2017. október 11., szerda

Nicola Yoon: Minden, ​minden

Fülszöveg:
Nagyon ​ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem.
Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve.
Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége.


Könyvadatok:
Kiadó: GABO                                                                      Téma: YA, romantikus
Oldalszám: 336                                                                  Eredeti kiadás éve: 2015
Sorozat: -                                                                             Megrendelhető: LÍRA



Miért pont ez?:
Pár hete jelent meg a könyvből készült film, és én mindenképpen a könyvet szerettem volna elolvasni mielőtt beülök a moziba. Aztán az lett, hogy ez az olvasás csak tolódott, tolódott. Végre szeptemberben belevetettem magamat és egy vonatút alatt ki is olvastam. 

Véleményem:


Nem voltak túl nagy elvárásaim, ahogyan már régen nincs bármely romantikus Young Adulttól. Ez a műfaj arra való, hogy szórakoztassa az olvasóját. Mi csak örülhetünk, ha van benne valami olyan plusz tanulság, melyet aztán sokáig magunkkal tudunk hordozni.

Ahogy a fentiekből kiderült, szinte pár óra alatt elfogyasztottam ezt a kis regényt. Az írónőnek baromi jó stílusa van: könnyed, megkapó és additív. Egyedüli szomorúságom, hogy a könyv fő cselekményeit a hype miatt már azelőtt tudtam, mielőtt kiderült volna, hogy film készül belőle.

A szerző nagyon szépen körbejárta azt a kérdéskört, ami az alapját képezi a főszereplő, Maddy életének. A lány egy olyan allergiában szenved, ami lehetetlené teszi azt, hogy kilépjen a házukból. Szó szerint otthon raboskodik. Az allergia, mint probléma, és mind orvosi eset szépen részletekbe menőig le lett írva. És mindemellett ott volt a kellő lelki -és érzelmi töltet is.

Maddynek nincsen kapcsolata senkivel sem a külvilágból a netes tanárait kivéve. Mindaddig még jön egy fiú, aki mindent megváltoztat. Ez a fiú Olly, aki fenekestül felforgat mindent. 

A fiatal karakterek nagyon aranyosak és szeretnivalók. Együtt nagyon erősek, de külön-külön is megállják a helyüket. Sajnos hozzám nem igazán tudtak közel kerülni, ahhoz kellett volna még pár oldal. Maddy anyukájának a karakterét is meg tudom érteni, bár nem igazán értek egyet egy-egy döntésével. Maddy ápolóját, Carlát viszont azonnal megszerettem. 

A kedvenc részeim közé tartozik az, amikor Maddy már teljesen önálló döntéseket képes hozni, nincs ráakaszkodva senki más. Nem kéri ki senki véleményét, hogy milyen ruhákat vegyen, nem más irányítja minden mozdulatát. Az ilyen szépen megírt karakter fejlődést tudom díjazni. 



A vége ugyan engem nem tudott meglepni, de a könyv színvonala itt is megmaradt. Én boldog vagyok, hogy olyan befejezést kaptunk, ami hűen tükrözte az addig leírtakat. Senki nem fordult ki magából teljesen, és egy köztes állapotot láthatunk, ami után a megnyugvás és a beletörődés következik.
 

Összegzés:


Idézetek:

"Az élet ajándék. Ne felejts el élni!"

"Madeline: Milyen színű a szemed?
Olly: kék
Madeline: Kicsit pontosabban, légyszi!
Olly: jézusom. nők. óceánkék
Madeline: Atlanti vagy Csendes?
Olly: atlanti. és a tiéd?
Madeline: Csokibarna.
Olly: kicsit pontosabban, légyszi
Madeline: 75%-os kakaóvajsötét csokibarna
Olly: hehe, az szép"


"Minden egyes nap felkelsz, és tanulsz valami újat. Minden egyes napban megtalálod az örömöt. Minden egyes nap mosolyogsz rám."



A film:

Itt látható a film előzetese. Érdemes belenézni, ha érdekel titeket a könyv, és kedvcsinálónak sem utolsó. :)


2017. október 10., kedd

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

Fülszöveg:
A nehezen barátkozó Dorka (becenevén Indián) egy szűkös panellakásban él nagyhangú édesapja és túlérzékeny édesanyja egyetlen gyermekeként, míg osztálytársa, a hideg jómódban felnövő, szelíd Matyi életének legnagyobb eredménye, hogy alacsony termete ellenére a középiskola legjobb kosarasaként tartják számon.
Dorka és Matyi szerelme viharos erővel csap le mindkettejükre, és Dorkának nem csak meg kell tartania Matyi súlyos titkát, de hamarosan szembe is kell néznie a felnőtté válás nehézségeivel.

Könyvadatok:
Kiadó: Ciceró                                                                      Téma: ifjúsági
Oldalszám: 270                                                                  Kiadás éve: 2016
Sorozat: Léggömbök 1. része                                          Megrendelhető: LIBRI

Véleményem:

Nagyon jó az eleje, a közepe már gyengécske és a vége az hagy némi kívánnivalót maga után. Már közel egy éve ez a könyv jön velem szembe minden média felületen. A borítója teszik, a címe hangzatos, és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet.

Amikor pedig megpillantottam a könyvtárban (hol máshol?, hiszen könyvesboltba nem járok), akkor nem is volt kérdés, hogy elolvassam -e.
 

PRO: 
Az eleje tényleg nagyon színvonalasan lett megírva. Az író stílusa, a párbeszédek és monológok egyenlő arányban oszlanak el, és számos üzenetet hordoz az ifjúság felé. A történet kerek: van eleje, van közepe és lezárást is kapott. Emellett olyan ifjúsági, ami a kamaszkor egy olyan fontos kérdésére is választ keres/ad, mint a szexuális élet és a nem megfelelő védekezés. 



KONTRA: 
A szereplők nagyon erőltetettek. Számomra főleg a regény közepéjénél váltak azzá, amikor kiderült egy nagy titok, mely mindenki addigi életét megváltoztatta. Szerintem erre a titokra ráment az egész könyv. Ennek a titoknak a hatását érezhetjük a legtöbb fejezetben. Sajnos nem került elég hangsúly a többi részre, mert ez a valami ott terpeszkedik minden és mindenki között.

Ettől eltekintve nagyon örülök, hogy valaki mert ilyen témában könyvet írni. Kiváltkép örülök, hogy ezt egy magyar írónő tette.

Kicsit fáj azt látnom, hogy a Csillagainkban a hibára hasonlítják, bár a történt egy ponton tényleg átmegy hasonlóba. Csak a főszereplők hozzáállása változatlan, az én szememben ugyanolyan bugyuták maradtak. 



Ajánlom:
- Annak, aki szeretne egy komolyabb ifjúsági regényt olvasni. A 16+ korosztálynak megfelelő, a többieket kicsinek tartom ehhez.
- Annak, aki vissza szeretné idézni a gimnazista éveit.
- Annak, akit nem zavar a nem éppen happy end, nyálas, csöpögős love sztori. 

Összegzés:

Idézetek:
" - Majd egyszer rájössz, hogy egy pasi miatt se érdemes bőgni. "
"– Én annyira szeretlek… és te elhagytál… pedig nem azért szeretlek,mert bármiben is sikeres vagy… hanem, mert te te vagy… és bármi is legyen… ez mindig így lesz…
– Cssss… na… – Mintha megrettent volna a kitörésemtől, szorosan magához szorított; még a pólója gyűrött lenyomata is ott maradt a bőrömön. – De egy rohadt nagy mázlista vagyok!"
"Ha nem tudsz elég tiszteletet kivívni, eltaposnak, mint egy férget."
"– Apuci…
Az apám nem félt semmitől.
Nem félt az orvosoktól, az atomháborútól, az utcai erőszaktól.
Nem félt a természeti katasztrófáktól; egyvalamitől rettegett: a tulajdon lányától, sírás közeli állapotban."


Folytatás:
Bár a regénynek van egy folytatása, mégis azt gondolom, hogy én ezt nem fogom olvasni. Nekem így volt kerek egész a történet. Folytatás ide vagy oda.




2017. október 2., hétfő

Havi összefoglaló: SZEPTEMBER *2017*

Sziasztok! Gondoltam visszahozom ezt a rovatot, és újra megosztom az életem apró eseményeit veletek is.



Mi változott?, azaz ez itt a lelkizés helye:
- Tavaly ugyanilyenkor leültem a laptopom elé, és a legfőbb problémám az volt, hogy kivel fogok táncolni a szalagavatómon, milyen rossz órarendet kaptam és így tovább. Ma már nem érdekel, hogy mennyire van szétszedve a napom egy egyetemi órarenddel.

- Tavaly ilyenkor egy csomó könyv volt a várólistámon, amiket aztán októberben ténylegesen el is olvastam. Ma már nem érdekel holmi várólista, és biztos vagyok benne, hogy maximum 3-4 könyvre marad időm. Nem azért, mert nem szeretek olvasni vagy mert a tanulás elvenné a kedvemet. egyszerűen csak élek. Nem gépezek, nem vagyok otthon, nem ülök a Tv előtt, hanem élek.

ÉLEK, MERT: 
- Új városba költöztem, amit fel kell fedeznem.
- Augusztusban megtapasztaltam azt, hogy a kemény munkát megbecsülik.
- Fél év betegeskedés után újra képes vagyok elmenni egy edzésre (, amiért rendkívül hálás vagyok). A jó kondimnak lőttek, de elkezdtem újra építgetni, és jó úton haladok.
- Mert vannak lakótársaim, új barátaim, régi barátaim, családom, és itt van nekem a szerelmem is.
- Szeptember 14.-én veszítettem el az egyik ismerősömet, aki 8 hónapig küzdött a leukémia ellen.
- Rádöbbentem, hogy nem leszek több vagy boldogabb attól, ha a gép vagy a Tv előtt ülök. Az tesz igazán boldoggá, ha azokkal lehetek, akiket szeretek.

Szeptemberi olvasások:

Többnyire gyermek -és ifjúsági könyveket olvastam. Amik kimaradtak azokból az értékelések majd októberben jön!

- Elisabetta Gnone: Ég veled, Fairy Oak!
- Baár Tünde: Imádom a nyarat!
- Wéber Anikó: Az osztály vesztese
- Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök
- Izolde Johannsen: Gránátok a becsületért
- Nicola Yoon: Minden, minden
- Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
- Borsa Brown: Az ​Arab lánya

ÍRTAM MÉG:
- TBK BOOK TAG

Októberi tervek:
- Lesz nekem egy névnapom októberben, úgyhogy egyenlőre tervbe van véve, hogy a tankönyveken kívül mást pl.: szórakoztató irodalmat is vásárolok.
- Be kellene iratkoznom valamelyik Budapesti könyvtárba. Még nézelődők.

Olvasás terén:
* Oscar Wilde: Dorian ​Gray arcképe
* Robin Cook: Ragály
* Leylah Attar: The ​Paper Swan – Papírhattyú
* Jennifer E. Smith: Létezik térkép a szerelemhez?
* Alexandre Dumas: A három testőr
* Mona Awad: Antilányregény

Egyenlőre ennyi, majd meglátjuk, hogy mennyit sikerül olvasnom.

Szép hetet és októbert kívánok nektek! :) 

2017. szeptember 30., szombat

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje *Mini-könyvklub 8.*

Fülszöveg:
A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…

Véleményem:
A történet már az első mondatával magával tudott ragadni. Ezt a szerző rendkívül jó mesélőképessége tette lehetővé. A narráció erősen hatott rám és olyan volt, mintha belecsöppentem volna egy dokumentum film közepébe. Élethű képek jelentek meg előttem, mellettem és mögöttem. A főszereplővel róttam az utcákat, vásároltam a boltokban és éltem át a legnagyobb szörnyűségeket is.

Nagyon sokáig nem derült ki, hogy hol, mikor és miért járunk. Az első harmada a könyvnek jóformán csak "kedvcsináló", amolyan bevezető féleség volt. A főszereplő célja és létezésének miértje sokáig rejtély mögé burkolózott (, amit akár szó szerint is lehet érteni). 

Továbbolvasva, lassan szélesedett ki a látóterem. Megismerkedtem egy új disztópikus világgal; egy lánnyal, aki a társadalom számára csak a termékenysége miatt volt megtűrt státuszban; és ennek a lánynak a múltjával is. 



Néhány fordulat számomra megdöbbentő és váratlan volt. Volt a regénynek egy olyan pontja, ahol az érzelmek olyan magaslatokba emelkedtek, amikor nehezen tudtam volna eldönteni, hogy én mit tennék a főszereplő helyében. Bizakodjak, hogy van egy szebb, jobb világ, vagy vessem le magamat az első magaslatról, ami szembejön velem? 

Érzelmileg minden téren kimerített. Megrázott a sok kis közbeszúrt történet (különösen az együttvégzés gondolata). Az anya-lánya kapcsolat is meghökkentő volt, hiszen én mai napig nagyon jó kapcsolatot ápolok anyukámmal.

Nagyon sok volt benne az elhallgatott részlet, ami kicsit zavart. Nem tudtam meg, hogy mi lett bizonyos karakterek sorsa. Amire egyrészt rendkívül kíváncsi vagyok, ugyanakkor bizonyos mértékig örülök is, hogy nem kell hallanom a sok szomorú történetet. 

Összességében tetszett a könyv. Bár én nem hasonlítanám az Orwell-i disztópiákhoz, de kétségkívül nyomot hagyó és jelentős alkotás. 

Összegzés:

Kiadó: Jelenkor                    Téma: disztópia
Oldalszám: 480 oldal           Sorozat: -
Kiadás éve: 2017                 Megrendelhető: Olvasók Boltja