László Zoltán: Távolvíz

Fülszöveg:
Egyszer ​csak megjelent százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, és mind az emberiséget akarta szolgálni.

40 év telt el azóta. A kreáknak és mesterséges ökológiájuknak köszönhetően a Földön soha nem látott jólét uralkodik, a hűségesen szolgáló lények pedig nélkülözhetetlenné váltak a tengerpartok és óceánok emberi kolóniáin. A csillogó felszín alatt azonban indulatok forrnak: legalább annyian űznék el félelemből a kreákat, mint ahányan számításból még inkább az emberhez láncolnák őket.

A tudós Jana és kisfia, Gellard csaknem húsz évet töltött hajótöröttként egy lassú időgépben, miközben a külvilág számára csak órák teltek el. Kiszabadulásuk után mindketten máshogy próbálják feldolgozni a velük történteket. A világtól elzártan felnőtt Gellard Tengerbudapest szigetvárosában próbál összerakni valamit, ami legalább távolról egy hétköznapi életre emlékeztet. Nehézségeit fokozza rég látott, vele közel egyidős apja, akinek köszönhetően hirtelen túl sokak érdeklődését kelti fel. Olyan mindenre elszánt alakokét, akik a krea-emberi viszonyt szeretnék megváltoztatni, és ezért a legmesszebbre is elmennének.

Jana eközben a munkájába temetkezik. Az Atlanti-óceán mélyén, a kreák kiürített sziklahajóján próbálja megfejteni az érkezésüket kísérő számtalan rejtélyt. Az idegenek ugyanis mindent elfelejtettek az utazásukat megelőző időkből, ami épp úgy lehet véletlen, mint egy nagyon is tudatos terv része. Amikor a nő új területeket fedez fel a hegységnyi Lótuszon, még nem sejti, hogy hamarosan sokkalta nagyobb távlatok nyílnak meg előtte, mint amit valaha is remélni mert.

Könyvadatok:
Téma: sci-fi
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 374 oldal
Megrendelhető: Agave Könyvek

A Mini-könyvklub többi tagjának értékelését ide kattintva tudjátok elérni. 

  

Véleményem:
Bevallom őszintén, hogy többször újra kellett kezdenem a könyv olvasását. Hiába jártam már az ötvenedik vagy a századik oldal környékén, egyszerűen nem állt össze a történet. Végül csak sikerült magamat túlküzdeni rajta, és a kezdeti értetlenséget felváltotta a "hű, de jó sztori" érzés. Utólag természetesen rájöttem, hogy csak a fülszöveget kellett volna elolvasnom, és az első néhány fejezet is értelmet nyer számomra. 

Az események viszonylag lassan követik egymást. Nem mondom, hogy nem izgalmas a történet, egyszerűen csak lassan jutunk el A pontból B pontba. Amint felmerül egy probléma rögtön ezer és egy kérdés követi, és mire meglesz a megfejtés, addigra rengeteg izgalmasabbnál izgalmasabb teória üt szöget az agyadban kedves olvasó. 

A történetnek bizonyos részein könnyebben át lehet siklani, míg másokat olvasva egészen elkalandozik a képzelőerőnk, és akár világok ezreit is bejárjuk. Nagyon mai, de egyben nagyon sci-fi is a mű. A világ rendkívül ötletes, részletgazdag és egyedi. Igazi kikapcsolódás volt róla olvasni, mintha csak nyaralnék. 

A karakterek mindegyike meghasadt lélek. Sokat megtudunk a múltjukról, a jelenükről és a jövőjüket is sejteni véljük. A két főszereplő elméletileg Jana, a biológus és fia, Gerald. Őket ismerhetjük meg a legjobban, de az én szívemhez nem ők álltak a legközelebb. Gerald apja sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám a csendes áldozatával, kár, hogy az ő szála abbamaradt, nem kapott igazi lezárást. 

Vannak karakterek, amelyekről csak benyomásaim vannak. Példának okáért rögtön itt vannak a kreák. Megtudtam, hogy az óceánban bukkantak fel, nem tudják kik alkották őket, és hogyan működnek, de az embert szolgálják. A történet folyamán elég sok mindenre fény derül velük kapcsolatban, de mai napig rejtély számomra, hogy pontosan hogyan is nézhetnek ki. Jobb híján pingvin szerű élőlényekként tudnám őket beazonosítani. A lassú időgépekről is sok szó esik, de valahogy mégis kicsit megfoghatatlan. 

Vannak olyan történetek, amik ugyan a karakterek megértéséhez igenis fontosak, de a történetben nem visznek előre minket. A baj csak az, hogy Gerald és Jana múltja túl sok lapot foglal el. A 20 év fogság akár még izgalmas is lehetne, de egy másik könyvben. 

Tele van egy kiváló ötletekkel, melyek újabb és újabb lehetőséget adnak az írónak, hogy szárnyaljon és valami újat alkosson. A baj csak az, hogy nem él ezekkel a lehetőségekkel. Mintha félne a következményektől és attól, hogy mi történik akkor, ha véleményt nyilvánít. 

Ezért végső soron azt mondanám, hogy bár az alaptörténet alaposan ki van dolgozva, mégis összeszedetlen maradt a könyv. Ez a könyv nem más, mint megválaszolandó kérdések tömkelege. Kincseket rejtő ötletbörze, melynek a felszínét kapargatjuk.. 

Összegzés:

Read More

Alexandra Bracken: Az ​idő vándorai [Értékelés + NYEREMÉNYJÁTÉK]

Fülszöveg:
A ​17 éves Henrietta kiválóan hegedül, ez az élete, és kész ezért bármit feláldozni. Ám egy tragédia rádöbbenti, hogy az emberek a zenénél is fontosabbak. Ezért megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatukat szerelmével, és megtalálni az egyensúlyt az életében.
Etta lehetőséget kap rá, hogy a New York-i Metropolitan Múzeumban hegedülhessen. A koncert előtt azonban olyasmi történik, amire sohasem számított. Az egyik percben még a folyosón van, a következő pillanatban arra eszmél, hogy egy tengeri csata részese. Az Ardent hajón találja magát az Atlanti-óceán kellős közepén. Az év, amit írnak pedig 1776, mikor egy pillanat alatt minden megváltozik…
Kiderül, hogy Etta képes utazni az időben. Hamarosan az is világossá válik a lány számára, hogy okkal került a hajóra. Egyedül ő tudja megtalálni azt a különleges tárgyat, ami képes megmutatni a világok közötti átjárókat.
Ezzel kezdetét veszi egy őrült kaland, melyben Nicholas, a jóképű kalóz lesz a lány segítője és védelmezője. Útjuk során Etta lassan felfedezi különleges képességét, megismeri az időutazók világát, feltárja a múlt titkait, és eközben egyre közelebb kerül Nicholashoz. De gonosz erők azzal fenyegetnek, hogy elválasztják Ettát nemcsak a fiútól, hanem a hazatérés lehetőségétől is, méghozzá örökre.

Könyvadatok:
Téma: fantasy
Sorozat: Passenger 1. rész
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 414 oldal
Előrendelhető: Maxim

        

Miért pont ez?: 
Nagyon megtetszett a borító, a téma, a fülszöveg (próbálom szépíteni azt, hogy már megint a külső alapján ítélem meg a könyveket), és novemberben sikerült megvásárolnom egy molyos lánytól. Külön plusz, hogy imádom az időutazós regényeket.

Véleményem:

Bár nagyon szeretem az időutazós történeteket, de egyben félek is tőlük. Több buktatót is rejt magában ez a téma. Alexandra Bracken is belesétált jó bár ilyenbe, de először nézzük meg azt, amit jól csinált, és azt ami tetszett a regényben.

A történet szereplői érdekesen lettek összeválogatva. Szinte mindegyik más kor születte, más értékrendje vagy vallási nézete van. A gyakorlatban átjön pár ilyen ellentét: a fekete-fehér kérdés, a keresztény-muzulmán neveltetés, a szerzetes élet nehézségei. Nagyon tetszett, az is ahogy különböző karakterek eltérő módon gondolkodtak a családi kötelék fontosságáról.

Rengeteg benne a különböző helyszín és különböző kor. Ehhez különböző ruhák, emberek és világnézetek is társulnak. Maga a főszereplő is többször megemlíti, hogy teljesen más a történelem könyvben olvasni, hogy Londont bombázták, és teljesen más átélni azt. Londonnál maradva, a kedvenc jelenetem is innen származik. Amikor az óvóhelyen az emberek a félelmüket a zene segítségével próbálják meg elűzni. Kicsit olyan, mint amikor a Könyvtolvaj könyveket olvas az embereknek.

Az író sokszor azzal akarja tudatosítani bennünk egy-egy dolog fontosságát, hogy többször elismételt pár szót, mondatot és kifejezést. A számtalan jó téma és lehetőség közül egyetlen egy volt az, amely megállta a helyét, ez a rasszizmus volt. Minden más szinte rögtön ment a kukába. Vagy azért, mert nem volt elég idő kifejteni, vagy mert a szereplők totálisan az ellenkezőjét tették annak, amit elvártunk volna tőlük. Ezzel kisebbfajta kettőséget/konfliktust okozva a regényben.

Az időutazós történetek nem is lehetnének teljesek egy szerelmi szál nélkül. A baj csak az, hogy ez rettentően egyszerű és lapos volt. A konfliktusokon játszi könnyedséggel felülemelkedő és mind a két szereplő alaptermészetét meghazudtoló módon alakult ki ez a szerelmi kötelék, mely nem sok izgalommal kecsegtet.

Szerintem sokkal többet ki lehetett volna hozni a regényből, illetve a fordítás sem volt mindig tökéletes. Kíváncsi vagyok, hogy a következő részben az írónő hogyan fogja megoldani azokat a logikai gondokat, amikbe a regény végén szépen lassan belesétált. Alapműnek jó, de a magyar kiadó nem erőltette meg magát.

Összegzés:

NYEREMÉNYJÁTÉK: 
Feltételek:
- Legyél a honlap követője!
- Válaszolj a kérdésekre!

Figyelem!:
- Csak magyarországi címre tudok postázni.
- A nyertest e-mailben értesítem. Ha 5 napon belül nem jelentkezik, akkor újra sorsolok. 
- Sorsolás: 2018.08.17.-én

Kérdések:
1.Milyen más könyvet ismersz, melyben időutazók a főszereplők?
2. A könyvben sok időutazó családról szó esik, akik egymás ellen fordulnak és legyilkolják egymást. Nem ismerős a sztori? (Minimum két családnak a nevét kérem, akik egymás ellen fordultak. Ha nem történelmi személyek, akkor a könyv címét is, amelyben szerepeltek.)
3. Nicholas igazi vérbeli kalóz az 1700-as évek végén. Ismersz más kalózt ebből az évszázadból?
4. Hőseink a könyven a British múzeumot szeretnék meglátogatni, ami a háború miatt be van zárva. Te melyik részét látogatnád meg a múzeumnak, ha megtehetnéd?
Segítséget itt találsz: http://www.britishmuseum.org/visiting/galleries.aspx

Sok sikert! :) 


a Rafflecopter giveaway

Read More