2016. október 16., vasárnap

J. Goldenlane: Holdnak ​árnyéka

Könyvadatok:
Kiadó: Delta Vision
Oldalszám: 596 oldal
Téma: sci-fi, fantasy
Sorozat: A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódik
Kiadás éve: 2015
Megrendelhető: Bookline

Fülszöveg:
„Mindenkit lemészárolok! – Ez volt az írói alapkoncepció, mert már régóta szerettem volna írni egy olyan rettenetesen komoly mélylélektani művet, amit egyetlen szereplő sem él túl.
Sajnos nem sikerült. A hősök pokoli elszántan küzdöttek az életükért.”
J. Goldenlane őszinte vallomása a regény megalkotásának hátteréről
A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódó történet szélhámosok, terroristák, csavargók és más gyanús egzisztenciájú elemek között.
Mire számíthat egy nő, aki sosem veszti el a fejét, akinek nem létezik leküzdhetetlen helyzet – ha egyetlen reménye egy pasas, aki olyan mint egy szélvihar, méghozzá súlyosan radioaktív, speciálisan kiszámíthatatlan és veszettül kaotikus szélvihar.

Véleményem:
Atya. Úr. Isten. Ez valami eszméletlenül jó volt. Annyira, hogy nem is tudok szóhoz jutni. Ha a Napnak fényére azt mondtam egy remekmű, akkor a Holdnak árnyékát minimum piedesztálra kellene emelni és évszázadokon keresztül ünnepelni.

Nálam nagyon betalált. Eddig se veled, se nélküled kapcsolatban voltam a fantasy/sci-fi regényekkel. Rájöttem, hogy egy fő oka volt: előtte nem olvastam J. Goldenlanetől. Az írónő minden tekintetben profi. Egyszerűen nem tudok mást csak dicsérni. Mi lesz így velem? Nem fogok tudni 2 sornál többet írni úgy, hogy ne kezdjek el áradozni róla. Ááá.. hagyjuk. Ez egy remekmű. Miért ne áradozhatnék róla? 

Már az első fejezet után tudtam, hogy imádni fogom. Ez nem is volt kérdés. Már ott eldőlt a sorsom, amikor leemeltem a könyvtári polcról.
Az elején a szerző in medias res, rögtön bele csap a lecsóba. Kapunk egy eltérített repülőgépet, aminek a vezetését a másodpilótája, John Smith veszi át. Aki:
"Sajnálatos módon nem volt John, nem volt Smith, de legsajnálatosabban nem volt másodpilóta."


Aztán kapkodhatjuk a fejünket, annyira hirtelen tűnik fel rengeteg szereplőn. Velük együtt pedig rengeteg bonyodalmunk is lesz. Ez pedig egy hatalmas nagy ütőkártyája. Mindig volt kiért és miért izgulni. Nem voltak benne sablonok, unalmas részek. Egyszerűen mindig pörgött a sztori. Végig izgalmas tudott maradni, ami valljuk be: a mai könyvek terén nagy szó. Én annyira nem lepődtem meg, hogy az írónő tudta hozni ezt a szintet. Eddig csak izgalmas témákról, karakterekről és ötletekről olvastam tőle.


Az egészet egy hatalmas nagy kaland dömpinghez tudnám hasonlítani, amiben mindenki célja, hogy életbe maradjon. Meg sem tudnám számolni, hogy hány embert érintett az Afrikában lezuhant két gép sorsa. Legjobban talán a németek szívták meg, de a franciáknak is csúfos vége lett. Találkozunk itt még olaszokkal, japánokkal, bűnbandákkal, egy ENSZ katonával, egy csempésszel és a legfontosabbal: egy ausztrál fickóval. Mi kell még? 

Az igaz, hogy Afrika a maga száraz, sivatagos valójában nem valami izgalmas helyszín. De kit zavar? J. Goldenlanet biztosan nem! A radioaktív viharral, vadkutyákkal és egy atombunkerrel lesz teljesebb a kép. Ahogyan a kiszáradás, úgy a vihar sem válogat. A vadkutyák éhesek, úgyhogy minél sürgetőbbé válik egy-két hulla beiktatása a buliból, és hogy ezt végképp megfejeli. Bedob a szereplők közé 2 millió dollárt és egy értékekkel teli ládát.

Most hagyok időt, hogy mindezt felfogjátok. 


Hát nem zseniális? 
Ja, és a humora sem utolsó! (Csak, hogy ez se maradjon ki a listából.)
Én beleszerettem. Bármekkora gazemberek a főszereplők; mégis örültem, hogy nem sikerült mindegyiket kinyírni.
A legfontosabb talán, amit még szeretnék elmondani:

VÁROM A LEGNAGYOBB ÁTVERÉST, AMIT A VÉGÉN EMLEGETNEK! ;) 

Értékelés:
KEDVENC LETT!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése