Stephen King: Joyland

Fülszöveg:

Joylandben, az attrakciókkal teli észak-karolinai vidámparkban jókedvet és boldogságot árusítanak, legalábbis tulajdonosának üzleti filozófiája szerint. De azt nem reklámozzák, hogy évekkel azelőtt brutálisan megöltek ott egy lányt, akinek a szelleme azóta kísért az elvarázsolt kastélyban.

Ide érkezik nyári munkára Devin Jones, a magánéleti válsággal küzdő egyetemista. Elhagyta a barátnője, és fogalma sincs, mihez kezdjen az életével. Amikor tudomást szerez Joyland titkáról, nyomozni kezd, hogy kiderítse, vajon ki lehetett a gyilkos. Madame Fortuna, a médium veszélyre figyelmezteti… Csak nem várható újabb, hasonló gyilkosság? És ki lehet a kutyás kisfiú meg a piros sapkás kislány Devin jövőjében?
Stephen King új regénye a krimi, a kísértethistória és a romantikus fejlődésregény egyéni ötvözete, amely izgalmas cselekményével, remek jellemábrázolásával és a vurstlis világ sajátos nyelvének megidézésével még az író rajongóinak is meglepetést szerez.

Könyvadatok:
Téma: thriller
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 320 oldal
Megrendelhető: Olvasók Boltja

Miért pont ez?:
Kingtől már olvastam egy-két könyvet. Kezdve a Cujoval, ami nagyon megrázott, folytatva a Remény rabjaival, a Sorvadj el!-lel, a Halálos árnyékkal, a Carrievel és végül A ragyogással. Mind jobbnál jobb könyvek, ezért nem is volt kérdés, hogy fogok még az írótól olvasni. A Joyland évek óta a várólistámon van, és hol máshol bukkantam volna rá, mint a könyvtárban? 

 

Véleményem:
Nagyon lassan indulnak be az események, és amikor már jóval többet tudunk, akkor is "lassú víz partot moss" szinten maradunk. Ennek ellenére végig addiktív tudott maradni. Olyannyira, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy vége is lett a történetnek. 

"– Mike – fordult Fred a gyerekhez. – Tudod-e, mit árulunk itt?
– Jegyet a hullámvasútra, meg a körhintára? Meg játékokat? – kérdezte Mike bizonytalanul.
– Mi jókedvet árulunk. Hát legyen jókedvetek!"

Kicsit visszarepít minket a múltba és a vidámparkok világába. Devin, a főszereplő nyári munkát vállal a Joylandben. Távol az otthonától, hogy gyermekkori szerelmét felejtse, és közel a szórakoztatás világához, hogy az ebből megkeresett pénzt a tanulmányai finanszírozására tudja fordítani. 

A történet egy jóslatra épül, amely szerint Devin két gyermekkel fog találkozni, melyek közül csak az egyiket tudja majd megmenteni a haláltól. Azt is megtudjuk, hogy az egyik gyerek látó, és így kapcsolatot tud teremteni a szellemvilággal is. Ezután bontakozik ki a regény másik szála: a múltban történt gyilkosságok sorozata és egy kísértetkastély titka. 

És nagyon sokáig ezt a két dolgot el is felejtjük, mert Devin átlagos, mindennapi vidámparki életével vagyunk elfoglalva. Ami szinte ugyanolyan érdekes, mint az előbbiek. Én szívesen olvastam volna még többet a fiúról, aki a nagy hőség ellenére is kutyajelmezbe bújik, hogy szórakoztassa a kis lurkókat. Devin új barátokra is szert tesz, akik a szezon végével hazatérnek, míg a fiú a vidámparkban marad egész évre.

A múltban történt gyilkosságok részletére lassan fény derül, ahogy a gyilkos kilétére is. Bár erre egészen a történet végéig kell várni. Szerintem nem volt annyira kitalálhatatlan a gyilkos személye, de a regény vége igazi meglepetésként ért. A körhintás jelent igazi tetőpontja az egésznek.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a könyvet, akkor az a KELLEMES lenne. Nincsenek bene nagy titkok, nagy érzelmek, nagy fanfárok. Nem igazán horror, nem igazán thriller, kriminek sem mondanám. Nem lehet egyetlen címkét sem ráakasztani, ami teljesen igaz volna rá. 

Összegzés:

Kedvenc részem:

Amikor Devin és Mike papírsárkányt reptetnek. Igazán megható jelenet.

"Fentről biztos olyan minden, mint ahogy a sárkányom látja a világot."

Read More

GasztroKedd #3

"A GASZTROKEDD egy kéthetente megjelenő rovat, amelyben gasztroregényekről írok véleményt."

Joanne Harris: Csokoládécipő

Fülszöveg:

Ugye emlékeznek még Johnny Depp rosszfiús mosolyára és Juliette Binoche kacér boszorkányára? Öt év telt el a Csokoládé óta, amelyben egy „jó boszorkányt” hatéves lányával együtt egy előítéletekkel teli kis faluba fújt be a szél, hogy megnyissák a hírhedt csokoládéboltot, sokak örömére, és a helybeli pap bosszúságára.

Sok minden megváltozott. Vianne-nak született egy másik lánya, Rosette. Anouk elkezdte a középiskolát, és hármasban egy chocolaterie fölött laknak Párizsban, a Montmartre-on. Látszatra minden rendben: Vianne végre nyugalmat talált, a szél – egy időre – megszűnt fújni. De mindez nagy áldozatokkal járt; Vianne felhagyott a varázslással, nem készít csokoládét, lemondott élete nagy szerelméről, és férjhez készül menni az unalmas háziurához, aki anyagi biztonságot ígér. Anouk közben magányos kamasszá ért, aki gyűlöli Párizst, és kétségbeesetten vágyódik a régi melegség után.

Vélemény:

A történet 3 szemszögből játszódik: Vianne, Anouk és Zoize (a csokoládébolt új munkatársa) ír nekünk az érzéseiről és arról, hogyhogyan élték meg az eseményeket. A baj az, hogy nincs külön jelezve, hogy melyik részt ki írja, ezért a fejezetek elején kell egy fél oldal mire rájövünk és belerázódunk újból és újból a történetbe.
A cselekmény nagyon egyszerű, de a gonosz és a jó közötti határok itt is elmosódnak, mint az előző részben. A bonyodalom több rétegű, akárcsak egy csokoládé. A fő konfliktus Zoize és a család között van, de megjelennek mellékszálak is, amik keresztül-kasul behálózzák a történetet.  

"Csukott szemmel is elő tudtam volna állítani. Mendiant-t még egy gyerek is el tud készíteni, és Anouk gyakran segített is Lansquenet-ben: kiválogatta a legnagyobb mazsolákat, a legédesebb áfonyákat (egy nagy adagot mindig félretett magának), és gonddal megválasztott mintába elrendezte őket az olvadt, sötét vagy világos csokoládékorongokon."

A történet karácsony tájékán játszódik, ami a remény és a reménykedés időszaka.  Ennek azért van nagyobb szerepe, mert a Csokoládé óta Vianne teljesen felhagyott a mágiával, teljesen hétköznapi életet kezdett el élni. A csokoládéboltjából pedig hiányzik a pezsgés és az öröm. A gyerekeitől elvárja, hogy ők is normálisan viselkedjenek és egy unalmas férfihoz, Thierry-hez készül hozzámenni.
A reményt pedig Zoize majd később Roux felbukkanása jelenti. Az előző életet lehel a boltba és feltámasztja Vianne régi szenvedélyét a csokoládé és a mágia iránt, míg a második egy teljesen másfajta dologban érdekelt, de a poént nem akarom lelőni.

"...van forró csokoládé, keksz, torta, puszedli, és persze felhangzik a keserű bonbon, a kávélikőr a csokoládéba mártott eper, a diós csók, a sárgabarackos kehely szirénéneke..."

Zoize azonban nem önként és bérmentve cselekszik, fontos küldetése van: el akarja lopni Vianne életét. Ennél fogva rengeteg dolgot meg kell tudnia a nőről.  Tetszett, hogy mind a kettőjük előéletéből rengeteg dolgot megtudtunk. Voltak benne aranyos és rémisztő mesék is, amik párhuzamban álltak a könyvbéli illetve múltbéli történésekkel is. 

"A második fogás édes foie gras, vékony pirítósra szeletelve birsalmával és fügével. A foie gras szétolvad a szájban, olyan puha, mint a trüffelpraliné, és egy pohár jéghideg Sauternel-nel tökéletes."

Tetszett, hogy nem csak édességekről olvashattam, hanem egy kicsit a francia konyhához is sikerült közelebb kerülnöm a könyv által.  Ráadásul maga az író is hű volt önmagához, egész végig komoly kérdéseket feszeget, nem csak a mágiáról, az életről, de a családról is sokféle nézőpontból ír. 

Kezdetnek ott van Vianne, akit a szülőanyjától elloptak, így került egy boszorkányhoz, aki azt hangoztatta, hogy a "Az ember maga választja meg a családját". Furcsa mesékkel tömte tele az akkor még kislány fejét, amik burkoltan, de megtanították élni. 

Aztán itt van Anouk is, aki hasonló elvek között nevelkedett, de kevés élettapasztalattal rendelkezik, hogy felfogja a mesék valódi jelentőségét. 

Végül Zozienak is megtudjuk a titkát és az okot, ami olyanná tette amilyen. 

"És Vianne kihozza a tizenhárom desszertet..."

A családias vacsora és a könyv megkoronázásaként igazi desszert különlegességet kap az olvasó. 

Azt azonban el kell ismernünk, hogy a pörgős rész ellenére az egész könyv eléggé laposra sikeredett az első könyvhöz képest. Nem mondom, hogy nem volt jó, de nem tudta megugrani ugyanazt a szintet. Míg az első kötet csak sejtet, addig ez a könyv nyíltan kezeli a mágia és a varázslat fogalmát, nincsenek benne kétértelmű mondatok, amik gondolkodásra sarkalnának. A vége és a "csavar" kiszámítható, hiszen minden szépen le van írva és vezetve már az első oldaltól kezdve. 

Egyébként a külföldi címek sokkal jobbak és beszédesebbek is, a Csokoládécipőt kicsit erőltetettnek tartom.  

Összegzés:

Cselekmény: 8/10

Borító: 4/5 - összességében a magyar borítóval vagyok a legjobban kibékülve

Szereplők: 5/5 

További képek:

Kövesd Orsolya Foods | konyvkoktel.blogspot.hu nevű tábláját a Pinteresten.

Read More