Könyvadatok:
Kiadó: XXI. Század
Oldalszám: 320 oldal
Téma: pszicho-thriller
Sorozat: -
Kiadás éve: 2016
Megvehető: Olvasók Boltja
Fülszöveg:
Mind láttuk őt. Glent, a férfit, a szörnyet, ahogy – egy borzalmas bűnügy vádlottjaként – az újságok címoldaláról bámul ránk.
De mi lehet az asszonnyal, aki a bíróság lépcsőjén vár? Az asszonnyal, aki a férfi mögött áll?
Jean Taylor élete szerencsésen és átlagosan alakult. Szép ház, kedves férj, Glen, aki minden volt, amire valaha vágyott: az ő sármos hercege. Egészen addig, míg az újságokból bárki megtudhatta: a férje minden gaztettre képes szörnyeteg, maga az ördög…
De Glen most halott. Jean pedig elmond mindent, amit tud.
De Glen most halott. Jean pedig elmond mindent, amit tud.
Miért pont ez?:
Akkor találkoztam vele először, amikor láttam az egyik osztálytársam kezében. Aztán megnéztem a fülszövegét is és elhatároztam: én ezt soha nem fogom elolvasni.
Aztán persze ügyesen elfelejtettem bepakolni a tabletemet a táskámba és a telefonomon keresztül próbáltam vásárolgatni miközben műtétre vártam. És ez volt az első normálisnak tűnő könyv, ami szembejött velem. Szóval bexanaxozva, félig már öntudatlanul megvásároltam a könyvet és másnap eléggé gyorsan el is olvastam.
Aztán persze ügyesen elfelejtettem bepakolni a tabletemet a táskámba és a telefonomon keresztül próbáltam vásárolgatni miközben műtétre vártam. És ez volt az első normálisnak tűnő könyv, ami szembejött velem. Szóval bexanaxozva, félig már öntudatlanul megvásároltam a könyvet és másnap eléggé gyorsan el is olvastam.
Véleményem:
Tetszett, hogy az író nem csak egy szemszögből mutatta be a történéseket. Volt olyan, ahol E/1,, volt ahol E/3. használt, ami adott egy kis pluszt hozzá. A fejezetek elején mindig ki volt írva, hogy kinek a nézőpontjára tevődik nagyobb hangsúly.
Sokan krimiként tekintenek erre a könyvre, pedig nem kellene. Nyomozásból nincs benne hiány, de az olvasó számára az első pillanattól kezdve ismert az áldozat, a tettes és a mód is. Szerintem inkább passzol bele a pszicho-thriller kategóriába.
Nagyobb lajstrom esik az özvegy bemutatására. Sokkal több és hosszabb részt szentelünk neki. Maga a könyv címe is már arról árulkodik, hogy az ő gondolatai lesznek meghatározók.
Véleményem szerint ebben a történetben nincs olyan karakter, aki személyiségileg jobban kiemelkedne. Mindegyike hétköznapi ember, akiknek vannak rossz és jó tulajdonságaik és követnek el hibákat. Fiona Barton igazán valós karaktereket használ. Még a stílusa is elfogadható. Egyáltalán ne használ kirívó szavakat, minden klappol.
Az író sajnos túl sokat akart egyszerre mondani ezzel a könyvvel.
Túl sok mindent akart egyszerre leszuszakolni az olvasók torkán.
A gondatlan anyát, a perverz alakok armadát, a rossz nyomozói munkát, a riporterek álságosságát, a pszichológiai hadviselést, a chatszobákat, az elromlott házasságot, a megfélemlítést, a meddőséget és sorolhatnám itt a végtelenig a dolgokat. Mindenre fel akarta hívni a figyelmet, holott a kevesebb több lett volna.
Sokan krimiként tekintenek erre a könyvre, pedig nem kellene. Nyomozásból nincs benne hiány, de az olvasó számára az első pillanattól kezdve ismert az áldozat, a tettes és a mód is. Szerintem inkább passzol bele a pszicho-thriller kategóriába.Nagyobb lajstrom esik az özvegy bemutatására. Sokkal több és hosszabb részt szentelünk neki. Maga a könyv címe is már arról árulkodik, hogy az ő gondolatai lesznek meghatározók.
Véleményem szerint ebben a történetben nincs olyan karakter, aki személyiségileg jobban kiemelkedne. Mindegyike hétköznapi ember, akiknek vannak rossz és jó tulajdonságaik és követnek el hibákat. Fiona Barton igazán valós karaktereket használ. Még a stílusa is elfogadható. Egyáltalán ne használ kirívó szavakat, minden klappol.
Akkor jöjjön a hideg zuhany, azaz nekem mindezek ellenére miért nem tetszett?
Szörnyen nyomasztónak találtam. Rengeteg olyan típusú könyvet olvastam már, ahol előkerül a gyermek bántalmazás és a családon belüli erőszak. Úgy érzem, hogy ezekre a problémákra kellőképpen fel kell hívni a figyelmet.
Az író sajnos túl sokat akart egyszerre mondani ezzel a könyvvel.
Túl sok mindent akart egyszerre leszuszakolni az olvasók torkán. A gondatlan anyát, a perverz alakok armadát, a rossz nyomozói munkát, a riporterek álságosságát, a pszichológiai hadviselést, a chatszobákat, az elromlott házasságot, a megfélemlítést, a meddőséget és sorolhatnám itt a végtelenig a dolgokat. Mindenre fel akarta hívni a figyelmet, holott a kevesebb több lett volna.
Összegzés:
