Könyvadatok:
Oldalszám: 408 oldal
Téma: Young Adult, fantasy
Sorozat: Fennmaradottak krónikái 1. rész
Kiadás éve: 2015
Megrendelhető: Bookline
Fülszöveg:
EGY HERCEGNŐ KERESI A HELYÉT AZ ÚJJÁSZÜLETETT VILÁGBAN.
Megszökik az esküvője napján. Ősi iratokat lop el a kancellár titkos gyűjteményéből. A saját apja küld fejvadászokat utána.
Ő Lia hercegnő, Morrighan Királyságának Első Leánya.
Morrighan Királyságának rendjét hagyományok és egy letűnt világ történetei szabják meg, de bizonyos hagyományoknak Lia nem hajlandó engedelmeskedni. Az elrendezett házasság elől menekülő és új életre vágyó lány az esküvője reggelén egy távoli halászfaluba szökik. Egy fogadóban talál munkát, ahová hamarosan két idegen érkezik, de Lia mit sem tud arról, hogy egyikük az elhagyott herceg, a másik pedig egy ellene küldött orgyilkos.
Ő Lia hercegnő, Morrighan Királyságának Első Leánya.
Morrighan Királyságának rendjét hagyományok és egy letűnt világ történetei szabják meg, de bizonyos hagyományoknak Lia nem hajlandó engedelmeskedni. Az elrendezett házasság elől menekülő és új életre vágyó lány az esküvője reggelén egy távoli halászfaluba szökik. Egy fogadóban talál munkát, ahová hamarosan két idegen érkezik, de Lia mit sem tud arról, hogy egyikük az elhagyott herceg, a másik pedig egy ellene küldött orgyilkos.
Véleményem:
Már az elején éreztem, hogy nehéz szülés lesz ez a könyv. Múltkor rengeteg időbe telt mire a Garaboncot kiolvastam, ami a témáját tekintve szinte megegyezik Az árulás csókjával. Tipikus bevezetés, tipikus hullámhegyek és hullámvölgyek, egyáltalán nem meglepő fordulatokkal.
Tetszett, hogy minden egyes karakter mélységekbe menően ki volt dolgozva. Teljesen mindegy, hogy 2 mondat erejéig szerepelt vagy főszereplőként funkcionált. Mindenkinek volt előtörténete, személyisége, céljai és vágyai. Most nevettek rajtam, pedig ez egy nagyon fontos dolog és sok szerző átsiklik felette, mintha enélkül is képesek lennének teljes értékű könyvet létrehozni.
Amit kifogásolnék az a lapos cselekményszál volt. Nagyon sok helyen unalmassá válnak a leírások, dialógusok. Bőven elviselt volna még egy kis történelmet vagy akár egy szótárt is a különböző nyelvekhez (, amik nincsenek tejes mértékben lefordítva).
Számomra eléggé egyértelmű volt a bérgyilkos személye. Mindig egy lépéssel a szereplők előtt voltam. Ennek fő oka, hogy az író túl sokat árult el, nekünk olvasóknak, miközben a szereplőket hagyta bizonytalanságok között tengődni.
Ez azért is érdekes, mert az egész E/1 személyben íródott. Az olvasó azt gondolná: lehetetlen, hogy nekünk feltűnjön valami, ami a karakterek számára nem nyilvánvaló.
Pedig rengeteg segítség és utalás van benne elrejtve. Már a címe is sokat sejtet.
A legmegdöbbentőbb mégis az volt, ami miatt a következő részét is el fogom olvasni: a vége. Olyan volt, mintha egyszerűen csak rossz helyen fogytak volna el a sorok. Lapoztam volna tovább, de nem volt hova. Ezt a történetet 20 oldalban le lehetett volna zárni. Ez mégsem következett be. Érdekel, hogy ezt a szerző miért nem tette meg. Nyilván tartogat még érdekességeket és meglepetéseket ez a sorozat. :)
4 rózsát adok neki. Ha a Párválasztó megérdemelte ezt a magas értékelést, akkor Mary E. Pearson sokkal elviselhetőbb főhőse és annak története is minimum, ha nem többet ér.
Tetszett, hogy minden egyes karakter mélységekbe menően ki volt dolgozva. Teljesen mindegy, hogy 2 mondat erejéig szerepelt vagy főszereplőként funkcionált. Mindenkinek volt előtörténete, személyisége, céljai és vágyai. Most nevettek rajtam, pedig ez egy nagyon fontos dolog és sok szerző átsiklik felette, mintha enélkül is képesek lennének teljes értékű könyvet létrehozni.
Amit kifogásolnék az a lapos cselekményszál volt. Nagyon sok helyen unalmassá válnak a leírások, dialógusok. Bőven elviselt volna még egy kis történelmet vagy akár egy szótárt is a különböző nyelvekhez (, amik nincsenek tejes mértékben lefordítva).
Ez azért is érdekes, mert az egész E/1 személyben íródott. Az olvasó azt gondolná: lehetetlen, hogy nekünk feltűnjön valami, ami a karakterek számára nem nyilvánvaló.
Pedig rengeteg segítség és utalás van benne elrejtve. Már a címe is sokat sejtet.
A legmegdöbbentőbb mégis az volt, ami miatt a következő részét is el fogom olvasni: a vége. Olyan volt, mintha egyszerűen csak rossz helyen fogytak volna el a sorok. Lapoztam volna tovább, de nem volt hova. Ezt a történetet 20 oldalban le lehetett volna zárni. Ez mégsem következett be. Érdekel, hogy ezt a szerző miért nem tette meg. Nyilván tartogat még érdekességeket és meglepetéseket ez a sorozat. :)4 rózsát adok neki. Ha a Párválasztó megérdemelte ezt a magas értékelést, akkor Mary E. Pearson sokkal elviselhetőbb főhőse és annak története is minimum, ha nem többet ér.
Értékelés:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése