Brandon Mull: Vadnak született

Fülszöveg:

Te vadnak születtél?

Négy gyermek, akiket hatalmas távolság választ el, mind átesnek ugyanazon szertartáson, melyet zöld köpenyes idegenek felügyelnek. Négy fényvillanásból négy vadállat jelenik meg, és a gyerekek, valamint a világ sorsa egy csapásra megváltozik.

Lépjetek be Erdász világába, ahol tizenegy évesen minden gyerek megtudja, hogy azon kevesek közé tartozik-e, akinek szellemállata van. Ez az ember és állat közti ritka kapcsolat mindkét felet különös erővel ruházza fel.

Közben távoli, elfeledett földeken sötét erő támad, és megkezdte a világ feldúlását. Erdász sorsa a négy ifjú vállán nyugszik, de vajon sikerrel járnak-e?

Vélemény:

Bár a történetet alapvetően kisgyerekeknek szánták, de én remekül szórakoztam az olvasása közben. Kicsit visszacsöppentem abba az időbe amikor még a Narnia világa volt számomra a legelképesztőbb, amit valaha olvastam. Brandon Mulll könyve utazó formájába került a kezembe, amit ezúttal is szeretnék megköszönni Dórinak!

Az első benyomásom az alaptörténetről az volt, hogy nagyon hasonlít Philip Pullman Éjszaki fény-ére. Valamilyen szinten igazam lett, hiszen a gyerekek és az állataik között szoros kapcsolat alakult ki, de összességében az egész történetet egy csata előzményeként lehet értelmezni, ami más cseppet sem igaz az előbb említett könyvben.

Izgalmas és fordulatos volt. Csupa olyan dolog, amit az ember alapból elvárna egy regénytől, de nagyon sokszor nem kapja meg. Nem mondom, hogy nem lehetett sok dolgot előre látni, de ez a kis történet hihetetlen módon olvastatja magát. Belekezdtem és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy vége az egésznek. Kész, ennyi volt, a 238 oldalát majdnem egyhuzamban olvastam el.

A történet emellett fantasztikus helyeken játszódik, amikre érdemes odafigyelni.

Nagyon érdekel, hogy hogyan fognak az események folytatódni, hiszen az első részben még csak egy kis ízelítőt kaptunk a hősökből  és az egész világból. Azonban kicsit ódzkodom  is tőle, mert a sorozat többi részét más-más emberek írták, ami nem meglepő, ha azt vesszük, hogy manapság mennyire elterjedt ez az egy író-egy könyv/egy részlet felosztás. 

Mindenesetre a következő történetet Maggie Stiefvarter írta, akitől ugyan nem olvastam még semmit, de rengetegszer találkoztam a nevével. Idén Tőle a Shiver-Borzongás van betervezve a Várólista csökkentés -2016 keretében, remélem hamarosan sort tudok rá keríteni :)

Szereplők:

Itt csak a legfontosabb 4 emberkét és azok állatait gyűjtöttem össze. A történet folyamán lehet találkozni még más állatokkal is, de a fő poént nem akartam lelőni, így szerintem a legfontosabb szereplő kimaradt.
Az állatokról összességében annyit kell tudni, hogy a gyerekek hívásaira jelentek meg, de a történelem során fontos szerepet kaptak a gonosz elleni küzdelemben. Mindegyiküknek volt egy totemállatuk, amit az életük árán is megvédtek. Az előző nagy harcban ezeket a totemeket az ellenség elégette, így vált a négy harcosból Elesett, akik titokzatos módon visszatérnek a könyvbéli jelenbe.Conor és Briggan: 

Conor átlagos gyerek, akit az apja szolgálatba adta a szomszédjának, hogy törleszteni tudja az adósságát. Amikor megjelenik Brigan nagyon meg van szeppenve, de később elkezdenek együtt gyakorolni, szórakozni és egymás mellett élni.
Kettejük párosa tetszett a legjobban. Főleg azért, mert bár mind a ketten eléggé egyszerűek mégis nekik sikerül a legjobban egymásra hangolódniuk. 

Rollan és Essix: 

Ahhoz képest, hogy Rollan az utcán nőtt fel nem mindig láttam megvillanni azt a "tehetségét", amit Ő annyira hangoztatott. Essix-szel nem nagyon tudtam mit kezdeni, igazából kicsit feleslegesnek éreztem a jelenlétét néhol, ahogyan a gazdájának is. Viszont sokkal jobban hasonlítottak egymásra, mint ahogyan azt gondolnák. Mind a ketten távolságtartóak és szkeptikusak voltak.  

Meilin és Dzsí: 

Bevallom, hozzám a nagy panda állt a legközelebb. Nem olyan haszontalan, mint ahogyan azt megidézője gondolná. A lustaság ugyan nagy hátránya, de ha tenni akar valamit, akkor annak érdekében mindent elkövet. Meilin-t kicsit sajnáltam, hogy nem tudja meglátni a társa adta lehetőségeket és teljesen hidegen fordul Dzsí felé. A kis csajt eléggé elkényeztetett és buta libának tartom, bár a harctudása előtt fejet kell hajtanom. 

Abeke és Uraza: 

Azért hagytam legutoljára Abake-t, mert egyszerűen nem tudtam zöld ágra vergődni a karakterével. Alapjában véve én teljesen máshogy képzeltem el, mint ahogy a borítón ábrázolva van.  Sokkal eszesebbnek gondoltam azok után, hogy a családi hátterét és magát a személyiségét is megismerhettem egy fejezeten belül. Ő Urazát kapta, aki a negyedik az elesettek sorában. Rendkívül ügyes és hasznos képességekkel rendelkezik, amik segítik a lányt az előrehaladásban
A nagy fordulat pedig az Ő esetében várható volt, bár szerintem ez a rész kicsit elnagyolva és egyáltalán nem úgy lett megírva, ahogyan méltó lett volna. 

((A képről annyit, hogy ez a kedvenc fotóm ezért tettem be ide :D)) 

A legjobban azt sajnáltam, hogy a karakterfejlődés nem kapott nagy szerepet, de betudtam annak, hogy ez a könyv a karakterek bemutatásával foglalkozott, a többit a következő részekre és írókra bízta. 

Idegesítő és fusztráló volt, hogy rengeteg nevet vágnak már a legelején az arcunkba. Ennél fogva eléggé belekavarodtam a dolgokba és külön karaktertérképet kellett vezetnem olvasás közben, de a közepére nagyjából mindenkit be tudtam azonosítani.

Összegzés:

Cselekmény: 8/10
Szereplők: 3,5/5
Borító: 4/5