A Merítés-díj azóta része az életemnek, mióta létezik külön ifjúsági kategória (2016 óta). Állandó zsűritagként idén is rengeteg könyvet volt szerencsém olvasni, melyek közül most megosztanék veletek hármat, melyek bekerültek a TOP 10-es listába is.
Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás (Kell egy csapat! 3.)Nem hittem volna, hogy lehet fokozni a Kell egy csapat! történetét így a harmadik részre. Annyira tetszett ez a rész, hogy merem állítani: az egyik legjobb történet az eddigiekből.
Ebben a részben főszereplőink egy kutya nyomába erednek, mely képes egy kis kutyakeksztől sárkánnyá változni, így okozva fennakadásokat és károkat Budapest különböző pontjain. A baj csak az, hogy az egyetlen egy ember, aki hosszútávon kordában tudja tartani a sárkányt, szintén eltűnt.
A hangsúly itt nem csak a három főszereplőn van, hanem egy kicsit jobban megismerjük az osztálytársakat, akik újszerű ötleteikkel és személyiségükkel igazán színesítik a regényt. Megható volt látni, hogy a korábbi előítéleteket legyőzve a gyerekek megtesznek mindent azért, hogy egy általuk korábban nem kedvelt ember megmeneküljön a fagyhaláltól.
Ecsédi Orsolya ezzel a könyvével is remekel. Nem csak humoros tudott maradni a regény végéig, de olyan értékeket és tanulságokat mutat be a könyvében, melyekből nagyon sokat tanulhatunk.
Már csak annyi maradt, hogy türelmesen várjam a folytatást.
Fülszöveg:
Sárkányveszély Budapesten! Hogy lehet megtalálni egy elveszett kutyát?
Ezt nagyjából mindenki tudja. Fel kell dobni a képét a Facebookra, aztán végigtelefonálni a menhelyeket. De mi van, ha az a kutya egyben sárkány is? Rögtön nem olyan egyszerű a helyzet. Zizu, Anka és Báti is pont ezzel szembesül. Nem elég, hogy Ulriknak nyoma veszett, de az őrzője, Lóri bácsi is megöregedett. És amikor már maga az őrző is őrzésre szorul, valakinek fel kell váltania.
De ki lehet az új őrző? Talán már találkoztunk is vele? Vajon megtaláljuk még egyszer? És ha igen, vállalja a szerepét? Báti, Anka és Zizu ismét bejárja Budapest utcáit. Nagyon szorítja őket az idő, a nyomozás tétje most nagyobb, mint eddig bármikor: egy élet forog kockán. Szegődj a nyomukba, ments te is életet, mentsd meg Budapestet!
Ruff Orsolya: Volt egy házA Volt egy ház nem csupán egy régi ház titkait fedi fel, hanem betekintést nyújt egy csonka család történetébe is, melynek tagjai egymás elől is titkolnak dolgokat.
A regény központjában Emma áll, aki a régi családi ház titkainak felfedezésére szánja el magát annak érdekében, hogy felkutassa: nem hiába ragaszkodnak új lakói elemi szinten a helyhez. Eközben minket olvasókat is szórakoztat a bukdácsolásaival.
A titkok után kutatva még mélyebb kapcsolat bontakozik ki Emma és a családtagjai között. Ezzel párhuzamosan ugyan nehezen, de a környezete felé is nyit, mely hatására szemléletmódja is megváltozik.
Emma kutatásairól nagy élvezet olvasni, az ember csak úgy falja az oldalakat (velem legalábbis ez történt). Azonban még jobb húzásnak tartom, hogy minden fejezet végébe be van biggyesztve egy-egy levél, naplóbejegyzés, távirat, mely arra szolgál, hogy a ház régi lakóinak titkaival is megismerkedjünk, és fejben mi is egy kicsit nyomozósdit játsszunk. Egészen másfajta nyomozás ez, mely fenntartja az érdeklődést, és mely arra késztetett, hogy mindig „csak még egy fejezetet” elolvassak mielőtt letenném a könyvet a kezemből.
Eleinte úgy tűnhet ezek a részek nem kapcsolódnak a főszálhoz, azonban minél többet tudunk meg Emmán keresztül a ház történetéről, annál inkább közelebb érezzük magunkhoz a plusz részek szereplőit is. Végül megkapjuk a választ minden kérdésünkre és a két szál pazar módon egyesül.
A történet előrehaladtával egyre jobban féltem tőle, hogy klisésé válik, azonban így utólag el kell mondanom, hogy ez a félelmem alaptalan volt, és mindennel együtt olyan végszó született, ami megfelelő megkoronázása a regénynek. Igazán szívhez szóló üzeneteket rejt a könyv, melyeket érdemes mindenkinek saját magának felfedeznie.
Fülszöveg:
Van egy ház valahol a városban, egy romosnak tűnő régi ház, amely rengeteg titkot rejt. A tizenkét éves Emma erről mit sem sejt, amikor egy szép napon beköltözik a családjával. Ő először csak a sárkányformájú kandallót látja, a kalandos zegzugokat meg az elvadult kertet. Hamarosan azonban különös dolgok történnek: Emma egy titokzatos tárgyra bukkan, valaki különös jelet kapar egy diófába, a házban leomlik egy fal, a környéken pedig felbukkan egy idegen, egy minden hájjal megkent Kalóz, akinek megjelenése semmi jót nem ígér. Nem mindennapi események sora veszi kezdetét, melyek során feltárul a ház és egykori lakói története. De mit titkol Emma nagymamája, miben mesterkedik a Kalóz, és vajon ki az a Regulus? Kódok és rejtvények, elsárgult levelek és régi naplóbejegyzések során feltárul az elfeledett ház története.
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályterembenA Kórház az osztályterem egy olyan történelmi korban játszódik, melyről mostanában egyre többször olvashatunk ifjúsági regényekben. A regény elolvasása után úgy érzem, hogy sikerült kicsit többet megtudnom az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeiről, méghozzá izgalmas módon. Kiss Judit Ágnes nagyon olvasmányosan ír, ami lehetővé teszi azt, hogy az ember teljesen beleélje magát a könyvbe.
A szereplőket eleinte nem igazán kedveltem, de Lóri, Réka, Hanna és Sanyi mindannyian meglepetéssel szolgáltak. Az események következtében hatalmas változásokon mentek keresztül, mely kihatott arra is, ahogyan én viszonyultam hozzájuk. Az általános iskolások egy időalagúton keresztül kerülnek a napjainkból át 1956-ba. Először csak nézelődni indulnak el és az a terv, hogy pár órán belül visszatérnek a saját korukba. Azonban hamarosan a kelleténél kicsit jobban belefolynak az eseményekbe. Van olyan, aki barikádot épít, tankokra dobál Molotov-koktélt, más beáll kórházi ápolónak, megint más írói tudásával segíti a harcolókat.
Ez egy nagyon jól kitalált, kompakt és szórakoztató kötet, melyet nem érdemes kihagyni annak sem, aki nem szokott ifjúsági regényeket olvasni.
Fülszöveg:
Kevesen tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak – és a felkelők között velük egykorú gyerekek. Hogyan áll helyt négy mai kamasz a kőkemény helyzetek sűrűjében? Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése