A francia forradalom legvéresebb szakaszában játszódó romantikus kalandregény főhőse egy minden ízében angol nemes. A Vörös Pimpernel álnevet viselő báró eszmei elkötelezettségből és emberségből furfangosabbnál furfangosabb módon francia arisztokratákat ment ki sokszor egyenesen a guillotine alól. A francia kormány Angliába küldött kopói és spiclijei semmilyen eszköztől, így a zsarolástól, emberrablástól, gyilkosságról sem riadnak vissza, hogy kézre kerítsék az átkozott angolt. A Vörös Pimpernelt ifjú barátainak és híveinek maroknyi csapata, valamint szerelmes hitvese, az ünnepelt francia színésznőből előkelő angol bárónévá lett szépséges Marguerite segíti, hogy elkerülje a halálos csapdákat és sikerre vigye a jó ügyet…
Amikor 1995-ben az Egyesült Államokban CD-ROM-ra rögzítették a világirodalom ama 2000 műalkotását, amelyeket úgymond mindenkinek „ismernie kell”, egyetlen magyar vonatkozású mű került közéjük: a gyereklányként Angliába került Orczy Emma bárónő 1905-ben kiadott regénye, A Vörös Pimpernel. A megjelenés óta több mint száz év telt el, és a könyv ma is világsiker.
Könyvadatok:
Téma: történelmi romantikus
Eredeti kiadás éve: 1905
Sorozat: A Vörös Pimpernel 1. rész
Oldalszám: 335 oldal
Megrendelhető: BOOK24
Miért pont ez?
Sétálgattam a könyvtárban (éppen nem volt bent az a pár könyv, amit kerestem), és egyszer csak észrevettem egy nagyon ismerős című könyvet. Ránézve történelmi romantikusnak tetszett, amit egyébként is imádok, úgyhogy jött velem haza. Otthon persze eszembe jutott, hogy honnan volt olyan ismerős: korábban már láttam a belőle készült sok film közül az egyiket.
Véleményem:
Egészen a nagy francia forradalomig utazunk vissza időben, amikor 1793-ban rengeteg rangjától megfosztott arisztokrata kényszerül menekülni hazájából. Segítségükre egy angol siet, aki társaival együtt sportot űz az arisztokraták kiszabadításából. A forradalmárokat komolytalan banditának beállítva, szinte nevetve és kacagva cselezi ki a többszörös őrséget.
A könyv nagy része mutatja be az angliai arisztokráciát is. Érdekes az általános angol hozzáállás a francia forradalomhoz, és a morál. Szerencsére akadnak olyanok, akik saját ügyüknek tekintik a francia nép sorsát és nem csak gazdaságipartnert látnak az új köztársaságban. Különös helyzetben van Marguerite, aki franciaként angol úriemberhez ment hozzá. Kettős érzelmek munkálkodnak benne: egyet ért a forradalom alapelveivel, ugyanakkor elborzad a mészárlástól. Magától talán nem sok mindent tenne a nagyobb ügy érdekében, de az élet úgy hozza, hogy nem csak testvérét, de férjét is a harctér kellős közepén találja.
Be kell vallanom, hogy Marguerite elsőre nem nyerte el a szimpátiámat. Mindenki hangoztatta róla, hogy Ő a világon a leginteligensebb hölgy, de ennek szemernyi jelét sem mutatta. Egészen a könyv végéig, amikor végre eldönti, hogy ki és mi akar lenni az életben. A férje annál inkább mulatságosabb volt. A fülszöveg sokat elárul kettejük kapcsolatáról, de igazán csak az értheti és ismerheti meg a történetüket, aki elolvassa a regényt.
Különösen azok a részek tetszettek, amikor az angolok átverik a franciákat. Néhol izgultam is, nehogy elfogják őket. Félig-meddig olyan volt, mint egy kriminek vége, amikor már sejted, hogy ki lesz a tettes, de az író egy hirtelen csavarral rádöbbent, hogy egészen addig rosszul gondolkodtál.
Teljesen meglepett a tény, hogy egy egész sorozat íródott a Vörös Pimperrelről. Ha sikerül beszereznem a többi három könyvet is, akkor mindenképpen el fogom olvasni őket, holott nekem ez a történet így is kerek volt.
Összegzés:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése