Stephanie Garber: Caraval

Fülszöveg:

Scarlett ​Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat.
Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja.
Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból.
Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!

Könyvadatok:

Téma: fantasy, ifjúsági
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 470 oldal
Megrendelhető: LIBRI

Miért pont ez?:

Még akkor kinéztem ezt a könyvet magamnak, amikor angolul megjelent. Vártam, vártam, hogy lefordítsák, hogy itthon is kiadják és végre 2017 decemberében meg is ajándékoztam magamat vele. Rögtön elvarázsolt a borítója, a fülszövege, a története. Aztán persze jobban beleástam magamat. 

             

Véleményem:
A könyv nagyon jól van felépítve. Minden megvan benne, ami a sikerhez kell. Az egészet kis apró titkok hálózzák be. Már az elején közli velünk a könyv: semmi sem az, aminek látszik. A karakterek bármikor levetkőzhetik addig megismert énjüket és újat vehetnek fel. A történetben is számos kisebb titokra derül fény, ami megváltoztatja a dolgokat, és teljesen máshogy értékeljük az addig elolvasottakat. Legalábbis ezt ígéri nekünk a szerző.

Nekem kicsit csalódás volt ez a része. A karakterek számomra túlságosan is kiismerhetőek voltak. Mindegyik más személyiség és jól fel is vannak építve, de nagy meglepetést nem tudtak okozni. Ennek ellenére volt pár, akiket nagyon megkedveltem. A Caraval igazgatóját, Legend-et, őt végig valamilyen titokzatosság lengte körül. Tellát, aki erős és bátor harcos. Persze bőven akadtak olyan mániás depresszióban szenvedő karakterek, akikkel nem tudtam megbarátkozni.

Én éppen, hogy az elejét szerettem a könyvnek. Amikor még minden szépen lassan halad, és nem pörögnek annyira az események. Itt van időnk megismerkedni a karakterekkel, a konfliktusokkal, a kisebb-nagyobb rejtélyekkel. Együtt nyomoztam Scarlettel a kulcsok után, együtt bujkáltam vele az apja elől és én is szerelembe estem egy fiúba. És csodálatos volt, amikor azt láttam, hogy fejlődik.

Újfent meg kellett állapítanom, hogy a krimiben szerzett jártasságom elrontja a szórakozásomat. Miközben olvastam jobbnál jobb ötleteket kreáltam, mindenféle összeesküvés elméleteket szőttem. Vártam, hogy ezek közül valamelyik bekövetkezzen. De sajnos nem jött össze. Csalódtam. 

Mégis azt kell mondanom, hogy egy nagyon jól megírt, átgondolt és kivitelezett történet. Egyszerűen csak többet vártam. 

Összegzés:

Folytatás:
Angolul már meg is jelent a következő rész, amiben Tella játszik. Mit mondjak? Várom, hogy itthon is kiadják. Kíváncsi vagyok rá nagyon.