A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazókönyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazókönyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 21., vasárnap

Aimee Bender: A ​citromtorta különös szomorúsága

Könyvadatok:
Kiadó: GABO
Oldalszám: 296 oldal
Téma: szürreális regény
Sorozat: -
Kiadás éve: 2011
Megrendelhető: Bookline

Fülszöveg:
Kilencedik ​​születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. 
Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. 
Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. 
Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. 

Miért pont ez?:
2014-ben megismerkedtem a moly.hu-val és annak utazókönyv funkciójával. Ekkor ez volt az első könyv, amire fel is jelentkeztem. Nem tudnám elmondani miért, csak egyszerűen azt tudtam, hogy olvasni szeretném. Talán az érdekes címe, talán a borítója, talán a fülszövege győzőt meg, de az biztos, hogy valami miatt megnyomtam azt a bizonyos gombot, és nem rég hozzám is került a könyv.
Véleményem:
Őszintén? Én sokkal többre számítottam.

A karakterek nagy része jól felépített, kidolgozott. Többnyire szerethetők, azonban mint minden átlagos embernek, nekik is vannak hibáik. Nekem a bajom az volt, hogy nagyon sok mindent nem tudunk meg róluk. Egyik például megházasodik, de ennek előzményét a szerző 2 mondattal le is tudja. Pedig engem tényleg érdekelt volna, hogy a mesélő lány véleménye!

A könyv olyan akár a címében szereplő citromtorta. Kívül habos-babos, édes-mézes, de amint lejeb merészkedsz és áttörsz a kemény csokimázon, úgy lesz egyre keserűbb. Úgy írnám le, hogy kissé szürreális. Mintha mindvégig a valóság és a valótlanság peremén ingadoznánk. 

Az alapötlet zseniális. Rose egy átlagos lány, aki 9 évesen rájön, hogy képes megérezni más emberek elrejtett érzelmeit, ha az általuk készített ételt fogyasztja. Szerintem Ebből a képességből a szerző mindent kihozott. Rengeteg lehetőséget adott a főszereplőnek. Különösen az tetszett, hogy a lány nem csak az érzelmeket tudja megízlelni, hanem azt is meg tudja mondani, hogy az adott élelmiszer alkotóelemei hol termettek és aztán hol állították elő a kész terméket. Az országot, az államot, a várost, néhol az üzemet is meg tudja tippelni.

Egyszerűen minden lehetőség adott volt, hogy valami különlegeset tegyen ezzel a tudással. Ám ez nem következett be. 

Kicsit értetlen voltam, amikor befejeztem és elérkeztem oda, hogy végleg becsukjam a könyvet. Ne értsetek félre! Szerintem tökéletesen sikerült! Imádtam amikor kiderült, hogy nem csak Rosenak van különleges képessége, hanem másnak is. Egy kicsit meg is könnyeztem. Ennek fényében azonban nem értettem a könyv lényegét. Annyi mindent lehetett volna kezdeni ezzel a regénnyel! Jól indult és jó befejezést is kapott, de a közepe botrányos lett. 

Mindenképpen újra fogom olvasni. Nem most rögtön és nem is a közeljövőben, de öt-hat év múlva mindenképpen. Mert ez a történet megérdemli, hogy újra elővegyem és értelmezzem. 

Értékelés:

2016. február 20., szombat

Utazókönyvek: előnyök és hátrányok

Mi ez?  
Ez egy a Moly.hu által kezdeményezett esemény. Csakis a regisztrált felhasználók számára elérhető, azonban szerintem egy nagyon jó kezdeményezés, így úgy gondoltam, hogy megosztom veletek is a saját tapasztalataimat.

Mi az Utazókönyv?
Olyan könyvpéldányok, amiket a gazdájuk útra indított, azaz kölcsön adott egy embernek, aki tovább adta egy másik embernek, aki tovább adta egy harmadiknak és így tovább. Az út végén az utazókönyv visszatér a gazdájához.
Részleteket a hogyan és miért kérdésre ITT találhattok.


Előnyök: 
Akik nem szeretnek vagy nem tudnak könyvtárba járni, azoknak remek alternatíva. Ezek az emberek házhoz kapják a könyveket.
Olyan könyveket is olvashatsz, amiket sehogy sem tudnál beszerezni, méghozzá a piaci áruk töredékéért.
- Biztos lehetsz benne, hogy az emberek meghálálják azt, hogy könyvet indítasz útjára. Én már kaptam teát, csokit és kis post it-eket is az olvasóktól.
- Te döntesz, hogy mikor és hogyan tudod fogadni a könyvet.

- Remek történeteket olvashatsz mindenféle műfajban.
- Bár miután megkaptad a példányt határidőhöz vagy kötve (ami általában 30 nap), de a tulajdonosok nagy többsége rugalmas.
- Ha a jelentkezők között szerepel olyan akivel egy városban laksz, akkor akár személyesen is találkozhatsz vele, hogy átadd a könyvet.


 
Hátrányok:  

-  Bizonyos könyveknél hosszabb a várólista, mint a könyvtárban az előjegyzési idő.
- Nem biztos, hogy a könyv makulátlan állapotban érkezik hozzád. A többségük mégis jobb, mint az olyan könyvtári könyvek, amik már legalább 1,5 éve vannak állandóan strapálva az olvasók által.
- Ha a postai költséget nézzük, akkor igen drága. A 20 forintos buborékos borítékon kívül az ajánlott postázás 750 és 1025 Ft közé esik.




- Biztosan lesznek szépséghibái a példányodnak mire visszaér hozzád. Erre azonban már akkor felhívják a figyelmedet, amikor új utazókönyvet akarsz útjára indítani.
Én jártam már úgy, hogy a könyvem 3 embernél járt csak, de a végén kékre festve érkezett haza, ami eléggé lehangoló volt.

- Sajnos megesik, hogy a könyv tulajdonosa vagy az, akinél éppen a könyv van egyszer csak hirtelen eltűnik. Ilyen esetre jó előre felkészülni: HA ÚTNAK INDÍTASZ EGY KÖNYVET ELŐTTE MINDENKÉPPEN KÉRD EL a JELENTKEZŐK NEVÉT, CÍMÉT ÉS ELÉRHETŐSÉGÉT (e-mail, telefonszám)! Ha pedig ez nem történt meg, akkor a többiek között kell körbe kérdezgetni, hogy ki postázta az illetőnek a könyvet, hátha megvan még a címe. 

Milyen könyveket tudok olvasni?:  
- Csak egy kis ízelítő a kínálatból: 



Remélem meghoztam a kedveteket hozzá :)
Illetve nagyon érdekelne, hogy azoknak, akik ismerik és használják ezt, milyen tapasztalatai vannak az utazókönyvekkel kapcsolatban. Várom a véleményeteket! ;)

A második képért köszönet @dezirel-nek! :)