A feltörhetetlen kézirat | Robin Sloan: Penumbra úr nonstop könyvesboltja

Fülszöveg: 
A ​Nagy Recesszió kiveti pályájáról Clay Jannont, a kezdő San Franciscó-i webdizájnert – hogy a véletlen szerencsének, a puszta kíváncsiságnak és a majmokéval vetekedő létramászási tehetségének köszönhetően Penumbra úr nonstop könyvesboltjának éjszakai műszakjában kapjon új állást.
De néhány nap múltán Clay gyanítani kezdi, hogy ez a bolt még annál is rejtélyesebb, mint amit az elnevezése sugall. Kevés vevő jön, de ők visszatérően, és ők sem vásárolnak semmit, hanem obskúrus köteteket „kölcsönöznek ki” az üzlet eldugott sarkaiból, valamilyen bonyolult, régóta fennálló rendszer szerint, amelyet a gnómszerű Penumbra úr irányít. Lehet, hogy a bolt csak fedőszerv?
Clay hamarosan belekezd a vásárlói szokások átfogó elemzésébe, és a barátait is bevonja a felderítő munkába. Ám amikor Penumbra úr elé tárják a felfedezéseiket, kiderül, hogy a titkok messze a könyvesbolt falain túlra vezetnek.
A Penumbra úr nonstop könyvesboltja pontosan azt adja, amit ígér: egy világot, amelybe be kell lépnünk és amelyet nem akarunk elhagyni, egy modernkori „csodák kamráját”, ahol a nap bármely órájában feltöltődhet a kíváncsi olvasó.

Könyvadatok:

Téma: kaland

Oldalszám: 360 oldal

Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2013

Megrendelhető: GABO

Miért pont ez?:

A Mini-könyvklub volt az első motivációm az oldal elindításában, és jelenleg is hatalmas motiváció erőként tud rám hatni az, hogy hónapról hónapra el kell olvasnom és értékelnem egy könyvet. A 17. forduló utolsó közös könyve már a megjelenésekor a látómezőmbe került, de szinte teljesen a perifériámra szorult 2013 után. Emlékszem anno a könyvtárban szúrtam ki, és máig tudom, hogy melyik sorban hányadik polcon található a szegedi Somogyiban. Azóta sajnos a könyvtárak újra bezártak, így kénytelen voltam más úton beszerezni a könyvet. Azt, hogy megbántam -e a választásomat, alább olvashatjátok. :) 

A többiek értékelését ide kattintva érhetitek el. 

Véleményem:

A borító és a fülszöveg alapján arra számítottam, hogy a könyv arról fog szólni, hogy pár kivénhedt tudós teát szürcsölgetve ellamentál az élet értelmén egy kávéházi szegleten. Vagy a fiatalokkal együtt könyvekkel körülvéve keresik az örök élet nyitját. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

Bár a koravén fiatalok és a szakállas úri emberek is jelentős részét képezik a történetnek, mégis egy kőkemény kalandregénybe csöppen az olvasó. Van itt minden, ami egy jó nyomozós történethez kell. Kezdjük mindjárt a sort az okfejtőnk, Clay személyével. Clay a gazdasági válság miatt elveszíti állását, így kényszerül rá, hogy bolti eladóként dolgozzon Penumbra úr nonstop könyvesboltjában. Ahol eleinte csak két dolog érthetetlen számára: 1) miért tart nyitva egy könyvesbolt 0-24 órában, ha egyetlen vevője sem akad, 2) hogyan tudja üzemeltetni magát a hely?. 

A könyvespolcokon kutakodva olyan könyvekre lel, melyek kivétel nélkül rejtjelezve vannak.  Innen egyenes út vezet ahhoz, hogy teljesen tudatlanul csöppenjen bele egy könyvmolyokból álló titkos szekta féltve őrzött titkába. Ami csak a kezdetek kezdete. A könyvesbolt csak a jéghegy csúcsa, és hamar kiderül, hogy egy nagyobb hálózat része. Innentől kezdve pedig nem lehet megállítani: ki akarja deríteni, hogy hol és mi az igazi rejtély, és azt: hogyan lehetne az élet nagy kérdését megoldani. Douglas Adams óta tudjuk, hogy a nagy kérdésre a válasz: 42. De vajon mi lehet a nagy kérdés? 

Claynek ellenségei és segítőtársai is bőven akadnak. A férfi ugyan nem szuperhős, de rendelkezik egy szuper hasznos tulajdonsággal: mindig tudja kihez kell fordulni, ha segítséget szeretne kérni, és mindenhol vannak kapcsolatai. Ráadásul a technika is segítségére van, ami elődjei kezéből hiányzott. Ugyanakkor megmosolyogtató, ahogyan a bolt tulajdonosa a digitális kütyüket mellőző vásárlókat jellemzi:

A rejtély minden kétséget kizárólag szépen ki van dolgozva, ám Clay segítőtársairól és a mellékszereplőkről ez már nem igazán mondható el. Kicsit a Sárga Babilonhoz tudnám hasonlítani ezt a regényt, ahol a szereplőknek szintén egy rejtélyt kell megoldaniuk, azzal a különbséggel, hogy Kim Fay könyvében tulajdonképpen a szereplők személyisége és lélektana dönti el, hogy siker koronázza -e a küldetésüket. A feszültséget Robin Sloan könyvében nem az érdekszférák és az ellentétes világnézetek ütközése jelenti. Itt a rejtély megfoghatatlansága és egy kód feltörhetetlensége miatt lesz érdekes a regény. Számomra így is elég izgalmat tartogatott ez a történet is. Főleg azért, mert az első fejezet kivételével egy szuszra olvastam el. Gondolkozni sem volt időm a hiányosságain. Nekem még a szerelmi szál egyszerűsége és életszerűsége is tetszett. 

A helyszínek pont annyira változatosak, mint ahány féle módon Clay megpróbálja megfejteni a rejtélyt. Járunk San Franciscoban, New Yorkban, Nevadában, a múltban, a jelenben és a jövőben is. Ugyanakkor kicsit olyan, mintha mindenhol ugyanazokat a köröket futná Clay: mindig kell keresni pár segítőt, pár besúgót, pár eszközt és minimum egy digitális kamerát. Összességében kellemes csalódásban volt részem. A könyv üzenetével is szimpatizálni tudok, bár a végét kissé elnagyoltnak éreztem itt-ott. Ha szívesen olvastok nyomozós történeteket, és nem bánjátok, hogy gyakran váltogatják egymást az izgalmas és lassabb részek, akkor szerintem ezt a történetet is élvezni fogjátok. ;) 

Összegzés: