2015. július 18., szombat

Sarah Dessen: Figyelj rám!

Fülszöveg:"Annabel Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca… 
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól. 
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából. 
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? "

Vélemény:Sarah Dessen mint mindig most is megnevetettet és megsiratott. A karakterek rendkívül hitelesek, ahogyan az szituációk is.  Annabel szemszögéből láthatjuk, hogy milyen kegyetlen tud lenni a pletykálkodás, egy barát elvesztése és az, ha nem hallgatnak meg. Rengeteg témát felvet az író: zaklatás, anorexia, depresszió, düh kezelési problémák, iskolai kiközösítés, családi problémák.
Egyszóval olyan dolgok, melyekkel tinédzserként mindegyikünknek meg kell küzdenünk. Lehet, hogy nem az összessel, de része a mindennapoknak: ott vannak mindenhol, mint egy rossz vírus. Annabel  ezeknek a dolgoknak az elszenvedője. Ezért kicsit tisztelem is: hiszen végig tartja a hátát. Nem szól egy szót sem, mert úgy gondolja, hogy az Ő problémája csak aprócska a testvérihez képest. 
A történet egyszerre játszódik a múltban és a jelenben is. A múltban, ahol mindent elrontott és a jelenben, ahol helyre szeretné hozni a hibáit, ahol megpróbál új életet kezdeni, a lehetőségekhez képest. Annabel összeveszett a legjobb barátnőjével Sophieval: mégpedig egy fiú miatt! A lánynak csak annyi volt a hibája, hogy félreérthető helyzetben találták Őt és a öribarija pasiját. Ezért egész nyáron és sulikezdéskor is a rossz nyelvek sortüzében találja magát: Sophie ribancnak hívja és senki sincs, aki megértené. MERT EGYSZERŰEN TÚL BÜSZKE VOLT AHHOZ, HOGY ELMAGYARÁZZA AZT: MI TÖRTÉNT AZON A BIZONYOS ESTÉN!
Emellett a családjával sincs minden rendben: Egyik testvére anorexiás lesz, a szülők ezért terápiára küldik. Az anyukának mindig van min aggódnia: Szeretet lányai egyesével sorjában hagyják abban a modellkedést, amit Ő imádott , majd az összes figyelmét a középsőre kell fordítania. Őszintén szólva meglepett és idegesített a szülők viselkedése. Apuka tipikus: senkinek egy szót sem szól eset, anyuka mindenen sír. Nem is csoda, hogy mindegyik lányuk személyiségzavarral küzd!...
Ekkor jön Owen a képbe: Az iskolában ugyanúgy kiközösítik, van egy a modell világért rajongó húga és imádja a zenét. Ami a legfontosabb mégis: mindig őszintén kimondja a véleményét.
Eleinte kicsit A.-nak és nekem is furcsa volt a stílusa. Mind a zene terén, mind a kinézete alapján nagyon kilógott az addig megismert szereplők soraiból. Fokozatosan megkedveltem, ahogyan a főszereplő csajszi is. Végig drukkoltam nekik. :)
Közben volt szó modellkedésről; családról, akik egy üveg házban laknak és sok egyébről is.
A családi ház a szimbóluma annak, hogy sohasem tudhatod mi rejtőzik a maszk alatt. Csupa üveg az egész építmény, ezért látszólag mindent megmutat. A külső szemlélő, aki csak az autójából bámulja a meghitt családi jelenetet (együtt mindenki csendben eszeget a vacsoraasztalnál), egy tökéletes idilli képet lát. Azonban semmi sem tökéletes: mindenkinek vannak hibái, rejtegetnivalói, ahogyan a háznak is vannak kintről nem látható részei. 


Kedvenc részeim:- Amikor mindenki elmondja, hogy hogyan emlékszik Annabel 9. szülinapjára. Whitney meséje és Kristen filmje. Annyira meghatott mind a kettő, hogy elsírtam magamat.
- Whitney és Annabel jelenetek a jelenben - Az autómosós jelenet. Kiskoromban én is imádtam az autómosóban zenét hallgatni, mert tényleg minden sokkal jobban hangzik. Ott csak te vagy és a zene és persze a rengeteg víz, de az mellékes.- Annabel meghallgatja a titokzatos CD-t.






Összegzés:Cselekmény: 8/10 - Sokkal jobban tetszett, mint a Felejthetetlen év.
Szereplők: 4/5 - Főleg a főszereplővel nem tudtam megbarátkozni
Borító: 3/5 - Van valami köze a történethez....


Borító: Igazából nem hinném, hogy az én ízlésemnek megfelelő borítóval kiadták volna ezt a  könyvet, de mindent megtettem annak érdekében, hogy a legszebbeket varázsoljam elő. Amit nem díjazok: A cím! Angolul sokkal több értelme van: Just Listen. Hogy lehetett ennyire hülye a fordító? Nem olvasta el előre a szöveget?



A bal oldali sokkal színesebb, míg a másik ugyanolyan habos-babos, mint az összes többi Sarah Dessen borító. Valójában egyik sem tetszik túlzottan, de szebbek, mint a magyar kiadás. 



Szereplők:
Annabel


Annabel tipikus az a szereplő, akit legszívesebben felpofoznék, hogy észhez térjen. Az Ő szemszögéből látjuk a dolgot, így természetesen szegény kicsikém lesz a szenvedő bárányka. Elveszíti a legjobb barátnőjét: újra és újra. Ha kiakad, teljes némaságba burkolódzik és meghánytatja magát. Ezzel el is van intézve a dolog.
Néha észre kellett volna venni: IGENIS VOLT VÁLASZTÁSA! Csak rosszul választottál.
Hibát hibára halmoz és mindig ugyanott rontja el: nem meri elmondani, hogy Ő mit akar, mi a véleménye és egyáltalán... nem is beszél. 

Egyedül Owennek meri megmondani, hogy mi a véleménye, de abból is baj lesz: Annabel azt hiszi, hogy ezentúl köteles igazat mondani a fiúnak. De nem képes rá. 
Ebben kicsit magamra ismertem: Én is néha felpofoznám magamat, hogy észhez térjek. 

– Modellkedés? (…)
– Gyerekkorom óta csinálom. És mindkét nővérem is csinálta. De mostanában már szeretném abbahagyni.




A. családja



5 ember ül az asztalnál: Apuka, Anyuka és 3 gyerek. Egyikük sem tökéletes, pedig elsőre annak látszanak. Kristen és Whitney: a két idősebb testvér amióta összevesztek egymáshoz sem szólnak. A középső lány úgy érzi, hogy Ő csak átmenet a testvérei között:

" Nem a legidősebb, nem a legfiatalabb, nem a legmerészebb, nem a legkedvesebb. Én vagyok a szürke árnyalata, a félig teli vagy félig üres pohár, nézőponttól függően. Az életemben kevés dolog volt, amit elsőként tettem, vagy jobban, mint az előttem lévő, vagy az utánam következő. Hármunk közül azonban én vagyok az egyetlen, aki megtörtem. "

Így kezdődik az a beszéd, mely végén elsírtam magamat.
Aztán ott van a legidősebb testvér, aki végnélkül csacsog mindenről és mindenkiről. Kristen számomra kicsit kidolgozatlanabb karakter volt, persze az Ő története is meg volt írva, de amikor először szembesültem vele a strandon, azt hittem teljesen más ember.
A szülőkről már meséltem, így azt most kihagynám.


Clarke és Sophie


Annabel valaha volt legjobb barátnői. Clarke-kal régóta nem tartja a kapcsolatot, konkrétan azóta mióta megjelent Sophie. Aztán jön egy hirtelen változás: S. is eltűnik a főszereplő életéből, így lyukadunk ki ott, hogy a főszereplőnek nincs egyetlen egy ismerőse sem, aki ne nézné le. 

Owen

Amikor minden elveszettnek látszik, akkor jön Ő: a furcsa zenei ízléssel megáldott fiú, aki odanyújtja a kezét Annabelnek, ezzel segítve neki. Elsőre nem a tipikus álompasi, de A egyre közelebb kerül hozzá, és belátja: tévedett a fiúval kapcsolatban, 


Will, Emily és Rolly

Avagy azok akik kimaradtak, de mégis fontos szerepet töltenek be az események alakulásában. 

Will: Sophie barátja, aki miatt a két lány összeveszett. Egy utolsó szemétláda, aki végül megkapja a méltó büntetését, de addig rengeteg konfliktus okozója.
Emily egy modell palánta, aki eredetileg remekül kijött a főszereplővel. Mondani sem kell, hogy Sophie nem nagyon kedvelte őt egészen addig, míg Annabellel össze nem vesztek, azóta szinte elválaszthatatlanok. Emily számomra olyan volt, mint A. csak sokkal okosabb és megfontoltabb. Nem mondom, hogy az elején nem egy ribanc, de a végén sikerül ezt némiképp jóvátennie.
Rolly, Owen barátja, akivel együtt zenélnek a rádióban reggel 7 órakor vasárnap. Rolly fülig szerelmes egy csajba, aki pár évvel ezelőtt behúzott neki az egyik önvédelmi bemutatón. Mondhatom, nagyon romantikus... :D Túl sokat nem tudunk meg róla, de rendkívül kedves és aranyos.