Fülszöveg:
Zsófi színdarabokban játszik, Misi zongorista, és szerte a világon koncerteket ad. Zsolti tornász, Kata arra tette fel az életét, hogy sakkozó legyen. Bence leukémiás, és gyakran jár kezelésekre, Laci a híres Gyermekkórusban énekel. A nagy sikerű Ez egy ilyen nap című könyv folytatása, ezúttal olyan, tizenéves gyerekek igazi történetével, akiknek valamiért különleges az életük.
Miért pont ez?:
Múltkor a könyvtárban nézelődtem, és ez a könyv jött szembe velem. Szimpatikusnak tűnt a borító, a cím, ráadásul a szerző neve sem volt teljesen ismeretlen számomra. Tudtam, hogy ez egy olyan sorozat része, aminek az első kötetét nem olvastam, de ez sem tartott vissza. ÉS MILYEN JÓL TETTEM! Ugyanis nem csak a két könyv cselekménye nem függ össze, de az Egy másmilyen nap fejezetei is elkülönülnek egymástól.
Könyvadatok:
Kiadó: Nagyhegy Téma: ifjúsági
Oldalszám: 128 oldal Kiadás éve: 2017
Sorozat: Ez egy ilyen nap Megrendelhető: Book24
Véleményem:
A könyv kicsit elrugaszkodik a megszokott ifjúsági regényektől. Olyan tinédzserek bőrébe bújtatja az olvasót, akik valamilyen oknál fogva kitűnnek a tömegből. Egyikük teniszezőnek készül, másikuk nagy sakk-bajnok, a harmadik buddhista nevelést kap, míg a negyedik elismert zongorista.
Hiába különböznek tőlünk, átlag emberektől, ugyanúgy iskolába járnak, ugyanúgy tanulnak és ugyanúgy a gép előtt/edzőteremben töltik a szabadidejüket.
A könyv külön érdekessége (és becsülendő benne), hogy igazi emberek igazi történetét olvashatjuk. Ez a tény nekem teljesen megváltoztatta a gondolkodásmódomat és a véleményemet.
Tetszett, hogy nem tartalmazott pongyola kifejezéseket és új-szlenget sem a szöveg. Így ezzel nem csak minőségibb lett a könyv, de maradandóbb is. Olyan alkotás, amit az író nem egy meghatározott kor emberének szánt. Amit a generációs láncolat összeköt. Ez nem csak a szöveg megjelenésére, hanem a tartalmára is igaz.
Számomra a legérdekesebb a buddhista iskolába járó kislány története volt. A sportolókkal együtt éreztem, a zenészeket tiszteltem. A család is sokféle képen és szerepben jelent meg.
Kicsit hiányérzetem van. Szerintem tökéletes megoldás lett volna, ha a különböző fejezetekben szereplő gyerekek találkoznak egymással, a történetük valahol összeér. Ha két hasonló érdeklődési körrel rendelkező gyerekről olvastam, akkor rögtön gondolatban összepárosítottam őket. Összehasonlítottam az életüket: miben hasonlítanak és miben különböznek.
Ajánlom azoknak a szülőknek , akiknek a gyerkőcük kamaszkor előtt/elején jár. A -már nem teljesen- kicsik sokkal többet látnak bele a történetekbe, mint a felnőttek. Ők még élvezettel hasonlítják össze az olvasottakat a saját életükkel. Lesz olyan rész, ahol vágyódni fognak bizonyos dolgok után és lesz, hogy hálásak lesznek a saját helyzetükért.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése