2019. április 26., péntek

Maksai Kinga: Mia ​& Maja


Fülszöveg:
- A francba! Már 7:20 volt. Kitörölte az üzenetet, igazából maga sem tudta, mit akart ezzel. Behajította a tányért és a bögrét a mosogatóba, felkapta a kedvenc zöld, bolyhos pulóverét, rá a kék bőrdzsekijét, benyomta a fülhallgatóját, és rohant, hogy elérje a buszt. Amikor loholás közben arra gondolt, vajon mi várja aznap, görcsbe rándult a gyomra, gyorsan felhangosította hát a zenét, és elkezdte számolni a lépéseit. A megállóba érve összeszámolta az embereket, a földön heverő csikkeket, majd hétszer elforgatta balra a karkötőjét – mint mindig, ha ideges. Ettől kicsit jobb lett. Felszállt a buszra, közben feljebb tolta az orrán a szemüveget, nagyot sóhajtott, és arra gondolt, csak ezt az évet kell valahogy kibírnia, utána biztos könnyebb lesz.

Könyvadatok:
Téma: 
Kiadó: Cerkabella
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 408 oldal
Megrendelhető: Könyvmarket

         



Véleményem:
Nagyon sok mindenről akar szólni ez a rövidke kis könyv. Van közöttük olyan, ami kevésbé fontos, és akad olyan amiről senki más nem írt ezelőtt ifjúsági regényben. Maksai Kinga könyve tényleg a "le nem teszem" kategóriába tartozott. Első ránézésre jó kis vaskos regénynek tűnt, de ahogy el kezdtem olvasni szinte pörögtek a lapok és a fejezetek. Mindez az írónő rendkívül jó stílusának köszönhető, hiszen a felvetett témák igenis komolyak és nagy horderejűek. 

Én úgy éreztem, hogy a két főszereplő közül Mián volt a nagyobb hangsúly. Ez teljesen természetes, hiszen ha belegondoltok kivel történik több izgalmas dolog? Egy tinédzserrel vagy egy 70 évessel? Ugyanakkor Maja is igazán fontos szerepet tölt be Mia életében. Kettejük találkozása teljesen véletlen eredménye, kapcsolatuk pedig igencsak szokatlan. 
Mia élete ezerrel pörög, minden sarkon történik vele valami, Maja élete ezzel szemben kicsit lassabb, de annál érdekesebb. 

Mind a két szereplőt a szívembe zártam, főleg azért is, mert mind a kettőjük hasonlít egy kicsit rám vagy általam ismert személyekre. Maja akárcsak a nagyim, imádja a kutyáját (, aki tetteti, hogy sánta, akárcsak az én goldim), szeret csacsogni, éppen felfedezi a netet, és végtelenül nagylelkű. Mia pedig hatalmas nagy változáson megy keresztül, végül az összeomlása az, ami megfordítja az események menetét. A komolyabb jelenetek mellett, azért voltak olyanok is, amiken jókat mosolyogtam. 

Többek között láthatjuk az iskolai bullying egy új aspektusát. Végig olyan érzésem volt, mintha ez tényleg megtörtént volna. Talán az volt leginkább benne az életszerű, ahogyan a lányok, a szülők és végül a tanárok lereagálták a történetet.
Láthatjuk azt is, hogy mennyire fontos az, hogy egy szerető család és jó barátok vegyék körül az embert. Nem csak Mia szorul segítségre, Majára is ráfér a támogatás.



Nagyon sokat tudnék még mesélni a könyvről, mert rengeteg aktuális témát taglal, de nem szeretnék spoilerezni. Néhol hiányérzetem volt, amikor csak kapargattunk egy-egy témát, nem mentünk bele a részletekbe. Persze ehhez sokkal több idő és oldal kellett volna. Összességében tényleg mindenkinek ajánlanám 12 éves kor felett. Segít kicsit kikapcsolódni és más szemszögből szemlélni a világot. :) 

Összegzés:

2019. április 22., hétfő

Ilyen volt Milánó | 2. nap



Leonardo Az utolsó vacsora c. festménye a Santa Maria delle Grazie mellett található. A jegyeket előre meg kell interneten venni az olasz oldalon (a linket ide kattintva érheted el). Szinte lehetetlen jó időpontot foglalni, mert teljesen random írják ki az új helyeket és sokszor csak nagyon korai (9 óra) vagy késői időpontok elérhetőek, mert az összes többit különböző utazási irodák elhappolják. Én még januárban először ide foglaltam helyet, utána néztem csak a repülőjegyeket meg. Aki a nehezített pálya ellenére mindenképpen meg akarja csodálni a festményt, annak érdemes kombinált jegyet venni. Lényegesen drágább, de ha szeretnétek megnézni a Brerat, megvenni Leonardo festményeiből készült könyvet vagy bejárni az egész várost idegenvezetővel, akkor érdemes elgondolkozni ezen a lehetőségen is.


A festménynél egy kisebb csoport 20 percet tartózkodhat bent, a terem másik oldalán pedig Donato Montorfano képét is megcsodálhatjuk. Az idő leteltével minket nem állítottak meg az aláírás gyűjtők sem, és megnéztük a templomot belülről is. Érdekes volt látni ahogyan rekonstruálták a világháborúban lebombázott épületet. Ami megmaradt, azt visszahelyezték az eredeti helyére, de a megsemmisült részeket nem pótolták, hanem fehéren hagyták a falakat. Emiatt sokkal világosabb a templom, és ez adja az eredetiségét is.
A templomlátogatás után egy kis reggeli következett. Akik ismerik az olasz ételeket, azok tudhatják, hogy számtalan fajtája van a focaccianak. Mi a paradicsomosat és az olivabogyósat is kipróbáltuk, mind a kettőt istenien készítették el a Maria Marinoniban, egyedül a tea volt az, ami nem ízlett nekünk.


A napunkat a Parco Sempione parkban folytattuk, ahol az egyik végében megcsodáltuk az Arco della Pace-t, mely egy diadalív, és a másik végében a Castello Sforzescot. A kastélyon belül hatalmas és érdekes múzeumok vannak. Nem csak a Milánói Hercegség idejéből származó műalkotásokat valamint ókeresztény tárgyak és relikviákat, de őskori emlékeket is láttunk. A hangszermúzeum hihetetlenül óriási, ahogyan a porcelánokból sincs hiány. Ki volt állítva többek között Leonardo da Vinci egyik képe és a Pietà Rondanini, Michelangelo befejetlen műve. A Kastély reggel 7-től délután 19:30-ig tart nyitva, a múzeumok 9-től 17:30-ig. A belépő felnőttnek 5 € volt, a kedvezményes (diák, 25 év alatt): 3 €.


A szombati délelőtt nagyjából a kastéllyal el is ment. Ki is néztünk egy ebédlőt a belvárosban, de odafelé megálltunk a San Maurizio al Monastero Maggiore-ban. Azt kell mondjam belülről ez volt a legszebb és legdíszesebb templom, amiben jártunk. Alig tudtuk kapkodni a fejünket, annyira gyönyörű volt. Egyébként két részből áll, az egyik részhez a nagy kapun lehet belépni, a másikhoz egy eldugott ajtón és árkádokon keresztül vezet az út, de aki szemfüles vagy a többi turistát követi, az még szebb freskókat láthat. Közöttük egy az Utolsó vacsorát megörökítő festményt is. Érdekes volt látni, hogy más emberek más korokban hogyan ábrázolták a Bibliai jelenetet.


Teljesen véletlenül botlottunk bele az Imperial Palace Maximianba, mivel anyukám nincs nagyon oda a romokért, ezért itt két képet ellőttünk és már mentünk is tovább. A Piazza Affari egy érdekes szobor, aminek a középső ujjain kívül mindegyik hiányzik, így itt is fotózkodtunk. Majd a Via Torinoról elkanyarodva, egy kis étteremben ebédeltünk. Én pizzát, anyum salátát, amiből nem sajnáltak semmit.

A Via Torinon két templom is van, amibe benéztünk a shoppingolás előtt. Az egyik a Basilica di Santa Maria presso San Satiro volt, a másik a Civico tempio di San Sebastiano. A belépés mind a kettőbe ingyenes, de szombat, vasárnap sokszor le vannak zárva mise miatt. Egyébként az előbbi reggel 9-től 17:30-ig tart hivatalosan nyitva, a második 8-tól délig, majd 15:00-tól 18:30-ig.
A nap végét a Navigli-nél zártuk, ahol a Happy Hoursnak köszönhetően a nap és a hét bármelyik szakaszában lehet akciós italokat kapni.

2019. április 21., vasárnap

Orczy Emma: A ​Vörös Pimpernel

Fülszöveg:
A francia forradalom legvéresebb szakaszában játszódó romantikus kalandregény főhőse egy minden ízében angol nemes. A Vörös Pimpernel álnevet viselő báró eszmei elkötelezettségből és emberségből furfangosabbnál furfangosabb módon francia arisztokratákat ment ki sokszor egyenesen a guillotine alól. A francia kormány Angliába küldött kopói és spiclijei semmilyen eszköztől, így a zsarolástól, emberrablástól, gyilkosságról sem riadnak vissza, hogy kézre kerítsék az átkozott angolt. A Vörös Pimpernelt ifjú barátainak és híveinek maroknyi csapata, valamint szerelmes hitvese, az ünnepelt francia színésznőből előkelő angol bárónévá lett szépséges Marguerite segíti, hogy elkerülje a halálos csapdákat és sikerre vigye a jó ügyet…
Amikor 1995-ben az Egyesült Államokban CD-ROM-ra rögzítették a világirodalom ama 2000 műalkotását, amelyeket úgymond mindenkinek „ismernie kell”, egyetlen magyar vonatkozású mű került közéjük: a gyereklányként Angliába került Orczy Emma bárónő 1905-ben kiadott regénye, A Vörös Pimpernel. A megjelenés óta több mint száz év telt el, és a könyv ma is világsiker.

Könyvadatok:
Téma:
Eredeti kiadás éve: 1905
Sorozat: A ​Vörös Pimpernel 1. rész
Oldalszám: 335 oldal
Megrendelhető: BOOK24

           

Miért pont ez?
Sétálgattam a könyvtárban (éppen nem volt bent az a pár könyv, amit kerestem), és egyszer csak észrevettem egy nagyon ismerős című könyvet. Ránézve történelmi romantikusnak tetszett, amit egyébként is imádok, úgyhogy jött velem haza. Otthon persze eszembe jutott, hogy honnan volt olyan ismerős: korábban már láttam a belőle készült sok film közül az egyiket.

Véleményem:
Hogy ez mennyire mulatságos volt! Szinte a fülemben hallom Percy hangját, ahogyan azt mondja: A patvarba! Lehet, hogy nem szoktam történelmi romantikus könyveket olvasni (kicsit a műfaj ellen is vagyok), de ez a történet meghozta hozzájuk a kedvem.
Egészen a nagy francia forradalomig utazunk vissza időben, amikor 1793-ban rengeteg rangjától megfosztott arisztokrata kényszerül menekülni hazájából. Segítségükre egy angol siet, aki társaival együtt sportot űz az arisztokraták kiszabadításából. A forradalmárokat komolytalan banditának beállítva, szinte nevetve és kacagva cselezi ki a többszörös őrséget.

A könyv nagy része mutatja be az angliai arisztokráciát is. Érdekes az általános angol hozzáállás a francia forradalomhoz, és a morál. Szerencsére akadnak olyanok, akik saját ügyüknek tekintik a francia nép sorsát és nem csak gazdaságipartnert látnak az új köztársaságban. Különös helyzetben van Marguerite, aki franciaként angol úriemberhez ment hozzá. Kettős érzelmek munkálkodnak benne: egyet ért a forradalom alapelveivel, ugyanakkor elborzad a mészárlástól. Magától talán nem sok mindent tenne a nagyobb ügy érdekében, de az élet úgy hozza, hogy nem csak testvérét, de férjét is a harctér kellős közepén találja. 



Be kell vallanom, hogy Marguerite elsőre nem nyerte el a szimpátiámat. Mindenki hangoztatta róla, hogy Ő a világon a leginteligensebb hölgy, de ennek szemernyi jelét sem mutatta. Egészen a könyv végéig, amikor végre eldönti, hogy ki és mi akar lenni az életben. A férje annál inkább mulatságosabb volt. A fülszöveg sokat elárul kettejük kapcsolatáról, de igazán csak az értheti és ismerheti meg a történetüket, aki elolvassa a regényt. 

Különösen azok a részek tetszettek, amikor az angolok átverik a franciákat. Néhol izgultam is, nehogy elfogják őket. Félig-meddig olyan volt, mint egy kriminek vége, amikor már sejted, hogy ki lesz a tettes, de az író egy hirtelen csavarral rádöbbent, hogy egészen addig rosszul gondolkodtál. 

Teljesen meglepett a tény, hogy egy egész sorozat íródott a Vörös Pimperrelről. Ha sikerül beszereznem a többi három könyvet is, akkor mindenképpen el fogom olvasni őket, holott nekem ez a történet így is kerek volt.

Összegzés:

2019. április 18., csütörtök

Horányi Hanna Zelma: Egy ​év, tíz hiba

Fülszöveg:
Vajon hány hibát lehet elkövetni egy év alatt? 
Nem a kémia dogában, és nem is a tesiórán, hanem egy sokkal nehezebb tantárgyban: az életben. Kinga épp beleveti magát a kilencedikbe, új sulija, kicsit konzervatív családja és sok barátja van. Belép egy zenekarba, bulizik, és a fiúk is észreveszik a romantikus és vagány lányt. Azzal meg csak a baj van, ha az ember szíve átveszi az irányítást… Vagy mégsem? Horányi Hanna Zelma első regényében pontosan mutatja be az első szerelmek, rácsodálkozások, rajongások és viták természetét – azaz egy kamasz hétköznapjait.

Rólad/Neked-sorozat: Olyan könyveinkre tesszük rá a Rólad/ Neked logót, amelyek valóban kamaszokról szólnak, kamaszoknak, és ráadásul a szerző maga is szinte kamasz, vagy nagyon közel áll a korosztályhoz – így nem csak ismeri, átérzi az őket foglalkoztató témákat, de olyan hangon tudja megírni azokat, amely hiteles számukra is.


Miért pont ez?

A blog rendszeres olvasói már megszokhatták, hogy sok ifjúságit olvasok, mert a Merítés-díj zsűritagja vagyok. Bár Horányi Hanna Zelma könyve tavaly jelent meg, de nálam idén keült terítékre. Egyébként nem biztos, hogy elolvastam volna, mert a fekete borító szinte elveszett a többi könyv között a könyvtárban. Végül egy kis segítséggel sikerült megtalálnom. 

 

Könyadatok:
Téma: ifjúsági
Kiadó: Menő Könyvek

Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 352 oldal
Megrendelhető: BOOKLINE


Pro:
- A főszereplő tényleg sok hibát elkövet, némelyiket többször meg is ismételi. Ez a könyv megmutatja azt, hogy milyen következményekkel kell számolni, ha nem vagyunk hajlandóak leülni és szépen, nyugodtan végigbeszélni a dolgokat. Számtalan szenvedéstől és aggódalomól meg tudjuk magunkat kímélni, ha higgadtak tudunk maradni az adott pillanatban.
- Megmutatja, hogy mennyire fontosak az igazi barátok, és hogy mi is, ők is végighallgassanak minket. Azonban nem mindig tudnak megfelelő tanácsot adni. Főleg olyat, amit egy kamasz meg is fogad. A barátok ennek ellenére feltétlenül fontosak ebben az időszakban, hiszen a kamaszok nem feltétlenül ápolnak jó kapcsolatot a szüleikkel. 
- Hasonlít egy kamasz lány naplóbejegyzéseire, bár ez sokszor csak az írásmódból látszik. A 12 évestől a 16 éves korúig sokan tudnak vele azonosulni. 

Kontra:
- Ez a könyv semmire sem buzdít. Nem mondja azt, hogy állj fel, menj ki és éld a saját életed! Nem mondja el, hogy milyen felejthetetlen élmények várnak rád az életben. Nem hívja fel arra a figyelmet, hogy a barátság mindig két oldalú és, hogy mindenkinek bele kell tennie a közös dobozba, hogy utána ki tudjon belőle venni. A kedvedet sem hozza meg egy másik könyvhöz, sem művészeti alkotáshoz. Nem ösztönöz semmire csak arra, hogy sodródj az árral. 
- A főszereplő a gimnázium első évét kezdi a könyv elején, de a gimis rész nem szerepel sokat a történetben. Inkább csak egy-egy mondatban, szinte felesleges is megemlíteni, hogy éppen történelem órán vagyunk.
- Az egyetlen érdekes dolog a sulin és a pasikon kívül az a gitározás volt. Ami elég sokáig fontos szerepet foglal el a történetben, de a közepe felé eltűnik. Ahogy az összes többi karakter is. Kinga marad egyedül és az idegesítő gondolatai. 

- Én nem láttam benne jelentős karakterfejlősést. Ami egy ifjúsági regénynek alapja kellene hogy legyen, itt hiányzott. Kinga egy nagy utat tesz meg, de a regény végén képes ugyanazokat a hibbákat újra és újra elkövetni. Ráadásul az sem segít, hogy tíz pontban összegyűjti a  legnagyobb hibát, amit az év folyamán vétett. Nem lesz tőle sokkal okosabb, csak még jobban elkeseredik. Ha pedig nincs egy szerencsés véletlen, akkor örökre szomorkodhatna. 

Összegzés: