Raana Raas: Az ​ogfák vöröse

Fülszöveg:
Judy intézetben nevelkedik. Nehezen találja helyét, legnagyobb vágya, hogy végre családja legyen. Mindez szertefoszlani látszik, amikor anyja végleg lemond róla.
Giin közismert vallási vezető, de egyik beosztottjának váratlan halála olyan események sorát indítja el, amely mind az ő, mind egész közössége életét megváltoztatja.
Yaan egy gazdag nagycsalád elsőszülöttje, aki igyekszik zsarnoki apja elvárásainak megfelelni. Ahogy azonban nagykorúsága egyre közeledik, úgy dönt, saját kezébe veszi sorsa irányítását.
Hétköznapi küzdelmeik során lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a mindhármuk életét felforgató, véletlennek tűnő események valójában egy jól szervezett, könyörtelen hatalom hódító háborújának előre kitervelt részei. Van, aki hisz a hazugságoknak, és még akkor sem ismeri be tévedését, amikor pusztulásba sodorja családját, míg más dacolni igyekszik az árral, amely azonban, úgy tűnik, mindent maga alá temet.

Könyvadatok:
Téma: sci-fi
Kiadó: Shremeya
Sorozat: Csodaidők 1. része
Oldalszám: 448 oldal
Megrendelhető: BOOKLINE

  

Miért pont ez?:
Nagyon sok jót hallottam már erről a könyvről, sőt az egyik kedvenc íróm is ódákat zengett róla, úgyhogy előbb-utóbb sort kellett rá kerítenem. Így nem is volt kérdés, hogy ezt választom, amikor a  Mini-könyvklub 11. fordulójának utolsó könyvéhez értünk.

A többi Mini-könyvklub tagnak az értékelését ide kattintva érhetitek el. 

Véleményem:

Eléggé kétkedve álltam neki a történetnek annak tudatában, hogy a könyv a szerző első írása. Ráadásul nagyon lassan akart belendülni a történet. Értem én, hogy ez csak egy sorozat első kötete, de szerintem túl sok volt az alapozás benne. Az egész történet a jövőben játszódik, ahol három különböző ember szemszögéből követhetjük az eseményeket. A szerző szinte rögtön beledobott minket egy teljesen ismeretlen és idegen világba. Ahogy azonban haladunk előre a sztoriban, egyre jobban megismerjük a szereplőket, és általuk sokkal közelebb kerülünk a világukhoz is. Az első pár fejezetben még nem igazán értettem, hogy hol és mikor vagyunk, ezért a könyv végére érve újra el kellett olvasnom ezeket a részeket. Bőven akadtak dolgok, melyek új értelmet nyertek. 

Igen jelentős benne a karakterfejlődés. Minden karakter jön valahonnan és tart valahová, valaki rossz irányba megy, valaki helyes döntéseket hoz. A döntéseik pedig befolyásolják a személyiségüket. Mindegyik karakter megtört személyiség, a múltjukban átélt fájdalmak mély nyomott hagytak bennük. Mindegyik más irányba keresi a kiutat. Akad, aki megbékél a helyzetével, olyan aki magába fordul, és aki ugyanúgy lázad tovább.

A főszereplők közül hozzám Judy állt a legközelebb, aki intézetben nevelkedik miután édesanyja lemond róla. Így sokfajta emberrel és szemléletmóddal találkozik, mely később előre viszi a pályáján. Ugyanakkor képes gyermeki szemmel rácsodálkozni a dolgok működésére, és nem rendelkezik még határozott világképpel. Pont ezért és az eszének köszönhetően tud pártatlan maradni. Néhol úgy tűnik, hogy véletlenül kerül az események közepébe, de ha jobban megfigyeljük, akkor végig a tenni akarás és a kíváncsisága hajtja. 

A narratíva egyszerűen pazar. Nem csak a fekete-fehéret látatja velünk, hanem a köztük lévő millió árnyalatot is megtekinthetjük. Nem csak a politikai, a vallási és a társadalmi rendszerek széles skáláját mutatja be, de mindezeket több szemszögből is körüljárja. 

A társadalmi konfliktusok egyik alapja a niesi kultúra, és az abból kiszakadt emberek. A zárt csoportból való kiszakadás hatalmas problémákkal jár. A niesi kultúrában a legfontosabb a család egysége, éppen ezért a házasságok elrendezése és a karrier kérdése is a család jogkörébe tartozik. Sokan a begyöpösödött rendszer elől menekülnek el. Ők azok, akik először rácsodálkozik a csodálatos kinti világra, megízlelik a szabadságot. Majd ahogy telnek a napok, a hónapok, az évek rájönnek, hogy ez az új világ sem akarja befogadni őt. Hazakullognának hát, de otthon a sértett rokonság nem fogadja vissza őket.
Nem hasonlít ez néhány mai közösséghez?

A különbség annyi, hogy mindez az űrben játszódik, egy világméretű háború kirobbanását megelőzően. Ugyan a könyvben kevés a sci-fi elem, de a karakterek mindig emlékeztetnek rá minket, hogy hol is vagyunk. A komoly témához komoly hangvétel is jár, ami szintén a regény erőssége. 

Teljesen ledöbbentem, amikor a történet közepén a végére értem a könyvnek. Hol van a következő rész? Ide azzal is, most azonnal! Van egy sanda gyanúm, méghozzá az, hogy a többi kötetet még jobban fogom élvezni.

Összegzés:

Idézetek:

"Az űrben nem lehet játszani."

"– Nem is tudom – gondolkodott el Judy az eltévedt expedíción. – Azért az izgalmas lehetett, egy üres bolygón mindent elölről kezdeni!– A felnőttek erről valószínűleg másképp gondolkodnak, Judy – mondta Mr. Otere."

"Döntéseink mutatják meg, kik vagyunk. Amennyiben ez a mutató csalóka lenne, döntéseinkhez való viszonyunk árulkodik rólunk. Aki saját döntései mellett képtelen kiállni, életét vesztegeti el, álmait szórja a szélbe."

"– A kaveniek nagy része hitetlen – válaszolta komoly arccal Arminia.
– De hát ti mindannyian jártok templomba!
– Az nem elég. Az emberek nagy része nem szívből él úgy, ahogy, hanem azért, mert ebben nevelkedett. Csak a hagyomány miatt. És ez Isten előtt utálatos."