Tim Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal – úgynevezett falkával – a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi. Valami várni fog rájuk a sötétben. Valami végtelenül gonosz…
Éjszaka érkezik hozzájuk. Ijesztően vékony, zavarbaejtően sápadt és telhetetlenül éhes. Egy kimondhatatlan gyötrelmektől szenvedő férfi, szervezetében valami titokzatos szörnyűséggel, ami gyorsabban terjed a félelemnél. A szárazföldtől elvágva a csapatnak olyan borzalmakkal kell szembenéznie, amelyhez foghatót a tábortűz körül elmesélt legrémisztőbb történetekben sem tudtak volna kitalálni. A túléléshez meg kell küzdeniük a félelmeikkel, a tomboló elemekkel… és végül egymással is.
Miért pont ez?:A borítója szerint 2015 legjobb horror könyvét Nick Cutter írta. Itthon 2016-ban jelent meg, és akkor meg is vásároltam, de valahogy nem jutottam oda, hogy el is olvassam. Aztán valahogy költözéskor el is keveredett a saját példányom, de nem rég a könyvtárban jártam és újra szembe jött velem. Gondoltam az egyik hosszú vonatútra jó olvasmány lesz.
Véleményem:
Élvezetes volt olyan horrort olvasni, mely a klinikai dolgokra alapul, ugyanakkor kapott egy kis legyek ura beütést is. Adott egy betegség, mely rendkívül agresszív és gyorsan terjed. A könyv egyik részében láthatjuk ahogyan egy fiatal cserkész csapat a korokozóval magára marad egy elkerített szigeten, a szenvedéseiket és azt, ahogyan megpróbálnak túlélni. A könyv másik részében ezekbe a fejezetekbe beékelve találunk orvosi és rendőrségi feljegyzéseket az esetről illetve a korokozót kifejlesztő kutatócsapat munkájáról. Az elszigetelt hely is nagyon jó alapot adna egy horrornak, de a szerző mindezt megspékelte egy halálos betegséggel.
Kicsit gyomorforgatóbbá teszi a történetet az a tény, hogy gyerekek. Mégsem ijedtem meg annyira, amennyire kellett volna. Én jobban összeugrasztottam volna a fiúkat, és ennél kicsit drasztikusabb lettem volna, ha az én írom a regényt. Ugyanakkor van benne pár metafora és sok előrevetítés, melyek bravúrosak. Tényleg megéri minden egyes pillanatban odafigyelni. Az egyik kedvencem jelentem az volt, amikor a fiúk megöltek egy teknőst, majd annak a kicsinyeit megmentették.
Az orvosi részre muszáj kitérnünk, mert ez volt az, ami számomra kicsit tönkretett bizonyos részeket. A regény nagyon jól van felépítve. Vannak tények, melyeket elhallgat, hogy aztán egy váratlan pillanatba előhúzza őket és meglepjen vele. Ezek többnyire tudományos tények, melyek számomra nem voltak ismeretlenek. Úgyhogy mindenképpen ajánlom nektek, hogy ha jól akartok szórakozni, akkor ne keressetek rá még véletlenül se a betegségre, ami megfertőzi a szigetet.
A regény vége sok minden volt. Egyrészt egy vallomás, egy megkönnyebbülést hozó jövő felé való kitekintés. De itt is van egy DE!, nem ad választ a kérdésekre, csak még nagyobb bizonytalanságban hagyja az olvasót. Olyan érzést kelt, mintha az események bármely pillanatban a való életben is megtörténhetnének.
Összegzés:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése