2018. szeptember 9., vasárnap

Deme László: Orsi ​és a tankok

Fülszöveg:
Kalandos ​történet az igaz meséket kedvelőknek!
A kisiskolások élete már 1956-ban sem volt könnyű, és Orsi ezt pontosan tudja.
Pedig Orsi és az osztálytársai igyekeznek jól viselkedni, de ez elég nehéz, ha a felnőttek még az sem tudják eldönteni, hogy ki hozza karácsonykor az ajándékot, a Jézuska vagy az óriás fenyőfa, ráadásul az anyukája azt sem árulja el neki, hogy miért nem borotválhatja meg a barátnője plüssmaciját, az apukája pedig miért pusmog idegen bácsikkal a parkban.
A sok furcsaság között már meg sem lepődik, hogy októberben lövik fel a tűzijátékot, amiről kiderül, hogy nem is tűzijáték, hanem a forradalmi harcok fényei.
Ezután Orsi hihetetlen kalandokba keveredik. Óriási tankokkal néz farkasszemet, lyukas zászlókkal elegyedik szóba, és már nem is csoda, ha a romos éjjeli körúton barangolva még a macskakövek is panaszosan rányávognak.
Deme László mesekönyve hol tréfásan, hol izgalmasan, hol meghatóan mutatja be 1956 eseményeit, tanulságos szórakozást nyújtva kicsiknek és nagyoknak.
                 

Véleményem:
Nem véletlenül került be a top10-es listába a Merítés-díjas jelöltek közé. A fülszövegnek teljes mértékben igaza van: rendkívüli regény. Hiánypótló az ifjúsági és az '56-os regények között is. 

A történet egy teljesen átlagos iskolai nappal kezdődik, ahol megtudjuk, hogy Orsi és osztálytársai szétszedték a tanterem falát, mert unatkoztak. Ezért aztán nyáron felújítják az iskola egy részét. Az egyetlen, ami arra utal, hogy a szovjet Magyarországon járunk, hogy a tanárok elvtársnak szólítják egymást. Aztán megjelennek azok, amik erre az időszakra jellemzők voltak: bebörtönzések, az emberek néma lázadása, besúgóhálózat. 

Nagyon jól szemlélteti azt, hogy egy kisgyerek hogyan látja a világot. Mindent játéknak fog fel, megszemélyesíti a tárgyakat, nem érez félelmet (utóbbit a tudatlanság miatt van így). Orsi nem érzékeli, hogy veszélyben lenne. Egyedül talán a forradalom, ami nagyobb hatással van rá. A tank már tényleg megrémiszti. A gyermeki szemszög kicsit elveszi az élét a drasztikusabb dolgoknak, de mégis átjön a mondanivalója.

Az ifjúságnak remek olvasmány, mert bele tudják magukat képzelni Orsi szemszögébe, ezáltal egy átfogó képet kapni a történelmünk egy fontos részéről. Az idősebb korosztálynak pedig szemlélettágítóként funkcionál. 

Kicsit sajnáltam, hogy olyan gyorsan vége lett, de nagyon örülök, hogy rátaláltam a könyvre, amikor végeztem vele rögtön el is olvastattam három emberrel. 

Összegzés:

2018. augusztus 19., vasárnap

László Zoltán: Távolvíz

Fülszöveg:
Egyszer ​csak megjelent százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, és mind az emberiséget akarta szolgálni.

40 év telt el azóta. A kreáknak és mesterséges ökológiájuknak köszönhetően a Földön soha nem látott jólét uralkodik, a hűségesen szolgáló lények pedig nélkülözhetetlenné váltak a tengerpartok és óceánok emberi kolóniáin. A csillogó felszín alatt azonban indulatok forrnak: legalább annyian űznék el félelemből a kreákat, mint ahányan számításból még inkább az emberhez láncolnák őket.

A tudós Jana és kisfia, Gellard csaknem húsz évet töltött hajótöröttként egy lassú időgépben, miközben a külvilág számára csak órák teltek el. Kiszabadulásuk után mindketten máshogy próbálják feldolgozni a velük történteket. A világtól elzártan felnőtt Gellard Tengerbudapest szigetvárosában próbál összerakni valamit, ami legalább távolról egy hétköznapi életre emlékeztet. Nehézségeit fokozza rég látott, vele közel egyidős apja, akinek köszönhetően hirtelen túl sokak érdeklődését kelti fel. Olyan mindenre elszánt alakokét, akik a krea-emberi viszonyt szeretnék megváltoztatni, és ezért a legmesszebbre is elmennének.

Jana eközben a munkájába temetkezik. Az Atlanti-óceán mélyén, a kreák kiürített sziklahajóján próbálja megfejteni az érkezésüket kísérő számtalan rejtélyt. Az idegenek ugyanis mindent elfelejtettek az utazásukat megelőző időkből, ami épp úgy lehet véletlen, mint egy nagyon is tudatos terv része. Amikor a nő új területeket fedez fel a hegységnyi Lótuszon, még nem sejti, hogy hamarosan sokkalta nagyobb távlatok nyílnak meg előtte, mint amit valaha is remélni mert.
Könyvadatok:
Téma: sci-fi
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 374 oldal
Megrendelhető: Agave Könyvek

Véleményem:
Bevallom őszintén, hogy többször újra kellett kezdenem a könyv olvasását. Hiába jártam már az ötvenedik vagy a századik oldal környékén, egyszerűen nem állt össze a történet. Végül csak sikerült magamat túlküzdeni rajta, és a kezdeti értetlenséget felváltotta a "hű, de jó sztori" érzés. Utólag természetesen rájöttem, hogy csak a fülszöveget kellett volna elolvasnom, és az első néhány fejezet is értelmet nyer számomra. 

Az események viszonylag lassan követik egymást. Nem mondom, hogy nem izgalmas a történet, egyszerűen csak lassan jutunk el A pontból B pontba. Amint felmerül egy probléma rögtön ezer és egy kérdés követi, és mire meglesz a megfejtés, addigra rengeteg izgalmasabbnál izgalmasabb teória üt szöget az agyadban kedves olvasó. 

A történetnek bizonyos részein könnyebben át lehet siklani, míg másokat olvasva egészen elkalandozik a képzelőerőnk, és akár világok ezreit is bejárjuk. Nagyon mai, de egyben nagyon sci-fi is a mű. A világ rendkívül ötletes, részletgazdag és egyedi. Igazi kikapcsolódás volt róla olvasni, mintha csak nyaralnék. 

A karakterek mindegyike meghasadt lélek. Sokat megtudunk a múltjukról, a jelenükről és a jövőjüket is sejteni véljük. A két főszereplő elméletileg Jana, a biológus és fia, Gerald. Őket ismerhetjük meg a legjobban, de az én szívemhez nem ők álltak a legközelebb. Gerald apja sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám a csendes áldozatával, kár, hogy az ő szála abbamaradt, nem kapott igazi lezárást. 

Vannak karakterek, amelyekről csak benyomásaim vannak. Példának okáért rögtön itt vannak a kreák. Megtudtam, hogy az óceánban bukkantak fel, nem tudják kik alkották őket, és hogyan működnek, de az embert szolgálják. A történet folyamán elég sok mindenre fény derül velük kapcsolatban, de mai napig rejtély számomra, hogy pontosan hogyan is nézhetnek ki. Jobb híján pingvin szerű élőlényekként tudnám őket beazonosítani. A lassú időgépekről is sok szó esik, de valahogy mégis kicsit megfoghatatlan. 

Vannak olyan történetek, amik ugyan a karakterek megértéséhez igenis fontosak, de a történetben nem visznek előre minket. A baj csak az, hogy Gerald és Jana múltja túl sok lapot foglal el. A 20 év fogság akár még izgalmas is lehetne, de egy másik könyvben. 

Tele van egy kiváló ötletekkel, melyek újabb és újabb lehetőséget adnak az írónak, hogy szárnyaljon és valami újat alkosson. A baj csak az, hogy nem él ezekkel a lehetőségekkel. Mintha félne a következményektől és attól, hogy mi történik akkor, ha véleményt nyilvánít. 

Ezért végső soron azt mondanám, hogy bár az alaptörténet alaposan ki van dolgozva, mégis összeszedetlen maradt a könyv. Ez a könyv nem más, mint megválaszolandó kérdések tömkelege. Kincseket rejtő ötletbörze, melynek a felszínét kapargatjuk.. 

Összegzés:

2018. augusztus 17., péntek

Kötelező olvasmányok Quiz



Sziasztok!
Mindjárt itt a szeptember és vele együtt az iskolakezdés is. Remélhetőleg a nebulók már túl vannak a kötelező olvasmányokon és nincs más dolguk, mint a lábukat lógatni.
Hogy mi "veteránok" is felfrissítsük kicsit a megkopott tudásunkat, hoztam egy tesztet. Az általános iskolai kötelezők közül válogattam, összesen 20 könyvvel kapcsolatos kérdésre kell választ adnotok.
Remélem élvezni fogjátok. Nekem jó kis szórakozás volt összeállítani a tesztet.
Ha van rá igény, akkor majd a középiskolai olvasmányokból is készítek egyet.

További szép nyarat kívánok nektek! 




2018. július 31., kedd

Alexandra Bracken: Az ​idő vándorai [Értékelés + NYEREMÉNYJÁTÉK]


Fülszöveg:
A ​17 éves Henrietta kiválóan hegedül, ez az élete, és kész ezért bármit feláldozni. Ám egy tragédia rádöbbenti, hogy az emberek a zenénél is fontosabbak. Ezért megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatukat szerelmével, és megtalálni az egyensúlyt az életében.
Etta lehetőséget kap rá, hogy a New York-i Metropolitan Múzeumban hegedülhessen. A koncert előtt azonban olyasmi történik, amire sohasem számított. Az egyik percben még a folyosón van, a következő pillanatban arra eszmél, hogy egy tengeri csata részese. Az Ardent hajón találja magát az Atlanti-óceán kellős közepén. Az év, amit írnak pedig 1776, mikor egy pillanat alatt minden megváltozik…
Kiderül, hogy Etta képes utazni az időben. Hamarosan az is világossá válik a lány számára, hogy okkal került a hajóra. Egyedül ő tudja megtalálni azt a különleges tárgyat, ami képes megmutatni a világok közötti átjárókat.
Ezzel kezdetét veszi egy őrült kaland, melyben Nicholas, a jóképű kalóz lesz a lány segítője és védelmezője. Útjuk során Etta lassan felfedezi különleges képességét, megismeri az időutazók világát, feltárja a múlt titkait, és eközben egyre közelebb kerül Nicholashoz. De gonosz erők azzal fenyegetnek, hogy elválasztják Ettát nemcsak a fiútól, hanem a hazatérés lehetőségétől is, méghozzá örökre.

Könyvadatok:
Téma:
Sorozat: Passenger 1. rész
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 414 oldal
Előrendelhető: Maxim




Miért pont ez?
Nagyon megtetszett a borító, a téma, a fülszöveg (próbálom szépíteni azt, hogy már megint a külső alapján ítélem meg a könyveket), és novemberben sikerült megvásárolnom egy molyos lánytól. Külön plusz, hogy imádom az időutazós regényeket.

Véleményem:
Bár nagyon szeretem az időutazós történeteket, de egyben félek is tőlük. Több buktatót is rejt magában ez a téma. Alexandra Bracken is belesétált jó bár ilyenbe, de először nézzük meg azt, amit jól csinált, és azt ami tetszett a regényben.

A történet szereplői érdekesen lettek összeválogatva. Szinte mindegyik más kor születte, más értékrendje vagy vallási nézete van. A gyakorlatban átjön pár ilyen ellentét: a fekete-fehér kérdés, a keresztény-muzulmán neveltetés, a szerzetes élet nehézségei. Nagyon tetszett, az is ahogy különböző karakterek eltérő módon gondolkodtak a családi kötelék fontosságáról.

Rengeteg benne a különböző helyszín és különböző kor. Ehhez különböző ruhák, emberek és világnézetek is társulnak. Maga a főszereplő is többször megemlíti, hogy teljesen más a történelem könyvben olvasni, hogy Londont bombázták, és teljesen más átélni azt. Londonnál maradva, a kedvenc jelenetem is innen származik. Amikor az óvóhelyen az emberek a félelmüket a zene segítségével próbálják meg elűzni. Kicsit olyan, mint amikor a Könyvtolvaj könyveket olvas az embereknek.

Az író sokszor azzal akarja tudatosítani bennünk egy-egy dolog fontosságát, hogy többször elismételt pár szót, mondatot és kifejezést. A számtalan jó téma és lehetőség közül egyetlen egy volt az, amely megállta a helyét, ez a rasszizmus volt. Minden más szinte rögtön ment a kukába. Vagy azért, mert nem volt elég idő kifejteni, vagy mert a szereplők totálisan az ellenkezőjét tették annak, amit elvártunk volna tőlük. Ezzel kisebbfajta kettőséget/konfliktust okozva a regényben.

Az időutazós történetek nem is lehetnének teljesek egy szerelmi szál nélkül. A baj csak az, hogy ez rettentően egyszerű és lapos volt. A konfliktusokon játszi könnyedséggel felülemelkedő és mind a két szereplő alaptermészetét meghazudtoló módon alakult ki ez a szerelmi kötelék, mely nem sok izgalommal kecsegtet.

Szerintem sokkal többet ki lehetett volna hozni a regényből, illetve a fordítás sem volt mindig tökéletes. Kíváncsi vagyok, hogy a következő részben az írónő hogyan fogja megoldani azokat a logikai gondokat, amikbe a regény végén szépen lassan belesétált. Alapműnek jó, de a magyar kiadó nem erőltette meg magát.

Összegzés:


NYEREMÉNYJÁTÉK: 
Feltételek:
- Legyél a honlap követője!
- Válaszolj a kérdésekre!

Figyelem!:
- Csak magyarországi címre tudok postázni.
- A nyertest e-mailben értesítem. Ha 5 napon belül nem jelentkezik, akkor újra sorsolok. 

- Sorsolás: 2018.08.17.-én

Kérdések:
1.Milyen más könyvet ismersz, melyben időutazók a főszereplők?
2. A könyvben sok időutazó családról szó esik, akik egymás ellen fordulnak és legyilkolják egymást. Nem ismerős a sztori? (Minimum két családnak a nevét kérem, akik egymás ellen fordultak. Ha nem történelmi személyek, akkor a könyv címét is, amelyben szerepeltek.)
3. Nicholas igazi vérbeli kalóz az 1700-as évek végén. Ismersz más kalózt ebből az évszázadból?
4. Hőseink a könyven a British múzeumot szeretnék meglátogatni, ami a háború miatt be van zárva. Te melyik részét látogatnád meg a múzeumnak, ha megtehetnéd?
Segítséget itt találsz: http://www.britishmuseum.org/visiting/galleries.aspx


Sok sikert! :) 


a Rafflecopter giveaway

2018. július 17., kedd

Fredrik Backman: Az ​ember, akit Ovénak hívnak

Fülszöveg:
Ove ​59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.
Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?
Könyvadatok: 
Téma: társadalomkritika
Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 336 oldal
Megrendelhető: BOOK24


          

Miért pont ez?: 
Nem igazán találkoztam ezzel a könyvvel a Mini-könyvklub előtt. Pedig igazán illet volna hallanom róla. Ebben a hónapban eredetileg a Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság című könyvet olvastuk volna, de az sajnos csak a hónap végén jelenik meg. Így szavaztuk meg Ove történetét, és én igazán nem bántam meg, hogy elolvastam. 



Véleményem:

Annak ellenére, hogy az eleje egyáltalán nem tetszett, mégis olvastatta magát. Annyira lekötött, hogy pár óra alatt végeztem is vele. Teljesen csodálkozva tettem le. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire jó fog lenni. Elmondhatatlanul élveztem. 

Ovét egy házsártos, életunt emberként ismerjük meg az elején, aki mellesleg öngyilkos akar lenni. Ennek az oka pedig az, hogy már nem talál értelmet az életben. Gyerekei nincsenek, a munkahelyéről is elküldték és semmi hobbival nem rendelkezik (azon kívül, hogy a szabálytalanul parkoló autókat vizslatja). Az első sokk számomra az volt, hogy Ove felesége, Sonja halott. Van egy fejezet, ahol Ove a nőhöz szól, megpróbálja őt meggyőzni, hogy menjen haza vele. A monológ végén kiderül, hogy Ove valójában egy temetőben van, és a sírkőhöz beszél. 

Sz
egény, öreg Ove. Élete párja halott. Ezért elhatározza, hogy öngyilkos lesz. Ami a tolakodó szomszédok miatt elég nehezen kivitelezhető. Mindig a legrosszabbkor zavarják meg. Őszinte leszek: én imádtam ezeket a szomszédokat. Annyira megszerettem őket, hogy ha lehetne holnap már be is költöznék hozzájuk a lakónegyedbe. 



Miközben a jelenben haladunk előre, szépen lassan megismerkedünk Ove múltjával és azzal, hogy hogyan veszített el mindent. És lassacskán megértjük, hogy hogyan válhatott ennyire mogorvává. 


Sokan magunkra ismerhetünk Ove alakjában. Egyáltalán nem egy tökéletes figura, azonban olyan alapvető emberi tulajdonságokkal rendelkezik, amik sokunkban nincsen meg. Mindenek előtt a hűség az, amit megtanulhatunk tőle. Bármiről is legyen szó Ove hű az elveihez, hű a szerelméhez és hű marad önmagához is.  

Biztos, hogy még újra fogom olvasni ezt a könyvet. Annyira megható, érzelemmel teli és elgondolkodtató. A sündisznó eleganciája óta -, amit tavaly októberben olvastam - nem olvastam ennyire jó könyvet.

Összegzés:

A film: 
Nagy megdöbbenésemre a könyvből adaptáció is készült. (Csak kicsit vagyok lemaradva az eseményekkel, de sebaj.) Ami Ovéhoz méltón, hűen tükrözi és emeli át a legfontosabb részeket a könyvből. Nem biztos, hogy végig néztem volna, ha nem olvasom előtte a könyvet. Kicsit lassan indul be, akár csak a könyv, de megéri várni rá, hogy az események kibontakozzanak. 

Nem emlékszem, hogy a könyvben elhangzik-e, de szerintem nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy megértsük az öreg Ovét. Parvaneh állapítja meg: Ove úgy tekint Sonjára, mintha egy Istennő lett volna, nem pedig egy halandó ember, szinte piedesztálra emeli. Lehet könnyebb lenne elengedni, ha nem úgy gondolna rá, mint egy szentre. 

A film önmagában is megállja a helyét, de aki kicsit többet akar megtudni a lakónegyedben élőkről és mindennapjaikról azoknak ajánlom a könyvet. 

2018. július 15., vasárnap

Sunday Post #3


Már túl vagyunk a 2018-as év felén, ami hihetetlen gyorsasággal repült el.
Csak a posztokat megnézve, és a TBR listákra rápillantva, láthatjátok, hogy nem igazán sikerült az idei akadályokat könnyen vennem.
Ennek oka az, hogy még mindig nem igazán sikerült megtalálnom az egyensúlyt az egyetem, a kutatás, a sport és az olvasás között. Rengeteget ingázok fizikailag és lelkileg is két város között, a régi és az új barátaim között és a családom különböző tagjai között is. Ezek eléggé megviselnek, de megpróbálok talpon maradni és mostanában egy kicsit jobban aktív lenni. Főleg az Instagramon szoktam jelezni, hogy élek, de az utóbbi egy hétben sikerült két bejegyzést is megírnom.

A két júliusi poszt:
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad (Léggömbök 2.)
Patik László: Anna, édes


Végre elmentem a Lírába és kihasználva a szuper akciókat vettem két könyvet:
Maros András: Kávéházi pillanatok


Ha már az Instagramot is emlegettem, akkor hadd mutassam be nektek Világok Lángját. Nem rég fedeztem fel a platformnak köszönhetően, és nem csak az oldalt, de a webshopot is imádom. 
Gyönyörű könyvek által ihletet gyertyákat lehet kapni. A legnépszerűbb termékek a Harry Potter által inspirált Tiltott Rengeteg, A Roxfordi Könyvtár és a Tekergők Térképe. A gyertyák szójaviaszból készülnek és nem tartalmaznak mesterséges anyagokat. 


IDE KATTINTVA megtekinthetitek az Instagram oldalt, IDE KATTINTVA pedig a webshopot.

Heti kedvenceim a bloggeres világban:
- Adrienn írt Corinne Sweet Nyugalomnaplójáról. Engem teljesen meggyőzőt az értékelés, és már elő is rendeltem a könyvet. A fülszöveg azt ígéri, hogy nem csupán felismerni segít a szorongás tüneteit, hanem olyan módszerekre és technikákra is megtanít, amelyek segítenek leküzdeni őket. Ami mostanában rám is fér. Ha érdekel titeket, akkor ide kattintva bele is olvashattok a könyvbe. 

 - Szembetűnő Frida Kahloról szóló könyveket szedett össze. Ami aktuális, ugyanis a Magyar Nemzeti Galériában november 4.-éig lehet megtekinteni az általa készített festmények és grafikák közül pár darabot. Ha tehetitek, akkor nézzétek meg a kiállítást, hatalmas élmény! 

- Ma már kezdjük megérteni a kulturális környezet és a kreativitás kapcsolatát, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással, de még így is kiszámíthatatlan az aranykorok kialakulása, a kreatív zsenialitás csoportos megjelenése. Erről szól a Szikra legújabb posztja. 23 dolog, amit a híres kreatív zseniktől tanulhatsz.