A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szabó Magda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szabó Magda. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. augusztus 17., szombat

Szabó Magda: Nekem ​a titok kell

Fülszöveg:
Szabó ​Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel.
Mint a cirmos üveggolyó, olyan ez az eddig napi- és hetilapokban, folyóiratokban rejtőzködő, kötetben még soha meg jelent írásokat tartalmazó könyv. Sokszínű. Novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek – megannyi műfaj, megannyi téma és forma.
Hol szikár és mégis torokszorítóan drámai, hol megkapóan lírai novelláiban a sorsfordító pillanatot ragadja meg, amikor valakinek az élete más irányt vesz. Az eszmélés pillanatát, amikor megszólal az a bizonyos belső hang. Pontosan dokumentált, tárgyszerű vagy éppen játékos, humoros tárcáiban, amelyek új minőséget hoznak a műfajba, „utazik”. Utazik a hazában, Magyarországon, és utazik az emberi lélek mélyére, amelynek oly kiváló ismerője. Új helyeket, tájakat, városokat fedez fel. És persze embereket, ismeretleneket, akiknek a titkát kutatja. Varázslatos gyerekkorát, mozgalmas életének és pályájának fontos állomásait felidézve váratlan őszinteséggel saját magáról vall, önnön titkait tárja az olvasó elé az interjúkban és vallomásokban. 1938 és 1942 között született verseiből egy, társát és útját kereső, „ezüst sikert álmodó”, „arany csodára váró” érzékeny, fiatal nő bonyolult érzésvilága bontakozik ki. A neki és az általa írt levelek pedig magánéletéről adnak hírt, ahol „rossz meg jó vegyesen” fordul elő.
Az Urbán László összeállította Nekem a titok kell című kötet az újdonság és meglepetés erejével hat, még közelebb hozva az olvasóhoz Szabót Magdát, az embert és az írót.


Könyvadatok:

Téma: válogatott novellák
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 248 oldal
Megrendelhető: MOLYBOLT



Miért pont ez?: 

Szabó Magdát, mint írót nagyon szeretem. Az Abigél mellett a Katalin utca és a Für Elise is nagy kedvencem, így időszerű volt, hogy tőle olvassak. A utolsó lökést a Nincs időm olvasni! kihívás Instagram posztja adta meg nekem. A júliusi téma Szabó Magda volt, és bár ezt a könyvet nem Ő írta, de az ő novelláit, leveleit és verseit tartalmazza. 


Véleményem: 


A könyv több részből is áll, én most itt csak hármat emelnék ki, amik engem jobban megfogtak.
Az első részében Szabó Magda cikkeit, rövid novelláit olvashatjuk, amik újságokban, lapokban jelentek meg még csak. Ezek szépen egy csokorba vannak kötve, van közöttük némi átfedés. Nem nehéz őket elhelyezni időben és térben, ha ismerjük az írónő életrajzát és alkotásait is. Ha pedig mégsem így van, akkor sem kell elkeserednünk. A könyv végére minden letisztázódik. Különösen tetszettek mert volt pár novella, ami egymásra utalt, hasonló szereplőkkel operált. 

A következő része a könyvnek a levelek. Ezek között is két fajta van: egy részüket Szabó Magda írta, másrészüket a kortársak címezték az írónőhöz. Szabó Magda levelei is sokat elárulnak az írónőről, de ami teljesen ledöbbentett az az volt, hogy a neki szánt levelek is még ugyanannyi információt tartalmaznak, ha nem többet. Ezekben dicsérik az éppen megjelent könyvét, vagy személyes kérdéseket tesznek fel. 

A harmadik rész -, ami az írónő életrajzához kapcsolódik - egy interjú volt, ami a könyv végén foglal helyet. A könyvet olvasva az első részekből csak morzsákat tud összekaparni az ember. Egyfajta benyomást, víziót kap csak. A végén azonban ennek az interjúnak a keretében megkapjuk egybe gyúrva a sok morzsát. Így egy egész lakomát ülhetünk, miközben olvassuk a bensőséges hangvételű beszélgetést. 

Kiemelendőnek tartom azt, amit az írónő a gyermektelenségről írt és nyilatkozott. Ebben a korosztályban a magyar írók nem vállaltak gyereket, mert eltökélték: mindig minden körülmények között arról fognak írni, amiről Ők akarnak, nem a propaganda fogja meghatározni az életük ezen részét. És ha néha éhezniük kell emiatt, akkor éheznek. Egyikük sem kockáczatta meg azt, hogy amiatt kényszerüljön más íze szerint tetszése szerint írni, mert a gyermeke éhezik. Pedig tanári pályán kezdte és nagyon szerette a gyerekeket, és a gyerekek is szerették őt. 

Összességében azt mondom, hogy érdemes volt ebben a formában is összegyűjteni és megjelentetni az irományokat. Köszönet érte Urbán Lászlónak és a kiadónak!
Számtalan érdekes és izgalmas dolgot olvashatunk Szabó Magdáról és Szabó Magdától. Megható, elgondolkodtató és értékteremtő gondolatokat tartalmaz a könyv. 

Annyira nem volt jó, hogy a könyv a többi Szabó Magda kötet mellett foglaljon helyet a polcomon, de egy olvasásnak elment a könyvtárból kikölcsönözve. 
Összegzés: 

2018. március 2., péntek

Szabó Magda: Katalin ​utca

Fülszöveg:
A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket.
Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is.
Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.

Könyvadatok:
Téma: ,
Kiadó: Európa
Eredeti kiadás éve: 1969
Oldalszám: 216 oldal
Megrendelhető: Bookline

Miért pont ez?: Eltökéltem, hogy minden Szabó Magda könyvet elolvasok. Az Abigélen már számtalanszor átrágtam magamat, és a Für Eliset is nem egyszer már kivégeztem (Az értékelésemet a könyvről ide kattintva tudjátok elérni). A Katalin utcával úgy jártam, hogy mér tavaly belekezdtem, de közben elvesztettem a könyvet, így sokáig nem tudtam folytatni.

Véleményem:
Érdekes, de Szabó Magda el tudja érni azt, amit több szerző nem. Mindig az éppen olvasott regénye tetszik a legjobban. A Katalin utca olyan szívbe markoló, hogy szinte már gyönyörű. 

Kezdjük az elején, nevezetesen az első (fejezetnek nem nevezhető) beköszöntővel. A narrátor már itt, előre jelzi a könyv végkimenetelét. Úgy és olyan életigazságokat fogalmaz meg benne, ami egyáltalán nem válik klisésé. Pontosan azt mondja ki, amit az ember, ahogy öregszik annál inkább érez: 

"Senki sem mondta meg nekik, hogy a fiatalság elmúlása nem azért riasztó, mert elvesz tőlük. Hanem mert ad nekik valamit. Nem bölcsességet, nem derűt, nem józanságot, nem nyugalmat. A bontott egész tudatát."

Az első pár fejezetben a felnőtt emberek életébe tekinthetünk bele, akik mindig visszavágynak gyermekkoruk színhelyére, a Katalin utcába. Ez természetes, hiszen ott együtt boldogok voltak: Henriett, Irén, Blanka és Bálint. 
Aztán láthatjuk a gyermekkorukat, majd azt, hogy a háború hogyan döntötte romokba ezt az idillt. Mindannyian sok megpróbáltatáson mentek át, és ez megváltoztatta őket. Erősebbek lettek tőle, de a hitüket egy boldog és jó életre elvesztették.


A Katalin utca csupán egy szimbólum, de a jelentése mindenki számára egyértelmű és ismert. Minden ember vágyakozik valami iránt. És egy idő után már nem a jövőbe vágyik, hanem a múltban próbálja megtalálni a boldogságot.
A könyv azt is nagyon jól szemlélteti, hogy a négy gyerek múltja nem is volt mindig tökéletes, de ennek ellenére mégis mindig visszavágynak a Katalin utcába.


Végtelenül szomorú történet ez. Az életről, az idő múlásáról és az elvesztegetett lehetőségekről szól. Mégis gyönyörű. Gyönyörű, mert olyan változatos formai, eszköz -és stílus jegyekkel teszi ezt, ami mellett nem mehetünk el csodálat nélkül. 

Szabó Magda mint sok más könyvében, itt is beleírta magát a történetbe. Nagyon izgalmas volt azt olvasni, hogy hogyan képzeli el a túlvilági létet. Engem egyáltalán nem botránkoztatott meg a halottak visszatérése, hiszen ezzel is azt akarta kifejezni, hogy ha valaki nagyon vágyik valamire, akkor mindent el tud érni. 

Összegzés:

2016. május 25., szerda

Szabó Magda: Für Elise


Fülszöveg:
Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is.
Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból.


Véleményem:
Én azt tartom, hogy nincs rossz önéletrajz, Vannak jól megírtak és vannak olyanok, amik nem nyerik el az olvasó tetszését ilyen-olyan okokból kifolyólag. Szabó Magda Für Elise az előbbi kategóriába tartozik. Az írónő 85. születésnapján jelent meg és eredetileg kétkötetes lett volna. Mivel a második kötet megírására nem került sor ezért a történet nem kerek egész, nincs lezárva.

Egyszerűen beszippantott és addig nem eresztett amíg az utolsó mondat végére nem jutottam. Elgondolkodtató, megrázó és őszinte annak ellenére, hogy a főszereplő, Cili fiktív alak. Annyi érzést váltott ki belőlem, hogy szinte lehetetlen lenne leírni az összeset. Leginkább egy szivárványhoz tudnám hasonlítani, ahol az átmenetek elmosódnak.

Kicsit bajban voltam, amikor el kellett döntenem, hogy ki a főszereplő. Ugyanis sem Cilit sem pedig Magdolnát nem tudom kiemelni. Mind kettőjükről szól a történet mégis azt éreztem, hogy az előbbi lánynak több szerepet kellett volna kapnia. Kettejük története összefonódik, de mivel csak az utóbbi szemszögéből láttam a történetet, ezért valahogy mégis hiányérzetem van.

Az igazság, hogy rengeteget lehetne beszélni erről a könyvről. Elmondhatnám azt, hogy miről szól, hogy kik a fontosabb szereplők, hogy mit éreztem akkor amikor olvastam. Azonban szilárd meggyőződésem, hogy ezt a könyvet mindenkinek magának kell felfedezni és eldöntenie, hogy az olvasottakat hogyan tudja értelmezni a saját görög sorstragédiában. 

Ajánlom:

Annak, aki legalább már 2-3 könyvet olvasott az írónőtől és tetszett a stílusa, és nem fog megbántódni azon, hogy nem klasszikus értelemben vett önéletrajzot kap. Egyébként: MINDENKINEK. 

Értékelés: