Szabó Magda: Nekem ​a titok kell

Fülszöveg:
Szabó ​Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel.
Mint a cirmos üveggolyó, olyan ez az eddig napi- és hetilapokban, folyóiratokban rejtőzködő, kötetben még soha meg jelent írásokat tartalmazó könyv. Sokszínű. Novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek – megannyi műfaj, megannyi téma és forma.
Hol szikár és mégis torokszorítóan drámai, hol megkapóan lírai novelláiban a sorsfordító pillanatot ragadja meg, amikor valakinek az élete más irányt vesz. Az eszmélés pillanatát, amikor megszólal az a bizonyos belső hang. Pontosan dokumentált, tárgyszerű vagy éppen játékos, humoros tárcáiban, amelyek új minőséget hoznak a műfajba, „utazik”. Utazik a hazában, Magyarországon, és utazik az emberi lélek mélyére, amelynek oly kiváló ismerője. Új helyeket, tájakat, városokat fedez fel. És persze embereket, ismeretleneket, akiknek a titkát kutatja. Varázslatos gyerekkorát, mozgalmas életének és pályájának fontos állomásait felidézve váratlan őszinteséggel saját magáról vall, önnön titkait tárja az olvasó elé az interjúkban és vallomásokban. 1938 és 1942 között született verseiből egy, társát és útját kereső, „ezüst sikert álmodó”, „arany csodára váró” érzékeny, fiatal nő bonyolult érzésvilága bontakozik ki. A neki és az általa írt levelek pedig magánéletéről adnak hírt, ahol „rossz meg jó vegyesen” fordul elő.
Az Urbán László összeállította Nekem a titok kell című kötet az újdonság és meglepetés erejével hat, még közelebb hozva az olvasóhoz Szabót Magdát, az embert és az írót.

Könyvadatok:
Téma: válogatott novellák
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 248 oldal
Megrendelhető: MOLYBOLT

Miért pont ez?: 
Szabó Magdát, mint írót nagyon szeretem. Az Abigél mellett a Katalin utca és a Für Elise is nagy kedvencem, így időszerű volt, hogy tőle olvassak. A utolsó lökést a Nincs időm olvasni! kihívás Instagram posztja adta meg nekem. A júliusi téma Szabó Magda volt, és bár ezt a könyvet nem Ő írta, de az ő novelláit, leveleit és verseit tartalmazza. 


Véleményem: 

A könyv több részből is áll, én most itt csak hármat emelnék ki, amik engem jobban megfogtak.

Az első részében Szabó Magda cikkeit, rövid novelláit olvashatjuk, amik újságokban, lapokban jelentek meg még csak. Ezek szépen egy csokorba vannak kötve, van közöttük némi átfedés. Nem nehéz őket elhelyezni időben és térben, ha ismerjük az írónő életrajzát és alkotásait is. Ha pedig mégsem így van, akkor sem kell elkeserednünk. A könyv végére minden letisztázódik. Különösen tetszettek mert volt pár novella, ami egymásra utalt, hasonló szereplőkkel operált. 

A következő része a könyvnek a levelek. Ezek között is két fajta van: egy részüket Szabó Magda írta, másrészüket a kortársak címezték az írónőhöz. Szabó Magda levelei is sokat elárulnak az írónőről, de ami teljesen ledöbbentett az az volt, hogy a neki szánt levelek is még ugyanannyi információt tartalmaznak, ha nem többet. Ezekben dicsérik az éppen megjelent könyvét, vagy személyes kérdéseket tesznek fel. 

A harmadik rész -, ami az írónő életrajzához kapcsolódik - egy interjú volt, ami a könyv végén foglal helyet. A könyvet olvasva az első részekből csak morzsákat tud összekaparni az ember. Egyfajta benyomást, víziót kap csak. A végén azonban ennek az interjúnak a keretében megkapjuk egybe gyúrva a sok morzsát. Így egy egész lakomát ülhetünk, miközben olvassuk a bensőséges hangvételű beszélgetést. 

Kiemelendőnek tartom azt, amit az írónő a gyermektelenségről írt és nyilatkozott. Ebben a korosztályban a magyar írók nem vállaltak gyereket, mert eltökélték: mindig minden körülmények között arról fognak írni, amiről Ők akarnak, nem a propaganda fogja meghatározni az életük ezen részét. És ha néha éhezniük kell emiatt, akkor éheznek. Egyikük sem kockáczatta meg azt, hogy amiatt kényszerüljön más íze szerint tetszése szerint írni, mert a gyermeke éhezik. Pedig tanári pályán kezdte és nagyon szerette a gyerekeket, és a gyerekek is szerették őt. 

Összességében azt mondom, hogy érdemes volt ebben a formában is összegyűjteni és megjelentetni az irományokat. Köszönet érte Urbán Lászlónak és a kiadónak!

Számtalan érdekes és izgalmas dolgot olvashatunk Szabó Magdáról és Szabó Magdától. Megható, elgondolkodtató és értékteremtő gondolatokat tartalmaz a könyv. 

Annyira nem volt jó, hogy a könyv a többi Szabó Magda kötet mellett foglaljon helyet a polcomon, de egy olvasásnak elment a könyvtárból kikölcsönözve. 
Összegzés: 

Read More

Ifjúsági könyvekről röviden

Az utóbbi pár hónapban olvastam 3 könyvet, amik kis szösszenetek voltak ahhoz, hogy külön értékelést írjak róluk, így ebben a bejegyzésben mind háromról írok pár mondatot. Egytől egyig remek könyvek. :)

Baár Tünde: Imádom ​a nyarat!

A Buda és Vince sorozat második része szépen illusztrált képekkel van tele. Idén jelent meg, magyar író tollából származik és ifjúsági regény (tehát már megint zsűrizek :D). Igazi nyári történet, ami visszarepít mindenkit az általános iskolás éveibe. Én is hatodikos voltam, amikor egy nagyobb/egy hetes kiránduláson vettem részt az osztályommal. Éppen ezért teljesen átéreztem a gyerekek nyűgjét, amikor mindenféle után kellett nyomozni a városban. Ugyanakkor nosztalgikus hangulatba is kerültem. Annyira, hogy muszáj volt elővennem a videókat, amiket a mi táborozásunk alatt készítettünk.

10-14 éveseknek ajánlom, de a felnőtt korosztálynak is, ha kicsit vissza akarnak térni az ötödik vagy hatodik osztályba.

További információkat és a molyos adatlapot ide kattintva érhetitek el.

Fülszöveg:
Amik a táborban történtek:
– rengeteg nevetés, sok hecc
– bátorságpróba és éjszakai kalandok
– túrák és kreatív feladatok
– váratlan fordulatok és meglepetések
– pulcsievő kecskék, alvó baglyok, bogarak és kutyák
Buda és Vince, no meg az osztálytársaik kalandjai ismerősek lesznek minden iskolásnak, így egész biztosan velük izgulnak, nevetnek a nyári kalandjaikon. Baár Tünde sokéves pedagógusi élményeit is beleszőtte a fiatalok történeteibe, amit lánya, Bakos Barbara vagány illusztrációi töltöttek meg még több színnel és élettel.

Győri Katalin: Kupak ​– Nyár

Érdekes volt egy 16 éves fiú szemszögéből olvasni az életét. A szöveg ugyan nem összefüggő és kevéske is, de pont ezért csak a leglényegesebb dolgok vannak benne. És ez az egyik nagyszerűsége a könyvnek. Felesleges oldalakat kihagyva, olyan fontos mondandót közvetít kevesebb, mint 100 oldalban, amit más könyvek 500 oldalban sem tudnak. A novella éppen annyira elég, hogy pár szereplőt - köztük Kupakot is - megkedveljük, és akarjunk még róluk olvasni. A közösségi szolgálat és az idősek is fontos szerepet kapnak. Az előbbit én mindig kötelező szenvedésként fogtam fel, és ezzel Kupak sincs máshogy. Egy idős bácsi azonban képes ezt a hozzáállását megváltoztatni, és még jó tanácsokkal is szolgál a fiú szerelmi életéhez.
Nagyon tetszettek az apró kis részletek, és a karakter fejlődés is. Érdekelne, hogy mi történt a nyár és az év további részében. :)

15-18 éves korosztálynak ajánlom.

További információkat és a molyos adatlapot ide kattintva érhetitek el.

Fülszöveg:
Kérdéseket teszünk fel, és válaszokra várunk. Kapcsolatot keresünk, és kiakadunk, ha nincs térerő. Vagy wifi. Ha csak felszínes, de valójában nem működik a kommunikáció. Pedig ugyanarra van szüksége a tizenhatévesnek és a nyolcvanhatévesnek is. Kapcsolatra. Valódira. A Kupak-novellákban ez áll fő helyen, a kamaszfiú Kupak kapcsolatai és dilemmái. Mit kezdjen a „kötelező önkéntességgel” egy öregotthonban? Mitől lesz igazi az első szerelem? Miben különbözik a „csajozástól”? Hogyan beszéljen apa a fiával, fiú az apjával kényes kérdésekről? Külföldre menni az amerikai nagybácsi nyomán, vagy maradni itthon a szűkös lehetőségek között? Milyen jó, hogy nem kell mindenben azonnal dönteni. Elég kapcsolatban maradni. Tiniktől a nagyszülőkig minden korosztálynak jó szívvel ajánlhatjuk hát Győri Katalin novellafüzérét, amiből egy nyár regényszerűen összefűződő története bontakozik ki.

Elisabetta Gnone: Ég ​veled, Fairy Oak!

A Fairy Oak könyvek kiskorom óta minden karácsony előtt jelentek meg magyarul. Amióta ez abbamaradt - azaz kijött az utolsó 7. rész is - keresem minden évben decemberben Elisabetta Gnone új könyveit a karácsonyi vásárban. Sok pozitív emlékem köthető ehhez az időszakhoz. Emlékszem, amint megjelent, az osztálytársaim kezében rögtön másnap már ott is volt (6 fiú kivételével :D).

Ez az utolsó történet sem kevésbé aranyos, mint a többi. Meghatóan bájos, a szívemhez szóló történet volt. A kedvencem a sok üvegcse, amik az emlékeket tartalmazzák. És az a pár nap, amikor a cipők eltűnnek. :D 

10-15 éves korosztálynak ajánlom.

További információkat és a molyos adatlapot ide kattintva érhetitek el.

Fülszöveg:
Feli ​hazatért. Az otthonától távol töltött 15 esztendő alatt folyamatosan tudósított otthon maradt tündérbarátnőinek és mesélt a faluról, a kislányokról, a velük és barátaikkal együtt átélt hihetetlen kalandokról. A tündérkék azonban még ennél is többre kíváncsiak. Azt szeretnék, ha még többet mesélne nekik az ott töltött időről, és a történetek örökké tartanának! Újabb történeteket követelnek, újabb kalandokat! Mindent tudni akarnak Bűvös Tölgy falujáról és annak lakóiról. Feli boldogan egyezik bele, és négy újabb történetet ígér. Ugyanis ez lehetővé teszi számára, hogy emlékeibe temetkezhessen, és újra átélje a csodálatos napokat. Igen ám, de meddig? Előbb utóbb el kell majd szakadnia a múlttól, és szembe kell néznie a jövővel. Nagyon jól tudja, és most hogy már csak egy történet van hátra, érzi, hogy a szíve erősebben kalapál: vajon képes lesz örökre búcsút venni Fairy Oaktól?
Utolsó meséje megható és szenvedélyes, ugyanakkor még egy meglepetést tartogat, és felfedi a fátylat egy jóslatról…

Read More

Zelei Bori: Kevert

Fülszöveg: 

Tavaly télen kezdtem el írni, amikor anya meghalt. Akkor vettük nem sokkal előtte ezt a kabátot. A temetőben voltam, aztán elkezdtem fázni, és asszem, sírtam is, és akkor még nem akartam hazamenni, úgyhogy elkezdtem nyargalászni a temető utcáján. Aztán megláttam a földön ezt a kupakot, és csodák csodája, a bokorban ott volt hozzá a toll is. Golden brown, ez volt ráírva. És akkor leírtam ezt a három betűt ott a kukára, és azóta ez az én tagem. Ezt írom azóta is. Akkor este egészen meghibbantam, felmentem sötétedéskor a kilátóra, oda is odatettem a kézjegyem, és aztán lefelé is a villanyoszlopokra, mert amúgy meg futottam, nagyon sötét volt, és rohantam villanyoszloptól villanyoszlopig, és akkor mindet meg is tageltem, ha már ott vagyok.

Könyvadatok:

Kiadó: L'Harmattan             Téma: ifjúsági

Oldalszám: 112 oldal          Sorozat: -
Kiadás éve: 2016                Megrendelhető: Bookline

                      

Véleményem:

Szeretem a jól megírt novellákat. Sok ilyet olvastam már, de a többség még azt sem érdemli meg, hogy publikálva legyen. Zelei Bori Kevertje igazi vegyes felvágott, amiből jócskán lehet szelektálni.

Szerintem egy novella akkor emelkedik ki a többi közül, ha: lényegre törő, nem bonyolult, megfelelő arányban szerepel benne a leíró és a párbeszédes részek és végül, ha nem csak saját korának mutat példát.

Teljesen megértem azokat az alkotókat, akik a novella írást választják egy nagyobb, terebélyes kötet helyett. Az olvasót is megértem, hiszen ha valami szórakoztatót, tanulságosat akar olvasni, akkor nem kell végigrágnia magát az 500 oldalas könyveken.

Most jön az a rész, amikor ténylegesen rátérünk a mai kötetünk elemzésére. Mivel több kisebb novellából áll, először azokról fogok beszélni, amik tetszettek.

A 11-ből 3 olyan van, ami kiemelkedő. Ezek a kamaszkori problémákat a lényegüknél ragadják meg. A megvalósításuk már döcögős volt, de a gyors teszten átmentek. A legfontosabb érdemük a többivel ellentétben, hogy értető, hogy kiről-miről-miért szól a történet.

Az igazság az, hogy ez a kötet nem hagyott mély nyomot bennem. Egynek elment, de nem volt kiemelkedő. A maradék 8 novella semmitmondó, üres. A legtöbbnél azt sem tudni, hogy fiú vagy lány szólal meg, egyáltalán hol tartunk az eseményekben. Teljes katyvasz volt az agyamban. A kötet több mint fele szinte élvezhetetlen volt emiatt.

Mindenesetre remélem nem most hallottam utoljára Zelei Boriról. 

Összegzés:

Read More

Jelen! - Kortárs ifjúsági novellák

Könyvadatok:

Kiadó: Móra

Oldalszám: 160 oldal

Téma: kortárs novellák

Sorozat: -

Kiadás éve: 2016

Megrendelhető: Olvasók Boltja

Fülszöveg:

Hányszor kellett végighallgatnunk az iskolai névsorolvasások közben felharsanó kiáltást: „Jelen!" Az osztály létszáma ezúttal tizenhét: csupa fiatal író, akik a mai kamaszok életéből villantanak fel jelentős, sorsfordító vagy épp banális pillanatokat – őszintén és humorral. A műfajteremtő válogatás hosszabb-rövidebb ifjúsági novelláiban jól megférnek egymás mellett végigbulizott éjszakák és másnapos hajnalok, családi szívások és gimis szívatások, magyar kivándorlók és helyi migránsok, online barátok és offolt szerelmek.

Véleményem:

Amikor befejeztem ezt a könyvet, készítettem egy táblázatot, ami beleírtam mindegyik író nevét, a novella címét és azt, hogy mennyire tetszettek. Mert, bár egy kötetbe van szerkesztve, tizenhét ember alkotása nem vonható egy kalap alá. Voltak közöttük jobbak, és akadtak olyanok, akikkel nem tudtam megtalálni a közös hangot. 

A kötetben található novellákat két nagyobb részre lehet osztani. Az úgymond "szárnyaikat próbálgató tehetségek" írásai tőlem egy kicsit távolabb estek. A már befutott szerzők között voltak olyanok, akik teljesen különáll novellával álltak elő és voltak olyanok, akik egy már megjelent könyvükből ragadtak ki egy-egy jelenetet. Így szinte elkerülhetetlen volt, hogy fel ne figyeljek egy-kettőre és a könyveik ne landoljanak rögtön a kívánságlistámon.

Az egészben nagyon tetszett, hogy mindegyik rész a mai fiatalság problémáit helyezte előtérbe. Volt egy-két kilógó novella, de összességében pozitív csalódás volt. 

Molnár T. Eszter: Present, perfect című novellája áll hozzám a legközelebb. Esztinek két könyve is megjelent már, amikre szintén érdemes odafigyelni. A molyos alkotó oldalát ide kattintva tekinthetitek meg.
A novella főhőse anyukájával együtt Magyarországról Angliába költözik, amit kész csapásként él meg. Új barátokat még nem talált, a régieket pedig kezdi elveszteni.
Ha belegondoltok ez nem új keletű és manapság nem is olyan ritka esett. Nekem is nagyon sok ismerősöm él kint, akik megszenvedték azt a pár hónapot, amíg be tudtak illeszkedni az új környezetbe, ráadásul a nyelv nem tudása is okozhat problémákat ilyen esetekben.

Kedvet kaptam Krusovszky Dénes: A fiúk országa című novellás kötetéhez. Sejtésem szerint ennek a nyitó novelláját olvashattam a Jelen!-ben. Ez a történet arról szól, hogy mit csinál egy kamasz lány és egy kamasz fiú ha szeretik egymást, de kapcsolatuk gyümölcse nem kívánatos. Egyszerűbben: a lány terhes lesz.
Nagyon megszerettem a karaktereket és az írásmódot is, örülnék ha ez a történet folyatódna is valahol, valamikor. 

Kiemelném még Dragomán Györgyöt, Béres Tamást, Acsai Rolandot, Kalapos Éva Veronikát, Magyar-Nagy Mariannt, Garaczi Zoltánt. Közülük az utóbbi kettőnek nem jelent meg még önálló alkotása. Én csak támogatni tudom őket. HAJRÁ! Szívesen olvasnék mást is tőlük. 

A 17 novella közül csak 3 volt olyan, ami egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. Ezek témailag nagyon messze álltak tőlem, illetve egy olyanfajta stílust képviseltek, amivel én nem értek egyet. Élvezni sem tudtam nagyon ezeket a részeket. Az írásmód sem volt a legjobb, így őket a másik szélső kategóriába soroltam.

A maradék 6 novellát pedig nem igazán tudtam beilleszteni sehova se. Egyszerűen vagy a karakterekkel vagy az írásmóddal voltam bajban. Volt akin nagyon látszott, hogy kezdő és csak úgy dobálta egymás után a szavakat, másoknál a történet elnyújtottságától álltam fejre. 

A legtöbb novella elgondolkoztatott. Kérdezhetném, hogy milyen romlott világban élünk? De az az igazság, hogy a legtöbben egy kicsit magamra ismertem. Ezzel szerintem mindenki így lesz, aki elolvassa a kötetet. A fülszöveggel ellentétben nem állítom, hogy humoros. Inkább megrázó és elmélkedős. 

Plusz:

Kalapos Éva Veronika Mátó c. novelláját ide kattintva elolvashatjátok. Ez által láthatjátok, hogy milyen stílusú az egész Jelen! felépítése. Nem hosszú, és tényleg érdemes elolvasni. Nekem sokkal jobban tetszett, mint az írónő D.A.C. című sorozata. 

Értékelés:

Read More

Franz Kafka: Az ​átváltozás, egy abszurd novella

Igazság szerint csak ez az egy novella volt csak kötelező, de ha kicsit több időm lett volna szívesen elolvasom a többit is. Nagyon elvetemült, nagyon groteszk és nagyon tetszett.

A történet szerint Gregor Samsa arra ébred, hogy féreggé (/bogárrá, az én könyvemben az előbbi szerepelt) változott. A fiú egyedüli pénzkereső a családban, szüleit és húgát 5 éve Ő tartja el. Egy fél mondatból tudjuk meg, hogy egy pénztárosnőnek udvarol, de ezen kívül semmilyen társas interakcióban nem vesz részt. Nincsenek barátai, sem magánélete. Utálja a munkáját és nem is jó benne.  Vonattal kell bejárnia dolgozni, ami azt eredményezi, hogy a családjával csak ritkán találkozik. Közönséges kis alak. Szabadidejében újságot olvas vagy buszmenetrendet böngész.

Féregnek is eléggé esetlen. Először nem tudja használni az összes lábát, de ekkor még van hangja. Majd folyamatosan tűnik el az emberi beszédre való képessége, csak állathangon tud megszólalni. Azonban mindvégig képes érteni a környezetében lévők beszédét. 

Az átváltozás után először az két szülője és a cégvezetője pillantja meg. Az anyja segítségért kiáltozik, az apja elsírja magát és visszakergeti fiát a szobájába. Az utolsó emberünk hátrál és végül szóban kirúgja a féreggé vált Gregort. 

Grete, a húga veszi kezelésbe. Ő ad neki enni, és ő takarítja a szobáját is. Az hamar kiderül, hogy a férgek nem képesek rendes ételt fogyasztani csak romlott ételeket, és azok között is válogatósak. 

A történetet végig a fiút mutatja be. A növekvő elkeseredettségét és azt, hogy mennyire megérdemelte, hogy átváltozzon. Azt azonban elmondom, hogy én úgy éreztem a további dolgokra, amiket el kellett szenvednie, nem szolgált rá.
A kialakult helyzet sok helyen vicces. Gregor ugyanis egy pillanatra sem érzi magát féregnek, mindvégig emberként gondolkozik és érez, miközben mégsem az. Ettől válik groteszké. 

A család az, aki végső soron megérdemelné a bűnhődést. A két szülő mindvégig eltaszította Gregort, a lányuk sem volt jobb. Szinte minden emberiség kiveszett belőlük, amikor arról beszélgettek, hogy meg kellene ölniük a férget. 

A nyárra kiosztott kötelező novellák közül csak ez tettszett igazán, a többit meg sem próbáltam megérteni.

Read More

Hugh Howey: Holston & Megfelelő méret (A siló 1. és 2.)

Holston könyvadatok:

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 62 oldal

Téma: disztópia, sci-fi

Sorozat: A siló 1. rész

Kiadás éve: 2013

Megrendelhető: Könyvmolyképző

Fülszöveg (az első részhez):

Ezrek élnek a föld alatt, maguk gyártotta börtönben.
Régóta laknak ott, mostanra már csak legendák maradtak arról,
hogy valaha másutt is éltek emberek.
Az ilyen élet szabályokat kíván. Szigorú szabályokat.
Bizonyos dolgokról tilos beszélni; ilyen a kimenetel is.
Sose valld be, hogy esetleg ki szeretnél menni, vagy megkapod, amit akarsz.

Kilátás nyílik a kinti világra, egy megrontott és rothadt világra,
amelyet őseik maguk mögött hagytak.
A kilátás azonban idővel elhomályosul: tönkreteszi a mérgező levegő,
amely megöl mindenkit, aki bátorkodik kimenni.

Így a bűnözőkre marad a dolog, azokra, akik megszegik a szabályokat,
s akiket kiküldenek takarítani.
Miért végzik el dolgukat ezek a halálra ítélt emberek?
Ezen Holston seriff is mindig elgondolkodott.
Most meg fogja tudni.

Véleményem:

HOLSTON

Első olvasásra számomra elképesztőnek tűnt, hogy mindössze 62 oldalban megtalálható minden, ami egy jó történethez kell. Olyan karakterekkel, világleírással és cselekménnyel van teli, amire másnak nem lett volna elég ennyi fejezet.

Hányszor láttam tonnás disztópiákat, amik semmit sem tudtak nekem adni?! Maximum arra voltak jók, hogy elüssem velük az időt. A Holston azonban egyből elérte, hogy gondolkodnom kelljen rajta.
Állandóan kétségek gyötörtek. Hugh Howey számtalanszor megtévesztett és a végén annyira az őrületbe kergetett, mint eddig egyik író sem. Kételkedtem mindenben. Nem tudtam, hogy mi az igaz és mi a hamis, mint ahogyan azt a főszereplőnk sem.
Nem hittem volna, hogy megszeretem a karaktereket, de Holstonnak így is sikerült közel kerülnie a szívemhez. Vele együtt megjártam a poklok poklát, mégis mindig ott volt a fény és a remény is az alagút végén.
Egy dolgot szeretnék még kihangsúlyozni. A világ leírása olyan intenzív volt, hogy pár mondatból is a szemeim elé tudom képzelni a föld alatti burkot.

MEGFELELŐ MÉRET

A Holston borzogatóan jó volt és ezért sem szerettem volna elolvasni a többi részét. Féltem attól, hogy nem fogja megugorni ugyanazt a szintet. A félelmeim sajnos beigazolódni látszottak már az első pár oldal elolvasása után. Ez nem is változott. Úgy csuktam be a könyvet, hogy nem éreztem semmit. Nem kellett rajta órákat agyalnom, nem kötötte le a figyelmemet. A karakterek és a leírások silányak voltak.

Nyugtassatok meg, hogy nem csak nekem veszett el az a rész, amikor megtudhatjuk a poént! Vagy csak azt, hogy miért éppen ezt a címet kapta ez a rész. Mert, hogy sok értelme nincs. Ha a két könyvet összegyúrnánk és a végén kijönne egy normális terjedelmű, kibővített változat még úgy is sokallanám a leíró részeket. Értem én, hogy mi volt ezzel az író célja. Ha már tudjuk mi van odakint, akkor lássuk kicsit a siló belsejét is! Nézzünk körül mi van itt! A vége pedig az lett, hogy a szereplőkkel együtt kellett megmásznom 140 emeletet oda-vissza. De ez maga a dög unalom.

A vége pedig úgy rossz ahogy van. Csak abban bízok, hogy a következő rész jobb lesz. Bár az sem biztos, hogy azt olvasni fogom. Nem akarok felesleges időt pocsékolni csak azért, hogy elmondhassam: ezt is olvastam. Én élményeket akarok. Gondolkodni akarok. Olyan elsöprő élményt akarok, mint az első résznél! 

Értékelés:

Első rész:

 Második rész: 

A sorozat:

1: Holston
2: Megfelelő méret
3: Kivetve
4: Megoldás
5: A hajótörött
6: Örökség
7: Rendelkezés
8: Szerződés
9: Dust - magyarul még nem jelent meg

Read More