„Az elveszett cirkáló” közmegbecsülést kiérdemelt kapitánya, Piszkos Fred ebben a kötetben új oldaláról mutatkozik be: érző szívű atyaként, aki a maga módján mindent elkövet, hogy isten kegyelméből trónörökössé lett fiát az uralkodói székbe segítse. Közben megismerjük Fülig Jimmyt is, aki bár Piszkos Frednek régi ellenlábasa, ez alkalommal úgy is mint szépíró, úgy is mint „beugró” trónörökös-herceg, Fred kapitány malmára hajtja a vizet, pedig szíve szerint csak kedves csontnyelű kését keresi, amit véletlenül mindig valaki hátában felejt.
Bevezetés:
- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
Miért pont ez?:
Véleményem:
Nagyon sokáig nem értettem, hogy miért pont Piszkos Fred szerepel a címben, hiszen a regény feléig kevés szó esik róla. Aztán a vége felé kezdtem megvilágosodni, de még mindig úgy vélem, hogy ez ugyanannyira Fülig Jimmy regénye is. Az izgalmas történetet nehéz letenni. Már maga az alap szituáció beleránt minket ebbe a különös világba és nem is nagyon akar elereszteni minket. A hajón töltött idő volt a kedvenc részem. Az író könnyedén én humoroson mesél.
Szórakoztató volt, amit el is lehet várni egy Rejtő Jenő könyvtől. Nekem nagyon tetszettek azok a részek is, amiket a többiek nem igazán pozitívan értékeltek. Jimmy naplóján rengeteget kacagtam, nem nagyon törődtem vele, hogy odavaló vagy sem.
Egyedüli negatívumként talán azt tudnám megemlíteni, hogy a rendkívül jó kezdés után, mintha a közepe megfeneklett volna. Amikor pedig már elhittem, hogy végig így is marad, akkor persze jött Piszkos Fred és megváltoztatta ezt az ítéletet.
Még mindig azt mondom, hogy A tizennégy karátos autó sokkal jobban tetszett. Viszont annyit hallottam erről a könyvről, hogy muszáj volt elolvasnom és tudjátok mit? Nem bántam meg.
Értékelés:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése