Gaura Ágnes: Vámpírok ​múzsája *Mini-könyvklub 7.*

Könyvadatok:

Kiadó: Delta Vision

Oldalszám: 468 oldal

Téma: fantasy

Sorozat: Borbíró Borbála 1.

Kiadás éve: 2012

Megrendelhető: Delta Vision, Bookline

Fülszöveg:

Borbíró ​Borbála a magyarországi Vámpírkutató Intézet alkalmazottja, bakancsos tudós és magánéleti szerencsétlenség, akinek a munkája a mindene – ám amikor hatalomra kerül az Emberfeletti Összefogás Pártja, az intézet az élőholtak megnövekedett politikai befolyásának köszönhetően bezárja kapuit. Mit tehet egy állástalan vámpírkutató egy olyan Magyarországon, ahol a vámpírok lassan teljes jogú állampolgárokká válnak, és ahol a háttérben köttetett szerződések különleges kiváltságokat is megadnak nekik?

Az állás, amely végül az ölébe hull, jóval több és veszélyesebb, mint amiről valaha is álmodott, és rejtélyes, új főnöke hamarosan hajmeresztő feladat elé állítja: be kell épülnie a kormány tanácsadói, az IQ vámpírok közé, hogy kiderítse, mit titkolnak emberi szövetségeseik elől. Bori nem tudja, képes lesz-e átverni Magyarország legokosabb vámpírjait úgy, hogy csupán eszére és alaposan felvágott nyelvére támaszkodhat, de a vérét, életét és emberségét megőrizze.

Magyar nyakba magyar szemfog!

Véleményem:

Az elejébe rögtön beleszerettem. Szinte beszippantott a könyv. Imádtam azt a világot, amit teremtett az írónő. Vámpírok, alakváltók, zombik, boszorkányok, táltosok! Tetszett, hogy ezek a misztikus lények az egész világban megtalálhatóak, még Magyarországon is. A valós jelenetekbe tökéletesen beleillenek a fantasy elemek. Ráadásul a történetmesélés sem utolsó! 

Aztán sajnos szépen lassan jött a kiábrándulás, majd a hullámvasút. Voltak benne bizonyos részek amik az ínyemre voltak, voltak amik kevésbé.

Az egész fantasy részbe nagyobb mélységeibe is betekintést nyerünk. Megjelentek IQ vámpírok, a vámpírok múzsája, mindenféle egyiptomos dolgok. A legjobban az Esélyegyenlőség ötlete tetszett. Egy szórakozóhely lényege, hogy minden lény származástól függetlenül egyenlő esélyekkel indul bármely játékban. 

Volt benne egy hatalmas nagy lehetőség, amit az írónő kihagyott. SPOILER KÖVETKEZIK! Főszereplőnk, Bori a vámpírok könyvtárából kikölcsönöz egy könyvet. Miután az életét arra tette fel, hogy megismerkedjen ezeknek a lényeknek a tulajdonságaival és történeteivel, csak pár oldalt használ föl abból az igen vaskos kötetből! Miközben nem hogy vissza sem viszi a példányt, de le sem másolja! SPOILER VÉGE. Nálam ez volt a mélypont. 

A szereplők jól fel voltak építve. A nevüktől néha a falra másztam, de minden más tetszett. A közöttük lévő kapcsolat is nagy meglepetésemre nem egy sémát követett. Teljesen hiányzott belőle a szerelmi-háromszög (végre!). Bori és új főnöke külön kategóriát alkotott. Az ő párosuk vitte a prímet. ((Mondjuk a kettejük találkozásán és az interjús sztorin nagyot néztem.))

Humorosnak nem igazán mondanám. A főszereplőnk kicsit szerencsétlen, másrészt fel is vágták a nyelvét. Ebből kifolyólag elhangzik egy-két jobb poén, de a többit én csak erőltetettnek találtam. Nem igazán tudtam megbarátkozni a komoly helyzeteket elviccelő párbeszédekkel. 

Igazából a legnagyobb problémám az volt, hogy úgy tűnt soha sem akar véget érni a könyv. Egyszerűen annyit szenvedtek a karakterek. A vége viszont kicsit kárpótolt mindazért, amit hiányoltam belőle. 

Összességében szerintem egy jó kis szórakoztató könyv, ami kellő fantasyt tartalmaz. A vámpírokat egy új szerű felfogásból közelíti meg és sok pluszt ad a világhoz is. Nem nagyon éreztem sorozatindítónak, jobban örültem volna, ha csak egyrészes kötet. Ennek ellenére mindenképpen el fogom olvasni a következő részt, ha lesz rá időm. :) 

Plusz:

Megtaláltam az írónő honlapját és kincsekre leltem.
Többek között egy beleolvasóba is, amit a Facebookon osztott meg. Ide kattintva bárki megtekintheti.
Akit bővebben érdekel a dolog az meg tudja rendelni a könyvet a fenti linken, de ajánlom, hogy nézzetek körül a honlapon is. Jó olvasgatást! ;)

Összegzés:

Idézetek:

"Múzsák nélkül a világ a sötétség tengerébe borul, és a lelkek kiszáradnak, mert legrejtettebb részük elpusztul a világosság nélkül…"

"– Nekem anyukám annak idején azt mondta, mindegy, mit csinálsz, édes kislányom, csak a legjobb legyél benne.
– Okos asszony lehet.
– Igaza volt. És mivel nem volt semmi, amiben a legjobb lettem volna, hát kitaláltam valamit, amivel senki sem foglalkozott. Nem kunszt a legjobbnak lenni abban, amit egyedül te csinálsz."

"Attila, ez Budapest! Honnan a lószarból kerítünk szűzlány-vért? Itt előbb bukkansz rá egy Nobel-várományos zombira, mint egy szűz lányra!"

"Jó, ha időnként tragédia éri az embert, mert legalább felnyílhat a szeme, és rácsodálkozhat azokra a dolgokra, amiket nem tudunk mindig értékelni, még ha próbálkozunk is vele."