Jane Austen: Értelem és érzelem

Könyvadatok:

Kiadó: Ulpius-ház

Oldalszám: 428 oldal

Téma: klasszikus, romantikus

Sorozat: -

Eredeti kiadás éve: 1811

Megrendelhető: Bookline

Fülszöveg:

A ​romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e?

Miért pont ez?:

Rajta van a 2016-os Várólista csökkentéses listámon. Plusz már régóta szerettem volna Austentól mást is olvasni. A Büszkeség és balítélet az egyik kedvencem regényem, reméltem, hogy az Értelem és érzelem is ugyanolyan jó lesz. 

Véleményem:

Jane Austen engem mindig el tud varázsolni. Nagyon szeretem az írásmódját, a karaktereit és azt a finom iróniát, amit belecsempész a történeteibe. Mindent eltúloz egy kicsit, ez pedig humorossá teszi az egyes jeleneteket. 

Igazából nagyon gyorsan végeztem ezzel a könyvvel. Megszakítással, de jóformán egy huzamban olvastam ki azt a pár száz oldalt, ami a két Dashwood nővér férjkeresési történetéről szól. 

Mind a két lány helyébe bele tudtam magamat élni. Elinor az, aki mindig erős és saját érzelmeit háttérbe szorítva mindenkin segít. Míg Marianne-t az érzelmek irányítják. Ha szeret valakit azt teljes szívéből szereti, ha bántja valami, akkor belebetegszik. Kettejük párosa elképesztő. 

Mellettük több szereplő is feltűnik, akiket szintén lehet szeretni vagy épp gyűlölni. Számomra a jellemábrázolás volt a legérdekesebb. Emellett jókat derültem azon ahogyan az írónő kifigurázott egy-egy személyiségtípust. 

Ez sokkal több, mint egy romantikus regény. Tulajdonképpen romantika alig van benne, legalábbis a mai modern értelemben véve. Inkább a saját társadalmának mutat tükröt. Egyben bevezetve minket ebbe a különös, cselszövésekkel teli világba. 

Nekem nagyon tetszett az egész hangulata. Annak ellenére, hogy a cselekményét pár mondatban össze tudnám foglalni, mindig volt mire rácsodálkoznom. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Rengeteget lehet tanulni belőle! 

A végét kicsit gyorsnak éreztem, olvastam volna még. :D Jane Austen olyan nekem mit a drog: soha sem elég belőle. Bár még mindig a Büszkeség és balítélet tőle a kedvencem. 

Értékelés: