2017. január 8., vasárnap

Richelle Mead: Örök kötelék

Könyvadatok:
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 348 oldal
Téma: ifjúsági, fantasy
Sorozat: Vámpírakadémia 5. része
Kiadás éve: 2010
Megrendelhető: Agave könyvek

Fülszöveg:
Rosemarie ​Hathaway soha nem a nyugodt természetéről volt híres, de most különösen nagy bajba keveredik. Pedig olyan jól indul minden. A Montana erdejében megbúvó Szent Vlagyimir Akadémián sikerrel és figyelemre méltó eredményességgel teszi le gyakorlati záróvizsgáját, megszerezvén az értettségét és elkötelezettségét bizonyító hűségjelet, mely a morákat vigyázó dampyr testőrök büszkesége. Ezt követően azonban megindul a lavina… A spoileres folytatásért kattints ide.


Véleményem:
Rengeteget vártam arra, hogy ezt a részt is el tudjam olvasni. Aztán nekikezdtem, és szinte csigatempóban haladtam vele. 
Megszoktam már, hogy a Vámpírakadémia sorozatnál az első 50 oldal csak arról szól, hogy mi történt a múltban. Eddig ezt a részt átlapozni, de most jó volt átbogarászni. Mert annak ellenére, hogy imádom, nem nagyon emlékeztem az előző részek tartalmára. 
Eddig mindig a vége felé lettek izgalmasak a történetek, addig jóformán csak totyogunk előre. De nem ám ebben a részben! Az Örök kötelék épp, hogy a közepén kezd el igazán izgalmassá válni. Élvezet volt olvasni, szinte faltam a lapokat. Azonban az utolsó pár fejezet előtt hirtelen elkezdtünk zuhanni. És nagyon nagyon mélyre jutottunk. Valójában ezért nagyon haragszok Richelle Mead-re. Sokkal többet vártam volna!
Egészen a nagy csata pillanatáig tudtam élvezni a regényt. Onnantól kezdve már csak huza-vona volt az egész. Semmi extra nem történik, amit nem lehetett volna már előre is sejteni. SPOILER kezdődik! Engem nem tudott meglepni, hogy Lisanak van egy testvére, valahogy már a harmadik kötet óta számítottam erre a fordulatra SPOILER VÉGE.
A szereplők ugyanazok voltak, akiket már 5 kötet óta nagyon is jól megismertem. Ebben a történetben, azonban lényegesen kevesebb változáson mentek keresztül, mint eddig. Ezt én inkább annak tulajdonítom, hogy mindegyikük személyisége kezd kiforrni. Nagy meglepetéseket ez a felállás, már nem nagyon fog okozni.  
Összességében a történet maga nyögvenyelős volt. Semmi extra. A vége kicsit túlontúl erőltetett volt.
Gondolkozom azon, hogy elolvassam -e a záró kötetet. Lehet ezzel is úgy leszek, mint az SZJG-vel. Egy életszakaszomban imádtam, de most már rá se tudnék nézni. 


Összegzés:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése