2016. február 22., hétfő

Agatha Christie #2

"2016-ban elhatároztam, hogy minden hónapban legalább egy AC könyvet kiolvasok. Ezekről a könyvekről az adott hónap 22. napján olvashatjátok az értékelésemet. Februárban egy Poirot könyvre, méghozzá a NYÍLT KÁRTYÁKKAL-ra esett a választásom."

Fülszöveg:
"Elterjedt az a nézet, mely szerint a detektívhistóriák leginkább egy nagy lóversenyre emlékeztetnek, ahol sok az induló, az esélyes ló és lovas. A pénzedért arra fogadsz, akire akarsz. A közmegegyezés szerint az ilyen történetben a favorit nem hasonlít ahhoz, akit a lóversenypályán annak tartanak, vagyis: lehet kivülálló személy is. Nézzük meg, kiről tételezhető fel a legkevésbé, hogy a tettet elkövette, s ezzel tíz közül kilenc esetben munkánk véget is ért. 
Hercule Poirot ismét munkában címmel is megjelent.

Vélemény:
Engem már maga az alapötlet megvett magának. A történet egy bridzspartin kezdődik, ahol a vendéglátón (Mr. Shaitana) kívül 4-4 ember játszik 2 asztalnál egy összenyitott szobában. Az érdekes az, hogy az egyik asztalnál csupa olyan ember foglal helyett, akik már gyilkoltak egyszer az életükben. Viszont a gyilkosságokat nem sikerült rájuk bizonyítani, így azóta is szabadon járhatnak és kelhetnek. A másik asztalnál a bűnözések felderítésében és bűnözősök elkapásában jártas személyek foglalnak helyett. A 8 ember mindegyike igen belemerül a játékba, méghozzá annyira, hogy észre sem veszik, hogy Mr. Shaitana-t meggyilkolják. 



Négy lehetséges gyilkossal állunk szemben: 
  • Dr. Roberts: "Vidám, élénk arcszínű, középkorú férfi volt. Apró, hunyorgó szemű, kissé kopaszodó, hízásra hajlamos – és körüllengte a makulátlan tiszta és fertőtlenített orvos levegője. Modora nyílt volt és barátságos."
  • Mrs. Lorrimer: "'Hatvanas éveiben járó, finom arcvonású, jól öltözött hölgy lépett be, gyönyörű frizurába rendezett ősz hajjal."
  • Despard őrnagy: "Az őrnagy magas, szikár, jóképű férfi volt, arcát némiképp elcsúfította egy heg a halántékán" 
  • Meredith kisasszony: "Húszas éveinek elején járó lány lépett be. Közepes termetű volt, és eléggé csinos. Barna haja csigákban omlott a vállára, hatalmas szürke szeme volt. Arcán a púderen kívül nyoma sem volt más festéknek. Beszéde halk, modora meglehetősen félénk."

Tehát 25% rá az olvasó esélye, hogy eltalálja avagy sem a gyilkos személyét.
Innentől kezdve mondhatnánk azt, hogy könnyű dolgunk van, hiszen nem kell számolnunk azzal, hogy a komornyik volt mégis a tettes vagy esetleg valamelyikük felbérelte az ablaktörlő fiút, hogy helyette gyilkolja meg Mr. Shaitana-t. Azonban nekem és a négy "nyomozónak" is igen komoly fejtörést okozott 
ez a probléma. 


Persze mint most is nagyon izgalmas volt a történet, hiszen nem csak egy, hanem 4 másik korábban elkövetett gyilkosságot is figyelembe kellett vennünk. Természetesen ezt az ügyet a mi jó öreg Poirot mesterünk tudta megoldani egy az egyben. Zseniális fortélyaival még az elkövetőt is rá tudta venni, hogy bevallja a bűnét. 


Igaz, az események nagyon lassan indultak be, de a végére igazi kalandos és pörgős eseményeknek lehettünk tanúi. A legfőbb bajom az volt, hogy nem ismertem a bridzs alapvető szabályait és azt, hogy mit jelentenek a kifejezések a kártyajáték kapcsán. Azonban szorgosan utánanéztem (megjegyzem nem biztos, hogy túl sokat tanultam belőle és engem a gyilkos személyének megfejtéséhez sem vitt közelebb). Azonban nagyon érdekesnek találtam azt, hogy nyomozónk hogyan próbálta az emberek személyisége mögött megbúvó dolgokra rátapintani. 
– A kérdés most már csak az, vajon tévedhet-e Hercule Poirot. 
– Senki sem tévedhetetlen – válaszolta ridegen Mrs. Lorrimer. 
– Én az vagyok – vágott vissza Poirot.


Nem mondom, hogy ez AC legjobb regénye (nálam az Orient expressz és a Tíz kicsi néger mindent visz), de lehet belőle okulni és mindenképpen remek olvasmány ;) 

Bocsánat ezt nem tudtam kihagyni! IGAZAM LETT! Első Agatha krimi ahol kitaláltam, hogy ki az igazi gyilkos. Az igazság az, hogy az előző esetekből okulva, most a regény elején kiválasztottam egy "lovat", amire licitáltam egész végig. Határozottságom sokszor persze megingott, de mégis megmaradtam az én első gyanúsítottamnál és valahogy eltaláltam. Persze nem tudtam a részleteket, azokat csak Hercule Poirot tudta kitalálni.



Összegzés:
Agatha Christienél mindig bajban vagyok az összegzésnél, mert sohasem tudom, hogy más könyvekhez vagy a saját könyveihez hasonlítsam, de ebben az esetben eléggé könnyű dolgom volt.
Cselekmény: 9/10 - az eleje kicsit lassú, de minden értelemben fordulatos egy történet.
Szereplők: 5/5 - az elején kapunk róluk egy körülírást és ennek megfelelően láthatjuk a cselekedeteiket.
Borító: 5/5 - mert utal a címre és a cselekményre is. 


Többi értékelés:
június:


május: 
#1: Gyilkosság meghirdetve

március:
-

február:
Nyílt kártyákkal

január: 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése