Amy Harmon: Arctalan szerelem

Könyvadatok:

Kiadó: Twister Media

Oldalszám: 368 oldal

Téma: romantikus

Sorozat: -

Kiadás éve: 2016

Megrendelhető: Twister Media

Fülszöveg:

Ambrose ​Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.

Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is.

Miért pont ez?:

Először Lakatos Levente youtube oldalán találkoztam vele, majd Andinak és Levinek volt egy 1 órás beszélgetése erről a könyvről, amit szintén megnéztem. Magamban nyugtáztam, hogy ez a könyv biztos nekem is tetszene, de nem sokat foglalkoztam a témával. Tudtam, hogy csak a kétezredik tétel lenne egy olyan kívánságlistán, amiről idén még egyetlen könyvet sem sikerült beszereznem. Áprilisban megkeresett a Twister Media, én pedig természetesen éltem a lehetőséggel. 

Véleményem:
Előre leszögezném, hogy erről a könyvről nagyon nehéz spoiler mentesen írni, de megpróbálkozok vele. Megpróbálok diszkrét lenni, bár a fülszöveg jó előre lelövi a történet egyik nagy eseményét.

"Olvasás közben az lehetsz, aki csak akarsz. Egy időre elmenekülhetsz saját magad elől."

A könyv elolvasása után úgy érzem, mintha be lennék avatva egy nagy titokba. Egy titokba, ami talán segít abban, hogy túléljem a mindennapjaimat és erősebbé váljak minden kisebb-nagyobb megpróbáltatás által.

"– Mindenki főszereplő valakinek (…) Nincsenek mellékszereplők."

Egy karakteren kívül az összeset megszerettem. Még azt is, akinek voltak botlásai, mert ez a könyv erre is tanít. Hogy úgy fogadjuk el a másikat, ahogy van. Nem kell rajta feltétlenül változtatni, szeretni lehet minden hibájával együtt. 

Számomra ez a történet nem a szerelmi szál miatt emelkedik ki a többi közül. Ez a történet egy karakterével került nagyon közel a szívemhez. Ez pedig a kicsit szarkasztikus, de rendkívül szeretetreméltó Bailey.

Fantasztikus, hogy hogyan változtatta meg a körülötte élők életét, és velük együtt én is rengeteg dolgot tanultam. Az ő jelenléte igencsak felértékelte a könyvet a szememben. 

" – A valódi szépséghez, ahhoz, amely nem kopik, és nem fakul, idő kell. A valódi szépséghez nyomás kell. A valódi szépséghez hihetetlen állhatatosság kell." 

Egészen különös hangulata van a könyvnek, amely megfog és nem ereszt. Mindig van miről gondolkodni. Olvasás közben kicsit megállni ajánlatos és érdemes is.

Kedvenc részem: Amikor Fern és Ambrose egymással levelezett (még a gimnáziumban és utána a boltban). Ezekről a kis mondatokból, momentumokból szívesen olvastam volna többet.

Ez a könyv kifacsarta a szívemet. És, most SPOILER következik. Bailey halálár már az első oldaltól kezdve próbál minket felkészíteni az írónő. Mindezt azért, hogy utána teljesen váratlanul érjen ennek az eseménynek a bekövetkezte. Ami szerintem abszolút kegyetlenség, ha olvasói szemmel nézem a helyzetet. SPOILER VÉGE. Rengeteget sírtam olvasás közben, de ugyanúgy sokat nevettem, elmélkedtem rajta, és tanultam belőle.

Az arctalan szerelem nem csak egy lány története, aki tinédzserként a vörös hajával, fokszabályzójával és nagy szemüvegével a gimnázium legnagyobb szerencsétlenségének számított.
Ez a történet nem csak egy fiúról szól, aki elment a háborúba a barátaival és egyedül tért vissza.
A könyv ugyanúgy szól a szeretetről, az elfogadásról, a szépségről (külső és belső), emberi értékekről és bizony szomorú részek is akadnak.

Itt is szeretném megköszönni a kiadónak a recenziós példányt!

Plusz:

Hoztam egy rövidke beleolvasót. Jó szórakozást hozzá! :)

Összegzés: