F. Kosztyu Viola: Lorena

Könyvadatok:

Kiadó: Publio

Oldalszám: 250 oldal

Téma: ifjúsági

Sorozat: -

Kiadás éve: 2017

Ebook vásárlása: Publioboox

Fülszöveg:
Lorena egy kissé különc lány gitárral. Nem tudja elfogadni, hogy csak plázacicák csacsogását élvezheti, ha társaságra vágyik. Azonban a közös élmények miatt kezdi megszeretni ezt a más stílust képviselő bandát, amibe belecsöppent."Talán két óra sem kellett, Maggie és Stephen annyira berúgtak, hogy nem bírtak állni sem. Próbáltak beszélgetni, ám mivel érthetetlen volt mindkettőnek a mondandója, nem aratott nagy sikert. Mi egy szót sem értettünk belőle, de úgy tűnt, mindketten ismerik a közös részeg-nyelvet. Stephen leült Josh mellé, ő viszont nem a tengeribetegség miatt hányt, hanem a több doboz elfogyasztott sör miatt. – Ó, már jön fel a Hold. – nézett az égre Clarissa, még mindig Josh hátát simogatva. – Mé’, azt is ittunk? – törölte meg a száját egy újabb adag után Stephen."

Véleményem:
Hirtelen nem is tudom hol kezdjem. Szégyellem magamat, mert már nagyon régen végeztem ezzel a könyvvel és teljesen elfelejtettem róla írni.

Ez a könyv ízig-vérig ifjúsági olvasmány. Könnyed, olvasmányos és olyan kérdéseket tartalmaz, amik a tinédzserek nagy részét érdekli. Hasonlít Sarah Dessen nyári történeteire. 

Vannak benne könnyed részek, 
amit a fülszövegben is lehet olvasni. Ezek visszahozták azokat a kirándulásokat, amiket én is átéltem a barátaimmal. Igen, voltunk hajókázni, igen nyaraltunk és tanultunk együtt és még a játszótéren is bandáztunk, igaz utóbbit utoljára hetedikes korunkban csináltuk (és onnantól kezdve vér cikinek számított). 


Aztán ott vannak a komor fejezetek,

amik kellenek, mert nélkülük nem lenne igazi egy regény sem. A szereplők közül itt sokat meggyűlöltem. Voltak olyan karakterek, akiket meg sem próbáltam megérteni. A szülők is furcsák voltak. Egy-két emberbarát gesztust leszámítva többnyire csak Lorena szemszögéből lehetett látni őket, ami nem volt túl pozitív. 

Ami idegesített: 
Nagyon sok benne az éles váltás. A szereplők és a történet az egyik pillanatról a másikra változnak meg. Ezáltal kicsit sarkossá válnak a dolgok. Gondolok itt arra, hogy Lorena egyik fejezetről a másikra gondolja meg magát és áll be egy teljesen új baráti társaságba.
SPOILER! A legzavaróbb az volt, amikor az egyik szereplő fogta magát és köszönés nélkül lelépett egy évre. SPOILER vége! 
Olyan volt, mintha bizonyos szakaszokat vagy történéseket kihagytunk volna. A-ból rögtön Z-be zuhantunk. 

A lezárás túl hirtelen jött el.
Valahogy igazságtalannak találtam, hogy miután fejezeteken keresztül kellett Lorena sopánkodását hallgatnom (baromi idegesítő tudott lenni a csajszi) egyszerűen ennyire kis kunkori lezárást kapjak. 


Plusz:
Van egy kis beleolvasó a történetbe. :)



Összegzés:

Nem kell csodát várni minden egyes könyvtől. Ez éppen arra való, hogy kiszakadj egy-két órára a mindennapokból.
Ajánlom, ha szeretnél egy könnyed történetet olvasni barátokról, szerelemről, csalódásról; és szeretnéd visszaidézni azokat a nyarakat, amit a barátaiddal töltöttél. 

KÖSZÖNÖM AZ ÍRÓNŐNEK A LEHETŐSÉGET, HOGY OLVASHATTAM A KÖNYVÉT!