Noah Isenberg: Nekünk megmarad Casablanca

Fülszöveg:
Umberto ​Eco azt mondta, a Casablanca nem film, hanem filmek. A világ kedvenc szerelmes filmje. A világ kedvenc háborús filmje. A világ kedvenc Bogart-filmje. Ez mind a Casablanca. Két amerikai színdarabszerző ötletéből egy amerikás magyar rendezte, és legalább tíz náció vett részt az elkészítésében.
De mitől ennyire népszerű a mai napig egy olyan film, amelyet lóhalálában forgattak, a közreműködői közül egy sem járt soha a helyszínen, és amelynek a főszereplője addig főleg rosszfiúkat játszott? Noah Isenberg filmtörténész a bemutató hetvenötödik évfordulójára megpróbálta megfejteni a titkot. Egy soha be nem mutatott darab bekerült az álomgyárba, és sok kézen ment át, míg kialakult a forgatókönyv. A forgatáson hemzsegtek a nácizmus elől menekülő európaiak. Két híres színész komoly fenntartásokkal vállalta azt a szerepet, amely aztán szupersztárrá tette őket. Egy 178 centis, kopaszodó amerikaiból szexszimbólum lett, és állítása szerint ehhez csak annyi kellett, hogy Ingrid Bergman szerelmesen nézzen rá. Egy fiatal svéd színésznő a bemutató után évtizedekre megtestesítette az eleganciát és tisztaságot. Egy pikáns arcú lány a francia ellenállás arca lett, pedig Hollywoodban élt.
Rengeteg fotóval, rengeteg sztorival varázsolja el az olvasót ez a könyv, amely minden filmrajongónak létfontosságú.

Könyvadatok:
Téma: filmtörténet
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 240 oldal
Megrendelhető: Olvasók Boltja

      

Véleményem:
A film előéletéről nem sok mindent tudtam eddig. Rám nagyobb hatást gyakorolt az utóélete, és ezzel bizonyára a szerző és a világ is így volt, mert csak egyetlen fejezetben bukkan fel az eredeti mű és annak írói. Amire érdemes odafigyelni, mert nagyon jól példát állít a jövő nemzedékének is. A véletlen, a kitartó munka és a pénz is közrejátszott abban, hogy a Casablanca eredeti forgatókönyvét nem vetették el, hanem 1942-ben filmre vitték.

"A Casablanca talán nem művészi alkotás, de nagyon is kultuszfilm. A világ legtávolabbi sarkaiban is rajong érte a közönség."

Írja a könyv, és mennyire igaza van!
Érdekes, hogy emberek mennyire tudnak kötődni egy filmhez. Legyen szó a karácsonykor kötelező Reszkessetek betörők!-ről vagy a Casablancáról. Tudtátok, hogy több évtizeden keresztül a magyar tv december 25.-én az utóbbit minden évben leadta? Többek között ez is kiderül a könyvből, na meg persze az, hogy más országokban miért vált kultikussá. A szerző el is magyarázza nekünk, hogy mi teszi azzá a Casablancát, ami: sokszor sok helyen levetítették, az embereknek saját élményeik vannak a filmmel kapcsolatban. A fiatalokra is ezért van nagy hatással, mert még mindig (ennyi év után is) van mondanivalója. 

A filmet először a televízióban láttam, nagyapámmal néztük meg, akinek ez volt a kedvenc fekete-fehér hangos filmje. Talán azért, mert azonosulni tudott a Bogart által játszott Rickkel, vagy mert annyiszor látta ő is a történet, mert ő is menekült volt. Nem tudom miért volt neki ennyire kedves a Casablanca, de az évek során számomra is a legkedvesebb filmmé vált, főleg amikor utazgatni kezdtem a nagyvilágba és az utazások során számtalanszor megnéztem a felújított verziót. 



Annak ellenére, hogy elég jól ismerem a filmet, ez a könyv nagyon is sokat segített a megértésében és abban, hogy a kisebb jelenetekre is mesterműként tekintsek. Hogy migránsokról, menekült zsidókról szól -e? Naná! Csak éppen hogy ki nincs mondva ez az egy szó. Rich és Ilsa között volt -e szerelmi aktus? Hát persze! Érdekes, hogy hogyan kerülték ki a cenzúrát annak idején, és mi utal mégis erre a sokak által vitatott kérdésre. Számtalan más burkolt utalást tartalmaz a film, melyet a könyv segít megfejteni. 

Sok más alkotást is említ a könyv, melyben a Casablanca szereplői helyett kaptak, vagy jelentős hatást gyakorolt rájuk a film. Van olyan, amit már annyiszor említ, hogy úgy éreztem olvasás közben, hogy nekem ezeket a filmeket is látnom kell. Ugyanakkor sokszor csak felsorolja ezeket a filmeket, ami sokszor unalmassá válik. Különösen a 150. oldal környékén válik unalmassá ez a fajta felsorolás. 

Ugyanakkor a könyv segít kicsit közelebb kerülnünk a filmhez. Megérteti velünk, hogy minden egyes népcsoportú és vallású ember miért tud azonosulni vele. A film rendezője magyar származású volt, László alakját is egy magyar sportolóról mintázták. Összesen négy szereplő volt a filmben, akik az USA-ban születtek (!), nem csoda hogy sok európai országban az emberek leültek (és mai napig leülnek) megnézni a saját hazájukból származó ünnepelt színészt a mozivásznon.

Ami talán kicsit bosszantott, hogy a "Marseillaise" jelenet fontosságát szinte minden tizedik oldalon kiemeli a szerző. Mindig ugyanazt hangsúlyozva: a világra ez volt a legnagyobb hatással. Szerintem nem csak ez tette kultikussá a filmet. Vannak olyan részek melyek több szót érdemelnének, mint amit kaptak a könyvben. Például a házaspár, akiket meglopnak a film elején; vagy a Peter Lorre által alakított Ugarte, akiről jóformán két mondat esik csak. 

Összegzés:

Idézetek:

"Bergman is úgy lett híres, hogy nem volt hajlandó alkalmazkodni a hollywoodi normákhoz. Elkerülte a szokások filmcsillaggá fazonírozást, nem volt hajlandó kiritkítani a szemöldökét, nem kent az arcára vastag alapozót, nem változtatta meg a nevét, és általában véve olyan határozottságot mutatott, amely egészen szokatlan volt korosztályainak színésznői között."

"Ahhoz, hogy egy film olyan legyen, mint a Casablanca, egyszerre kell nagyon mélyen beágyazódnia a saját korába, és ugyanakkor, lazán, a korán kívül kell maradnia."

"Amikor megérkezett a jelenet felvételére, állítólag Curtiz azt mondta neki: „Ma könnyű napod van. Menj fel a galériára, nézz le jobbra, és bólints. Utána hazamehetsz”. Bogart hosszan tiltakozott, meg akarta ismerni a finom részleteket, végül engedelmeskedett Curtiznek. „Ez a jelenet még 30 év múltán is megbizsergeti az embert, összeszorul tőle a torkunk, és Bogart akár azt is hihette, hogy egy elhaladó kutyának bólint."

"Moziba menni, elmélkedik Kael, nemcsak arra szolgál, hogy néha jobb kedvre derítsen, hanem lehetőséget ad ré, hogy átmenetileg elmeneküljünk a kötelezettségektől, amelyek a valódi világban gúzsba kötnek."

Read More

5 könyv, amiből 2017-ben jön az adaptáció is

#1: Veled minden hely ragyogó

Ha rajtam múlna én biztosan nem csinálnék filmet ebből a könyvből. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogyan fogják a vásznon mindazt a belső vívódást megjeleníteni, amit Jennifer Niven leírt. Ebből is látszik, hogy nem vagyok nagy szakértő. Filmekből is csak az adaptációkat szoktam látni, ha néha elmerészkedek a moziba.

Ennek ellenére nagyon várom már, hogy lássam mit hoznak ki a történetből. Mert nagyon szerettem a könyvet. 
Ami biztos, hogy Elle Fanning fogja Violet szerepét játszani.


A történet: Theo és Violet az iskola óratoronyban ismerkedik meg, amikor mind a ketten öngyilkosságra készülnek. Az előbbi már korábban is próbálkozott, sőt! igazi megszállottként kutat öngyilkossági események után az interneten. Violet életében először kerül szembe az érzéssel és a helyzettel is. Kettejük kapcsolata így indul. Vajon ki mentett meg kit? 

A könyvről az értékelésemet itt olvashatjátok. 

#2: Alaska nyomában

John Greentől filmvászonra vitték már már Csillagainkban a hibát és a Papírosokat is. Az előző volt, ami miatt megismertem és megszerettem a szerzőt. Talán az Alaska nyomában adaptációt várom a legjobban. 
Igazi egyszer olvasós történet, de lehet rajta gondolkodni és filozofálni. A könyv szerint a főszereplő, Miles elindul a nagyvilágba megtalálni a Nagy Talánt. A fiú az eredeti otthonától távol egy bentlakásos iskola diákja lesz. Ahol mindenki különleges valamiben. Miles híres utolsó szavakat gyűjt, míg szobatársa Chip egy zseni. A fiú a történet címét adó Alaskával is itt találkozik először. Csapatukhoz még egy fiú, Takumi társul.
Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja. 
Így összeírva kedvem támadt újraolvasni. :D A könyvről az értékelésemet itt olvashatjátok. 

#3: Amerikai istenek

Ez volt az első regény, amit olvastam Neil Gaimantól. A két kiadás közül a hosszabbikkal kezdtem és szerintem nagyon jól jártam. A szerzőtől eddig csak a Csillagport volt szerencsém látni moziban is. A könyvet ismerve remélem az Amerikai istenek adaptációját hitelesebben fogják elkészíteni. Főleg, hogy sorozat lesz belőle.
Egy kis kedvcsináló: 
Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról. 
Ricky Whittle fogja Árnyékot alakítani. 

A trailert itt tudjátok megnézni.

#4: A Szépség és a szörnyeteg

Az előzetes alapján nagyon hasonlítani fog a Disney-féle rajzfilmre. Majd meglátjuk mit hoznak ki belőle. Én örülnék, ha lenne benne egy kis csavar és nem teljesen az eredeti történetet kapnánk vissza. A Szépséget Emma Watson, a szörnyeteget Dan Stevens játssza majd. Március 17.-én kerül majd a mozikba.
A tartalom pedig mi más lenne? A Szépség és a Szörnyeteg című meseklasszikus újabb feldolgozása egy fiatal nő és egy szörnyű külsejű herceg szerelmének megható történetét meséli el.

#5: A hűséges (Beavatott 3/2. rész)

Nem nagyon értem, hogy az utolsó részt miért kellett külön szedni, de manapság úgy látszik ez a divat. A Harry Potternél még megértettem, mert ott hosszú a történet, de már az Éhezők viadalánál sem tetszett, nem hogy a Beavatott utolsó részénél.
Egyébként szerintem a könyvhöz képest lesz némi változtatás, főleg a vége táján.
A könyv fülszövege: ...Az új világ félelmetesebbnek bizonyul, mint amelyet Tris maga mögött hagyott. A korábbi felismerések értelmüket veszítik, veszélyes új igazságok formálják át az embereket, akiket szeretett. Trisnek ismét meg kell vívnia a maga csatáját, hogy megérthesse a bonyolult emberi természetet és önmagát: képtelennél képtelenebb döntéseket kell hoznia a bátorság, a hűség, az áldozatkészség és a szeretet próbatételei során.

Bár még bizonytalan, de lehet csak tévéfilm lesz belőle, amit egy spin-off sorozat fog követni. 

Read More

Hétvégi Filmnézések #3

Sziasztok! 
A valóság az, hogy én ennek a bejegyzésnek a megírását már 2 hónapja halogatom. Amint kitört a nyári szünet a maradék zsebpénzemmel (május vége felé valahogy mindig elfogy a keretem és következő szeptember végéig nem is szoktam kapni) beültem a moziba és megnéztem egy akkori, frissen megjelent filmet. Aztán persze osztálytárnőm is ajánlgatott ezt-azt. Aminek az lett a vége, hogy egyetlen egyet néztem meg csak belőle és ezután beletemetkeztem a sorozatokba. Azonban így is van két film, amiről szerettem volna írni nektek.


#1 Mielőtt megismertelek
Ez egy olyan adaptáció, aminek az eredetijét már régóta, még a film megnézése előtt el akartam olvasni. Sajnos sokáig sehol sem lehetett kapni, így ez elmaradt. Azóta filmes borítót kapott, kicsit megszépítették és újra kiadták. De most lássuk a filmet!
Tudtam, hogy tragikus, de egyben romantikus lesz. Tudtam, hogy lesz benne egy csavar és tudtam, hogy bőgni fogok rajta.
Két nagyon jó színész játszott benne. Igazából Nevile  Patrick szerepét nem igazán értettem. Lou barátja eléggé furcsa volt, nem igazán tudtam megszeretni. Rengeteget nevettem a filmen. Sam Claflin jól játszotta a mogorva, jégkirálynőt. A végén természetesen hangosan zokogtam. Kicsit furcsa volt visszatérni a világba, miután annyira megviselt az amit a vásznon láttam.

#2 Eddie, a sas
Amint már mondtam, ezt az egyik osztálytárnőm ajánlotta a figyelmembe és miután barátnőm is két napig (!) csak erről a filmről tudott mesélni így úgy döntöttem: én is belevágok.
Röviden: Michael Edwards már kiskorában elhatározta, hogy olimpikon lesz. Sokáig síelt, de mivel nem sikerült kijutnia a 84-es szarajevói olimpiára úgy döntött: ő lesz Nagy-Britannia egyetlen egy síugrója. Nagyon sokat bénázott, nagyon sokszor elesett, de a kezdeti nehézségek ellenére talált barátokat és támogatókat is célja elérése érdekében.
Nálam az élményt némiképp tompította azt, hogy szinte minden momentumára fel voltam készülve. Mindig tudtam, hogy mi lesz a következő lépés Eddie "karrierjében". Azonban még így is meg tudott lepni. Nevettem, gondolkoztam és szomorkodtam rajta. Ennek is meghatóra sikeredett a vége. Összességében nem bántam meg, hogy megnéztem. Kicsit csalódott vagyok viszont örültem, hogy Hugh Jackman is feltűnt a szereplők között.

Még valami! Tudom, hogy kicsit szűkre szabtam most ezt a beszámolót, de ennek ez volt a lényege :) Hogy beszéljek a benyomásaimról és ne kelljen mindenkinek oldalakon keresztül hallgatnia, hogy mennyire tetszett ez a két film.
Búcsúzóul álljon most itt a Mielőtt elismertelek dala, amit bár eleinte nem szerettem, de a fim megnézése után mégis magához tudott láncolni.

Read More

Hétvégi Filmnézések #2

A Húsvéti szünetben nem terveztem túl sok dolgot. Takarítok, kidíszítem a házat, főzök, olvasok és tévét nézek. Így nem csoda, hogy hétvégén megint volt időm bekapcsolni a Videotékát és filmeket keresgélni. Ugyan előre kinéztem magamnak 4 olasz filmet, de végül a többiek is csatlakoztak, így kénytelen voltam kicsit változtatni az elképzeléseimen. 

Az élet szép

A meghatározás szerint ez a film dráma és komédiai is egyben.
Tudom, most a szemöldökötöket ráncoljátok. Hiszen ez a két műfaj nem fér meg egymás mellett!
Hát ez a film bebizonyítja, hogy de igenis! Ráadásul, ha ez nem lenne elég, elárulom, hogy a témája a holokausztról szól.A történet meglepően izgalmas. Még  úgy is, hogy tudtam mi fog történni drukkoltam, hogy máshogy alakuljanak a történések, a szereplők élete és a film vége. Az elején nevettem rajta, a közepén összeszorult a torkom és a végén sírtam. Mert szívszorító látni, hogy mi történik egy eredetileg boldog és békés családdal a koncentrációs táborban.
A színészek egytől egyig remekelnek. Nicoletta Braschi, Roberto Benigni, és a kisfiút alakító Giorgio Cantarini mind beleélik magukat a szerepbe és ezáltal sokkal jobban megkedveltem a szereplőket.

Cinema Paradiso

Ezt filmet nagyon élesen két részre lehet szedni: az egyik a múltban játszódik és egy fiú férfivá érését mutatja be, a második pedig a jelenben, ahol a fiú már felnőtt, szakmájában elismert férfi. Őszintén bevallom, hogy az előző részek nekem sokkal jobban tetszettek. Itt szinte minden karaktert megkedveltem, még akkor is, ha a sok elrejtett jelet koromból fakadóan sem megérteni sem átérezni nem tudtam. ((Itt arra gondolok, hogy a filmben nagyon sok filmnek az elejét/közepét/végét levetítik, azonban én ezeket a műveket nem ismerem)) Szerintem nagyjából a 3/4-énél simán abba lehetett volna hagyni a filmet, így viszont kaptunk még nagyjából 45 percet a nagy semmiről. Egyedül a legvége az amire azt mondom, hogy jogosan került bele az egész történetbe.
A film bemutatja a mozi fejlődését és az aranykorát. Azt az időszakot, amikor az egyetlen szórakozási lehetőséget ez a hely jelentette és az emberek élet-halál harcot vívtak a jegyekért. Szerintem ez azoknak való, akik egy kicsivel idősebbek mint én, rajonganak a filmekért és nagyjából ismerik azokat a filmeket, amiket a múltszázadban vetítettek. 
A színészek közül nekem a főszereplő fiatal énjét játszó Salvatore Cacio lett a kedvencem, egyszerűen halálian viccesen hozza a szerepét. 

Mindenki szereti a bálnákat

A Mindenki szereti a bálnákat két állatról szól, akik a befagyott jégtábla közepén rekedtek, de a világon mindenki összefog értük, hogy kiszabadítsa őket onnan. 
Szerintem ez tényleg egy kedves családi film. Az igazság az, hogy évekkel ezelőtt barátnőmmel néztük meg még DVD-n és akkor is nagyon tetszett. Az öcsémnek ezen a héten a bálnákról kellett prezentációt készítenie és nekem jutott eszembe az ötlet, hogy ezzel a történettel kicsit közelebb kerülhetne a témához.
Én nem bántam meg, hogy újra végig néztem, kicsit elpityeredtem a végére, de ez a könyv erről szól: megringatja az olvasót, de közben reménnyel is tölti el, hogy léteznek a világon jó emberek.

Marley meg én

Az összes ujjam nem lenne elég hozzá, ha össze szeretném számolni, hogy hányszor láttam már ezt a filmet. Legelőször 7 éve találkoztam vele és akkor az egyik kedvenc filmem lett. Ezt mutattam be angolórán prezentációba, ezt hoztam fel angol felvételinél és erről magyaráztam nyelvvizsgán is.
Ez egy remek kutyás-családi film. Az ember rengeteget nevet, ugyanakkor sír is rajta. Állatkedvelőknek mindenképpen ajánlom, de még akkor is ha nem szereti valaki annyira a kutyákat ez a történet biztosan az ő szívét is megérinti. 

A film nem csak azért nagyszerű, mert egy ember és egy kutya kapcsolatát mutatja be, hanem ennél sokkal pontosabb képet fest rólunk és a mindennapjainkról. Realitásával megdöbbenti a nézőt. Szerintem nem csak azért kell látni a Marley meg én-t, mert hihetetlen humoros és szórakoztató, hanem azért mert a mi valóságunkat mutatja be, azt a világot, amiben élünk. Igen, néhol szívszorító, de ezt mindenkinek látnia kell. 

"Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod el ezt? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?"

Read More

Hétvégi Filmnézések #1

Az az igazság, hogy a tévé minden áldott nap háttérzajnak be van kapcsolva, de többnyire házfelújítás vagy kertépítés szokott benne menni, így a filmnézés eléggé kimaradt az életemből mostanáig. Azonban rengeteg olyan történet felgyülemlett már, amit olvastam könyvben, de nem láttam a vászonra vitt változatát, így elhatároztam, hogy egy hétvégét annak szentelek, hogy párat megnézzek közülük. 

Napos oldal 

A szülőket egyáltalán nem így képzeltem el. Az anyját eléggé sikerült eltalálni csak kívülről nem nagyon jött be, viszont az apjával pont fordítva. Teljesen más embert kaptunk. "Minden rendben Patrick, nekem te vagy a legfontosabb." - Ez a mondat az első 7 és fél percben hangzik el a férfi szájából. Míg a könyvben ez elképzelhetetlen lett volna. A főszereplőket viszont nagyon eltalálták, Jennifer Lawrence és Bradly Cooper nagyon jól játszanak benne. Bár az előbbi kicsit rémisztő, de hát Tiffany is az.
A könyv egyik poénját viszont sajnos már a legelején lelövik, ami teljesen igazságtalanság azzal szemben, aki el akarja olvasni. A vége izgalmasabb és teljesebb volt, az biztos :)
A könyvről a véleményemet itt olvashatjátok el.

P.S. I Love You

Sírtam az elején, sírtam a közepén és a végén is. 
A film lényegesen különbözött a könyvtől mind a helyszínek, Holly munkája és a családja, de a lényeg nem változott. Mégis nekem így lett kerek a sztori, együtt a kettő rendkívül jó elegyet alkot. Tetszett az, hogy itt jobban látszik mennyire nem volt tökéletes a házasságuk, de itt is azt mutatja be, hogy végtelenül szerették egymást. 
Gerry a végén azt tanácsolja a feleségének, hogy engedje el. Ezek után nekem is meg kell tanulnom elengedni ezt a történetet, pedig nagyon a szívemhez nőtt. 
A könyvről a véleményemet itt olvashatjátok el.

Csokoládé

Ennél a filmnél nem megyek bele abba, hogy mennyire hasonlított avagy sem az eredeti történethez, aki jobban utána akar járni, annak rengeteg oldal nyújt segítséget. Mégis én azt mondom: EZT LÁTNI ÉS OLVASNI IS KELL!
Minden téren a legjobbat hozzák ki az egész történetből és azokat a részeket, amik a könyvben unalmasak voltak, itt vagy kivágták vagy igazán izgalmassá tették. A csokihalmokról már ne is beszéljünk! 
A szereplőgárdától először kicsit visszahőköltem, mert teljesen máshogy képzeltem el a szereplőket, de végül rengeteget nevettem rajtuk. Juliette Binoche, Judi Dench és Johnny Depp is nagyon jól hozta a szerepét.
Egy kis érdekesség: A szereplőgárda férfi tagjai a forgatás alatt a kelleténél kicsit több csokoládéd fogyasztottak. Alfred Molina miután felfalt egy kirakatnyi csokoládét egész másnap rosszul érezte magát, míg Depp hónapokig nem tudott édességre ránézni sem. 
A könyvről a véleményemet itt olvashatjátok el.


Ízek, imák, szerelmek 

Amikor ma bekapcsoltam a DVD-t, anya megemlítette, hogy pénteken már megint játszották a tévében, amiről persze nem először maradtam le.
Az elejét már szinte kívülről fújtam, mert számtalanszor láttam már azt a 10 percet belőle, csak valahogy sohasem jutottam el odáig, hogy végig is nézzem. Az kell mondjam, hogy ahogyan a könyv is úgy a film is a kedvencem lett!
Julia Roberts szenzációs volt, mást el sem tudtam volna képzelni Liz helyére. Mégis Ketut nőtt a szívemhez legjobban, akinek egy bölcsességét most meg is osztom:
 "Élj úgy, mintha négy lábbal állnál a földön, mert akkor nem veszíted el önmagadat. Ugyanakkor ne az eszeddel lásd a világot magad körül, próbáld meg a szíveddel látni, és ha így teszel, megismered Istent."

A könyvről a véleményemet itt olvashatjátok el.

Szerintem sikerült jó kis csajos filmeket kiválasztanom, de ez most ilyen lett. Kell néha kicsit egy ilyen hétvége is. Szerencsém volt, mert apa és öcsém elutaztak, így anyával együtt sírtunk és nevettünk a történeteken. Egyébként neki az Ízek, imák, szerelmek maradt a kedvence, míg nálam a P.S. I Love You tarolt. 

Read More