2015. július 8., szerda

SzJG 2 és 3 - újra

Fülszöveg: "Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik.
Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű…"


Emlékszem, hogy régebben mindenki (köztük én is) állandóan ezt a könyvsorozatot bújtuk. Vártuk, hogy a következő rész megjelenjen, a dedikálás miatt kora reggel keltünk, aztán felvásároltunk egy csomó SzJG-s dolgot, mert SZERETTÜK EZT A SOROZATOT.

SzJG olvasó voltam/vagyok/leszek, de az évek során egyre változott a hozzáállásom a könyvekhez. Ezért nem csoda, hogy most teljesen máshogy állok hozzá a régi kedvenceimhez. 

Egy valamit azonban fontos tisztázni: Az Szent Johanna Gimi egy nagyon is fontos időszaka az életemnek, és nagy szerepet játszott abban, hogy még jobban megszeressem az olvasást.
Eleinte utáltam, mert mindenki ezt olvasta és nekem nem tetszett egyik könyv borítója sem. De idővel megszerettem és képes voltam elviselni azt a szörnyű szájat is az első rész tetején.

Ezek után jöjjön a véleményem:
 - A második rész lényegében nem szól semmiről (szerintem). Ha ránézek, a könyvespolcomon ez a könyv foglalja el talán a legkevesebb helyett (392 oldal), de talán ez a legjobban vontatott rész. 
- A szereplők még mindig ugyanazok, mint az első részben. Semmi változás! Reni anyja még mindig rosszul főz, az osztályban történnek kisebb-nagyobb balesetek, a poénok csak úgy röpködnek, Virág még barátságosabb lesz és így tovább. És Reni még mindig nem tud rajzolni.... Mert ez igenis normális! Ja, Cortez pedig még cukibb és egyben kiállhatatlanabb.
- Az osztálykiránduláson pedig mindenki minta diákként viselkedik. Esküszöm mi ilyen nyugodtak talán alsósként elsőben lehettünk :D 
- Arnold.... mióta eltűnt teljesen megfeledkeztem róla és most újra előbukkant! 
- Az angol tanulása... hogy a francba mehet valakinek ennyire rosszul, amikor rendkívül jól tud franciául és egyébként is, minden tele van manapság angol szavakkal. 

Összességében: Tiszta tündérmese az egész. A borító jobb mint bármelyik, bár köze sincs a történethez.
Mivel ez egy igen fontos részét képezi az életemnek maradjunk a 6 pontnál a 10-ből, és akkor még nem vagyok szigorú.



Fülszöveg:"Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez… Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…"


Vélemény:

Itt inkább a szereplőket emelném ki, mert a történet ismét semmiről sem szól. Renit elhagyják a barátai és végül egyedül marad a saját hülyeségével. Nagyjából ebben az egy mondatban meg lehetne fogalmazni a 458 oldalnyi "történést".

Renáta: Beatles? Komolyan?
Arnold: Még mindig nem értem, hogyan lehet valaki ennyire stréber. Ilyen ember nincs! Vagy ha létezik, remélem nem találkozok vele.
Virág: Ő sohasem volt normális és nem is lesz az, de Renáta helyében már rég megszakítottam volna a barátságot vele.
Cortez: Még mindig ő a szépfiú, csak tudnám miért.
Szülők: Soha az életben nem fogom megérteni Őket. Mi bajuk a lányukkal? Elment "bulizni" és kész és mi történt? Semmi!
Ricsi: Normálisan buggyant.
Kinga: Ő az egyetlen normális karakter. Lehet, hogy nem reális, de legalább normális a maga pszichopata módján.
Zsolti: Őt egészen bírom :)
Dave: Katt, katt....
Peti: Elviselhető karakter, mondjuk.
Gábor és Zsák: Ők egyáltalán szerepelnek ebben a részben?
Andris és Robi: Az Ő szerepüket sem értem, de Ők legalább reálisabbak mint mindenki más.
Tanárok: Hagyjuk... 

Összességében:A valóságtól még mindig annyira távol vagyunk mint Makó Jeruzsálemtől.
Ezt a könyvet utáltam legjobban az összesből, mert a hangulata annyira deprimáló, hogy még én is hátrahőkölök tőle. A borító ronda, de legalább valami köze van a könyvben leírtakhoz.
Ha az előző 6 pont volt, akkor ez egy gyenge 5-ös.


Úgy döntöttem, hogy egy kis időre felfüggesztem a sorozat újraolvasását. Talán még el is adom a könyveimet vagy elajándékozom őket és majd 20 év múlva újra előkaparom a történetet valahonnan és talán más szemszögből közelítve ismét nekikezdek.