Umberto Eco azt mondta, a Casablanca nem film, hanem filmek. A világ kedvenc szerelmes filmje. A világ kedvenc háborús filmje. A világ kedvenc Bogart-filmje. Ez mind a Casablanca. Két amerikai színdarabszerző ötletéből egy amerikás magyar rendezte, és legalább tíz náció vett részt az elkészítésében.
De mitől ennyire népszerű a mai napig egy olyan film, amelyet lóhalálában forgattak, a közreműködői közül egy sem járt soha a helyszínen, és amelynek a főszereplője addig főleg rosszfiúkat játszott? Noah Isenberg filmtörténész a bemutató hetvenötödik évfordulójára megpróbálta megfejteni a titkot. Egy soha be nem mutatott darab bekerült az álomgyárba, és sok kézen ment át, míg kialakult a forgatókönyv. A forgatáson hemzsegtek a nácizmus elől menekülő európaiak. Két híres színész komoly fenntartásokkal vállalta azt a szerepet, amely aztán szupersztárrá tette őket. Egy 178 centis, kopaszodó amerikaiból szexszimbólum lett, és állítása szerint ehhez csak annyi kellett, hogy Ingrid Bergman szerelmesen nézzen rá. Egy fiatal svéd színésznő a bemutató után évtizedekre megtestesítette az eleganciát és tisztaságot. Egy pikáns arcú lány a francia ellenállás arca lett, pedig Hollywoodban élt.
Rengeteg fotóval, rengeteg sztorival varázsolja el az olvasót ez a könyv, amely minden filmrajongónak létfontosságú.
Könyvadatok:
Téma: filmtörténet
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 240 oldal
Megrendelhető: Olvasók Boltja
Véleményem:
A film előéletéről nem sok mindent tudtam eddig. Rám nagyobb hatást gyakorolt az utóélete, és ezzel bizonyára a szerző és a világ is így volt, mert csak egyetlen fejezetben bukkan fel az eredeti mű és annak írói. Amire érdemes odafigyelni, mert nagyon jól példát állít a jövő nemzedékének is. A véletlen, a kitartó munka és a pénz is közrejátszott abban, hogy a Casablanca eredeti forgatókönyvét nem vetették el, hanem 1942-ben filmre vitték.
"A Casablanca talán nem művészi alkotás, de nagyon is kultuszfilm. A világ legtávolabbi sarkaiban is rajong érte a közönség."
Érdekes, hogy emberek mennyire tudnak kötődni egy filmhez. Legyen szó a karácsonykor kötelező Reszkessetek betörők!-ről vagy a Casablancáról. Tudtátok, hogy több évtizeden keresztül a magyar tv december 25.-én az utóbbit minden évben leadta? Többek között ez is kiderül a könyvből, na meg persze az, hogy más országokban miért vált kultikussá. A szerző el is magyarázza nekünk, hogy mi teszi azzá a Casablancát, ami: sokszor sok helyen levetítették, az embereknek saját élményeik vannak a filmmel kapcsolatban. A fiatalokra is ezért van nagy hatással, mert még mindig (ennyi év után is) van mondanivalója.
A filmet először a televízióban láttam, nagyapámmal néztük meg, akinek ez volt a kedvenc fekete-fehér hangos filmje. Talán azért, mert azonosulni tudott a Bogart által játszott Rickkel, vagy mert annyiszor látta ő is a történet, mert ő is menekült volt. Nem tudom miért volt neki ennyire kedves a Casablanca, de az évek során számomra is a legkedvesebb filmmé vált, főleg amikor utazgatni kezdtem a nagyvilágba és az utazások során számtalanszor megnéztem a felújított verziót.
Annak ellenére, hogy elég jól ismerem a filmet, ez a könyv nagyon is sokat segített a megértésében és abban, hogy a kisebb jelenetekre is mesterműként tekintsek. Hogy migránsokról, menekült zsidókról szól -e? Naná! Csak éppen hogy ki nincs mondva ez az egy szó. Rich és Ilsa között volt -e szerelmi aktus? Hát persze! Érdekes, hogy hogyan kerülték ki a cenzúrát annak idején, és mi utal mégis erre a sokak által vitatott kérdésre. Számtalan más burkolt utalást tartalmaz a film, melyet a könyv segít megfejteni.
Sok más alkotást is említ a könyv, melyben a Casablanca szereplői helyett kaptak, vagy jelentős hatást gyakorolt rájuk a film. Van olyan, amit már annyiszor említ, hogy úgy éreztem olvasás közben, hogy nekem ezeket a filmeket is látnom kell. Ugyanakkor sokszor csak felsorolja ezeket a filmeket, ami sokszor unalmassá válik. Különösen a 150. oldal környékén válik unalmassá ez a fajta felsorolás.
Ugyanakkor a könyv segít kicsit közelebb kerülnünk a filmhez. Megérteti velünk, hogy minden egyes népcsoportú és vallású ember miért tud azonosulni vele. A film rendezője magyar származású volt, László alakját is egy magyar sportolóról mintázták. Összesen négy szereplő volt a filmben, akik az USA-ban születtek (!), nem csoda hogy sok európai országban az emberek leültek (és mai napig leülnek) megnézni a saját hazájukból származó ünnepelt színészt a mozivásznon.
Összegzés:
Idézetek:
"Ahhoz, hogy egy film olyan legyen, mint a Casablanca, egyszerre kell nagyon mélyen beágyazódnia a saját korába, és ugyanakkor, lazán, a korán kívül kell maradnia."
"Amikor megérkezett a jelenet felvételére, állítólag Curtiz azt mondta neki: „Ma könnyű napod van. Menj fel a galériára, nézz le jobbra, és bólints. Utána hazamehetsz”. Bogart hosszan tiltakozott, meg akarta ismerni a finom részleteket, végül engedelmeskedett Curtiznek. „Ez a jelenet még 30 év múltán is megbizsergeti az embert, összeszorul tőle a torkunk, és Bogart akár azt is hihette, hogy egy elhaladó kutyának bólint."
"Moziba menni, elmélkedik Kael, nemcsak arra szolgál, hogy néha jobb kedvre derítsen, hanem lehetőséget ad ré, hogy átmenetileg elmeneküljünk a kötelezettségektől, amelyek a valódi világban gúzsba kötnek."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése