetve az író/híres személy neve, hogy nem volt más betűstílussal szedve. Arra csak később jöttem rá, hogy ahol nem volt ott, hogy kitől származik az idézet, azoknál Demi maga volt a tanácsadó. Megint a kiadó hibája... Egyébként a tartalommal meg voltam elégedve.

A következő résszel alapjáraton nem voltak bajom. A tanácsok és a cél megfogalmazásának lényege gyakran ismétlődött. Egyszer olyannal is találkoztam, hogy ugyanaz kétszer is szerepelt. Szerintem ezzel semmi baj, hiszen a "Légy erős!" témához ezer féle módon meg lehet fogalmazni érveket, de a lényegük mégsem változik. Pár tanulság/tanács, amivel sokszor találkoztam: 

• Hálásnak kell lennünk azért, hogy vagyunk és amiért olyanok vagyunk amilyenek.
• Segítsünk másoknak ahelyett, hogy ítélkezünk és pálcát törünk felettük!
• Szeressük önmagunkat, de ne legyen nagy egonk!
• Fordítsunk arra időt, hogy megismerjük magunkat!
• Legyünk türelmesek!
• Előbb-utóbb mindenki megváltozik. 
• Legyünk céltudatosak!
• Éljünk a jelenben! Ne a múltba meneküljünk! Inkább élvezzük ki a pillanatot! 

"Bármint mentél keresztül életedben, se a jót, se a rosszat ne vedd természetesnek. Életünk minden pillanatában tanulhatunk."

Egy-egy rész elolvasása után Demi utasítására saját mantrát kellett kitalálnom, rá kellett mosolyognom egy járókelőre, listát kellett írnom a terveimről és arról, hogy miért vagyok hálás az életben. Én becsületesen betartottam ezeket a dolgokat, és láss csodát: jobb lett tőle a napom. 
Íme az én 5 dolgom, amikért hálás vagyok: 

Follow my blog with Bloglovin

• A családomért
• A barátaimért
• A kutyámért
• A sportért
• Azért, hogy élek

A lábjegyzet egy olyan rész volt, amit szintén nem értettem. Ez elméletileg azt szolgálta volna, hogy az idézetek szerzőjéről áthatóbb ismeretet kapjunk. Valahol ugyan meg volt említve, hogy az aktuális személy éppen milyen származású, mi a leghíresebb alkotása. Sok helyen azonban szerepelt olyan ember neve lábjegyzet nélkül, akiről még az életben nem hallottam. Máskor volt valami érdekesség is odabiggyesztve, aminek nagyon tudtam örülni. 

Megjegyzés:
Ahogy olvasgattam a véleményeket a könyvről, rá kellett jönnöm: két félre oszlik a tábor. Vannak akik imádják (ők általában rajongók, vagy egyszerűen jó időpontban olvasták), és vannak azok akik utálják, becsmérlik és kiröhögik. Az utóbbi tábortól kérdem én: Hát nem tanultatok semmit sem olvasás közben?
A könyv célja, hogy útmutatást adjon nekünk a mindennapokban. Nem az, hogy olyan nagyságokba emelkedjen, mint A Gyűrűk ura vagy mint A kis herceg. 

Ezért nem is értékelem külön, mert nem lenne fair a többi könyvhöz képest. Ugyanakkor ha belebotlok az életben még hasonló könyvbe, akkor mindenképpen össze fogom hasonlítani a kettőt.