Leonardo Az utolsó vacsora c. festménye a Santa Maria delle Grazie mellett található. A jegyeket előre meg kell interneten venni az olasz oldalon (a linket ide kattintva érheted el). Szinte lehetetlen jó időpontot foglalni, mert teljesen random írják ki az új helyeket és sokszor csak nagyon korai (9 óra) vagy késői időpontok elérhetőek, mert az összes többit különböző utazási irodák elhappolják. Én még januárban először ide foglaltam helyet, utána néztem csak a repülőjegyeket meg. Aki a nehezített pálya ellenére mindenképpen meg akarja csodálni a festményt, annak érdemes kombinált jegyet venni. Lényegesen drágább, de ha szeretnétek megnézni a Brerat, megvenni Leonardo festményeiből készült könyvet vagy bejárni az egész várost idegenvezetővel, akkor érdemes elgondolkozni ezen a lehetőségen is.
A festménynél egy kisebb csoport 20 percet tartózkodhat bent, a terem másik oldalán pedig Donato Montorfano képét is megcsodálhatjuk. Az idő leteltével minket nem állítottak meg az aláírás gyűjtők sem, és megnéztük a templomot belülről is. Érdekes volt látni ahogyan rekonstruálták a világháborúban lebombázott épületet. Ami megmaradt, azt visszahelyezték az eredeti helyére, de a megsemmisült részeket nem pótolták, hanem fehéren hagyták a falakat. Emiatt sokkal világosabb a templom, és ez adja az eredetiségét is.
A templomlátogatás után egy kis reggeli következett. Akik ismerik az olasz ételeket, azok tudhatják, hogy számtalan fajtája van a focaccianak. Mi a paradicsomosat és az olivabogyósat is kipróbáltuk, mind a kettőt istenien készítették el a Maria Marinoniban, egyedül a tea volt az, ami nem ízlett nekünk.
A napunkat a Parco Sempione parkban folytattuk, ahol az egyik végében megcsodáltuk az Arco della Pace-t, mely egy diadalív, és a másik végében a Castello Sforzescot. A kastélyon belül hatalmas és érdekes múzeumok vannak. Nem csak a Milánói Hercegség idejéből származó műalkotásokat valamint ókeresztény tárgyak és relikviákat, de őskori emlékeket is láttunk. A hangszermúzeum hihetetlenül óriási, ahogyan a porcelánokból sincs hiány. Ki volt állítva többek között Leonardo da Vinci egyik képe és a Pietà Rondanini, Michelangelo befejetlen műve. A Kastély reggel 7-től délután 19:30-ig tart nyitva, a múzeumok 9-től 17:30-ig. A belépő felnőttnek 5 € volt, a kedvezményes (diák, 25 év alatt): 3 €.
A szombati délelőtt nagyjából a kastéllyal el is ment. Ki is néztünk egy ebédlőt a belvárosban, de odafelé megálltunk a San Maurizio al Monastero Maggiore-ban. Azt kell mondjam belülről ez volt a legszebb és legdíszesebb templom, amiben jártunk. Alig tudtuk kapkodni a fejünket, annyira gyönyörű volt. Egyébként két részből áll, az egyik részhez a nagy kapun lehet belépni, a másikhoz egy eldugott ajtón és árkádokon keresztül vezet az út, de aki szemfüles vagy a többi turistát követi, az még szebb freskókat láthat. Közöttük egy az Utolsó vacsorát megörökítő festményt is. Érdekes volt látni, hogy más emberek más korokban hogyan ábrázolták a Bibliai jelenetet.
Teljesen véletlenül botlottunk bele az Imperial Palace Maximianba, mivel anyukám nincs nagyon oda a romokért, ezért itt két képet ellőttünk és már mentünk is tovább. A Piazza Affari egy érdekes szobor, aminek a középső ujjain kívül mindegyik hiányzik, így itt is fotózkodtunk. Majd a Via Torinoról elkanyarodva, egy kis étteremben ebédeltünk. Én pizzát, anyum salátát, amiből nem sajnáltak semmit.
A nap végét a Navigli-nél zártuk, ahol a Happy Hoursnak köszönhetően a nap és a hét bármelyik szakaszában lehet akciós italokat kapni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése