A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 3 csillag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 3 csillag. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 17., péntek

Kimberly Derting: Eskü (Eskü 1.)


Fülszöveg:
A távoli jövőben a világ államain korlátlan hatalmú királynők uralkodnak. Ludaniában, a kegyetlen Sabara királynő országában az emberek szigorú kasztrendszerben élnek. Minden kasztnak saját nyelve van, az emberek nem használhatják, sőt, még csak nem is érthetik a másik osztály nyelvét. Ha valaki megszegi a törvényt, a büntetése halál… az elnyomás ellen lázadók száma napról napra nő. 
Sabara királynő mágikus képessége révén hosszú ideje ül Ludania trónján, de hatalma most veszélyben van. 
A Kereskedők Osztályában élő tizenhét éves Charlaina (Charlie) különleges adománnyal született: tökéletesen megért bármilyen nyelvet. Pontosan tudja, mekkora veszélyben van emiatt, így féltve őrzi titkát, mígnem egy klubban találkozik a vonzó Maxszel és barátaival, akik egy sosem hallott nyelven beszélnek…és a titka csaknem lelepleződik. 
Charlie igyekszik távol tartani magát a fiútól, de Max mindent elkövet, hogy közelebb 
kerüljön a lányhoz. Vajon miért? Ki ő valójában? Charlie lassan rájön, hogy gondosan megtervezett világában korántsem ő az egyetlen, aki titkokat rejteget… 
A rendkívül sikeres amerikai írónő, Kimberly Derting ezzel a világszerte népszerű regényével mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek.


Miért pont ez?:
Gyönyörű borítóval és izgalmas fülszöveggel rendelkezik. Először az angol kiadással szemezgettem, ugyanis magyarul a sorozat többi része nem jelent meg. Ráadásul úgy gondoltam, hogy nyelvtanulásnak is remek lesz. Végül @Panna-tól megkaptam a magyar fordítást és nagyon boldog voltam :)


Véleményem:

A történet félig disztópia, félig fantasy, ami már magában kételkedésre ad okot. Ez a két műfaj gyakran üti egymást, azonban nagyon jól is meglehet írni egy ilyen történetet. Kimberly Dertingnek azonban még a minimálisat sem sikerült kihoznia ebből, a maximumot még meg sem közelítette. Ennek oka a szereplők, a cselekmények és a világ kidolgozatlansága.
A kialakított világ nem áll túl stabil lábakon. A társadalmat különböző kasztokra osztja, ahol az összes réteghez saját nyelvet rendel. Persze a megértés végett ad nekik egy közös nyelvet is, amin kommunikálhatnak. Ehhez egyetlen egy szabály tartozik: ha nálad feljebbvaló kasztba tartozókat hallod a saját nyelvükön beszélni, le kell hajtanod a fejedet. Nagyjából ennyi, amit a könyvbéli rendszerről megtudunk. Továbbá azt is, hogy van egy uralkodó, aki mindent és mindenkit elnyom. 
Az alap konfliktust már a fülszövegből is ki lehet szűrni: a királynő, aki kegyetlenül elnyomja a népét szemben áll a néppel, amely fellázad. A lázadóknak vezetőre és ikonra van szüksége (akárcsak az Éhezők viadalában), aki rendelkezik egyfajta plusszal. Tőle várják a segítséget és a nagy világmegváltást. Az ellenállók tudják kit keresnek, tudják hol keressék és már meg is van az illető.

A főszereplő Charlie, aki a mindennapjait az iskolapadban vagy a szülei éttermében tengeti. Teljesen átlagos életet él, míg egy nap ki nem derül a nagy titka (szintén már a borítós szövegben benne van). Olyan akár egy tizenéves: szeret bulizni, titkolózik a szülei előtt és szörnyen hisztis. Az egyik buliban hirtelen beleszeret egy fiúba, akiről semmit sem tud. Konkrétan azt sem sejti, hogy miért vonzódik hozzá, de a gondolatai csak Max körül járnak. A karaktere egy szerethető tulajdonsággal rendelkezik: akár az élete árán is megvédené a húgát. Aki annak ellenére, hogy nem szól egy szót sem, mégis sokkal izgalmasabb személyiség, mint a nővére.

Már a prológus lelövi nekünk az igazán nagy poént. Amire csak a legeslegvégén kellett volna rájönnünk! Az író egyetlen egy mozzanatot sem hagy az olvasó fantáziájára. Röhejes kiszámíthatóságával szinte agyalágyultnak nézi szegény olvasót. Az első perctől kezdve mindent nyilvánvaló tényként kezel, csak a szereplőivel játszik macska-egér játékot.

A cselekmények sora innentől kezdve végtelenül elhúzott, a sok elem ismétlésébe (minden dolog legalább kétszer megtörténik csak más a kifejlete) pedig hamar bele lehet unni. A szerelmi szál nagyon vékony rétegen táncolt, viszont voltak itt izgalmas kapcsolatok, amikre megérte volna több időt is fordítani. Például a két egymással szemben álló testvér története. Ezt azonban az írónő két mondattal lerendezi és slussz, kész. Szerintem ennél sokkal fontosabbak a mellékszereplők! Nekik is van életük, céljaik és vágyaik. Nem lehet csak úgy elmenni mellettük, mintha ott sem lennének!

A legnagyobb baj, hogy egyáltalán nincs benne karakterfejlődés. Egyik emberkénk sem jut el A-ból B-be, nem hogy Z-be. Charlie rendkívül egyszerű karakter, aki leírására elég négy szót használni: primitív, buta, kis liba. Elméletileg nagy szegénységben él, de közben egy olyan étterem tulajdonosa, ami dúskál a jóban; mesébe illő ruhákban jár mégis sopánkodik. Nem mondható naivnak, de könnyen félre lehet vezetni és ez a történet végéig így is marad.



Értékelés:

2016. június 5., vasárnap

Fejős Éva: Bangkok, tranzit


Fülszöveg:
Bangkok. Ölelő, forró, egzotikus város, ahol a múlt és a jövő összekapcsolódik, és ahol bármi megtörténhet; és meg is történik. Hét ember sorsa keresztezi egymást ebben a metropoliszban. Hét ember, hét kereső, akiknek ez a város talán az utolsó állomás. Vagy az első egy új élet felé? A sikeres üzletember, a körülrajongott fotómodell, az örök outsider férfi, a családanya, aki hirtelen elveszít mindent, a kiváló orvos, aki nem tudta megadni azt, amire a nő vágyott, egy madám, és a kiskorában örökbe fogadott bájos lány. Miért éppen ők heten? Miért érkeztek egy időben Bangkokba? Hihetünk-e a véletlenekben?

Vélemény:
Nehéz szülés volt, de végül sikerült időben végeznem a könyvvel. Be kell valljam: kicsit csalódott vagyok. Ugyanis Fejős Éva egy olyan magyar író, akitől többet vártam. Sokaktól olvastam abszolút pozitív visszajelzést a könyveivel kapcsolatban és én is már nagyon régóta vártam már, hogy végre olvashassak tőle. Elvégre, ha valami tényleg annyira jó, hogy magyarról angolra fordítsák le, akkor azt nekem is olvasnom kell. Így utólag úgy látom kicsit túl sok reményt fűztem a történethez.

Először is ki kell emelnünk, hogy a történetnek rengeteg szereplője van, akiknek az életében még több, felesleges embert találunk. Ez egy hatalmas nagy névkavarodást eredményez, amiből az olvasó legjobb esetben is csak a regény közepén tud kikeveredni. Természetesen ennek a 7 szereplőnek az élete valamilyen szinten összefügg, esetleg egymásba fonódik, mint a Felhőasztal-ban, de közel sem olyan élvezhetően. Igazán nagy bűn, hogy én most éppen ezt a két könyvet próbálom összehasonlítani, de emellett a hasonlóság mellett nem tudtam szó nélkül elmenni.

Végig úgy éreztem, mintha egy koktél belsejébe keveredtem volna, amit nagyon elrontottak. Túl sok limonádét, túl sok szenvedést, túl sok szereplőt és túl kevés tényleges történést raktak bele. Nem éreztem úgy, hogy nekem ezt feltétlenül végig kellene olvasnom. Nem voltam kifejezetten kíváncsi sem a végkifejletre, de türelmesen vártam, hátha történik valami. Valami, ami miatt mindenki méltatta ezt a könyvet. 


Hiába, a történet ugyanolyan lapos maradt, mint amilyen az eleje volt. Ennek ellenére úgy érzem, hogy fogok még az írónőtől olvasni. Nem a régebbi könyvei közül, mert azokról tényleg rettenetes vélemények keringenek az interneten. Egyenlőre tanácstalan vagyok, de várom az ötleteket! ;) 



Értékelés:



2016. május 16., hétfő

Jamie McGuire: Gyönyörű tévedés


Fülszöveg:
A függetlenségét szenvedélyesen védelmező Camille Camlin, becenevén Cami boldogan hagyta a háta mögött a gyermekkorát, mielőtt az véget ért volna. Dolgozik, amióta megszerezte a jogosítványt, és a főiskola első éve óta albérletben lakik. Most a Red Doorban pultos, és a munkán meg főiskolai óráin kívül nincs másra ideje. Trenton Maddox az Eastern Állami Egyetem koronázatlan királya volt, aki már középiskolásként egyetemista lányokkal járt. A barátai irigyelték, a nők be akarták törni, de miután egy tragikus baleset fenekestől felforgatta az életét, Trenton otthagyta az egyetemet, hogy megbirkózzon iszonyatos lelkifurdalásával. 
Tizennyolc hónappal később Trenton otthon lakik özvegy édesapjával és egy helyi tetováló szalonban vállal munkát, hogy fizetni tudja a számlákat. Amikor már azt hiszi, hogy az élet visszazökkent a megszokott kerékvágásba, a szeme megakad a Red Doorban egyedül üldögélő Camin. 
A lány hisz abban, hogy sikerül szigorúan plátói szinten tartania a Trentonhoz fűződő friss barátságát. De amikor egy Maddox fiú szerelmes lesz, az örökre szól – még akkor is, ha esetleg Cami miatt hullik szét a már így is szétforgácsolódott családja.

Véleményem:
Huh! Mit ne mondjak! Nehéz szülés volt, de jelentem: KÉSZ! Elolvastam! Végig szenvedtem rajta magamat és most itt vagyok, hogy véleményt mondjak e remek műről!
A Gyönyörű sorcsapás sorozat befejeztével egy dolgot tudtam biztosan: Nekem kell Trenton története is!
Nyílt titok, hogy Travis és Abby csak az utolsó kiegészítő novellában kerültek csak közel a szívemhez, de a mellékszereplőkre és főként a Maddox családra már akkor nagyon kíváncsi voltam.

Sajnos hatalmas nagyot csalódtam az egészben.
Csak egy hajszál választ el attól, hogy ízekre szedjem szét az egész sztorit. 

A végén a nagy csavar engem nem nagyon tudott meglepne, ami lehet azért van mert túl sok krimit olvasok :DT.J.-nek már csak a monogramja is árulkodó volt!
Innentől kezdve az egész szituációra ferde szemmel tekintettem. Az elején abban a téves illúzióban ringattam magamat, hogy végre kapok egy normális, csavarok -és eszetlenségek nélküli könyvet Jamie McGuire-től, de nem így lett. 


Azért nem landolt még a kukában az egész könyv és az alapsorozat sem, mert mindig találtam legalább egy olyan szereplőt, aki miatt érdemes megtartanom az egészet. Hangsúlyozom:



NAGYON VEGYES ÉRZÉSEIM VANNAK!


Trentonban nem csalódtam. Hozta azt a formáját, amit megismertem és talán egy kicsit jobban belopta a szívembe magát ebben a történetben. Azt azért cáfolnám, hogy tipikus Maddox, mert ehhez csak egy összehasonlítható alanyom van, de abban egyetértek, hogy Travishez hasonlóan ő is küzd a hölgyért. Emellett megvan minden olyan tulajdonsága, ami szerethetővé teszi a karakterét. Vicces, odaadó, gondoskodó, megbocsájtó  és megfontoltabb mint a testvére. Tehát Travis keményebb és mégis lágyabb, simulékonyabb énjét kaptuk meg.
Ráadásul kaptunk hozzá egy igen aranyos - néhol már tényleg idegesítően cuki -, kislányt is. Mi kell még?
Térjünk át egy másik nagyon fontos szereplőre: Camille Camlin-re. A sztorit az ő szemszögéből követhetjük nyomon, amivel én teljesen ki voltam békülve. Ami kevésbé ment le a torkomon az maga a kis csaj hozzáállása bizonyos dolgokhoz. Rögtön egy szerelmi háromszöggel indított, amit én már az előző könyvekben sem szerettem. Ráadásul, hogy a dolgokat tetézze a legjobb barátnőjének is hasonló problémái voltak. Másrészt pedig nem igazán tudtam megérteni a hatalmas nagy pálfordulást, amikor egyik percről a másikra szembe ment az addigi elhatározásával miszerint neki sohasem lesz tetkója.
A mellékszereplőkből már megint nem kaptam eleget! Annyira jó lett volna egy kicsit több részt olvasni, amiben szerepel a cuki kis Olive vagy akárki aki a tetoválószalonban vagy a bárban dolgozik!
Amit még fontosnak tartok megemlíteni: a borzasztó nevek! Nekem már az alapszériában kiborult a bili, amikor mindenkinek a neve T-vel vagy A-val kezdődött. Most pedig kaptam egy csomó C betűs embert, akiket ha az életem múlna rajta sem tudnék megkülönböztetni.  


A borítóról:


Praktikusabb okokból én a magyar kiadás keménytáblás borítóját választottam. Ez itt az első kép :) A baj csak az, hogy utólag jöttem rá mennyire nem illik az egész könyv hangulatához. Ha feljebb néztek, akkor láthatjátok, hogy az idézet mellé is a szebbik kiadást tettem. Ami ugyan csak nem nyerte el tetszésemet, de a regény végén találtam arra utaló jelet, hogy miért pont a páva tollat választotta a tervező.
A 2. képen egy spanyol kiadás borítóját láthattok, ami először kicsit furcsának hathat, de még mindig jobban passzol az írónő előző sorozatának borítójához, ami a spanyol kiadásokat illeti. Én is hasonlót hoztam volna össze.
A következő az egyik kedvencem. Bár a háttér nem éppen a legszebb, de kalitka és a pillangók nagyon tetszenek.
A 4. kép, hasonlóan a 2.-hoz ugyancsak a főszereplő párost mutatja. Az olaszokat hasonló indokok motiválták, amikor kiadták az új sorozat első részét. Én a kettő közül ezt választanám és nem csak azért, mert olaszt tanulok :D.
A 5. kép nálam az abszolút favorit. Kötődik az előző borítókhoz, nem túl giccses, a színek is a helyükön vannak és nincs tele pávatollakkal! A franciák igazán kitettek magukért! ;)



Értékelés:





Travis története:
1. Jamie McGuire: Gyönyörű tévedés
2. Jamie McGuire: Gyönyörű megváltás - Thomas története
3. Jamie McGuire: Beautiful Sacrifice - Taylor története, magyarul nem jelent meg
4. Jamie McGuire: Beautiful Burn - Tyler története, magyarul nem jelent meg


2016. május 2., hétfő

Jodi Picoult: Szívtől szívig


Fülszöveg:

"E bravúros fordulatokkal tarkított, megindító regény egy gyilkosságért halálra ítélt férfi történetét dolgozza fel, aki azért küzd, hogy felajánlhassa szívét egykori áldozata szívbeteg kislányának. A kisvárosias New Hampshire államban e szándéka, és a személye körül kialakuló legendák alaposan felborzolják a kedélyeket. Egy talpraesett jogásznő és egy fiatal katolikus pap mégis a férfi ügye mellé áll – miközben az események hatására mindkettejük élete gyökeresen megváltozik."


Véleményem:

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó. Nagyon tetszett az írásmódja, a témaválasztással sem volt gondom, hiszen előre tudtam és pont ezért döntöttem ez mellett. Mégis nagyon sok ismerősöm meglepődött rajta, hogy pont ezt vettem a kezembe, szerintünk ugyanis nem éppen ez a legjobb könyve Jodi Picoult-nak. 
Az elejét szerettem, gyorsan is haladtam vele, de utána sorban értek a csalódások. Ennek egyik fő oka, hogy a komoly témát nagyon szárazon dolgozta fel. Másrészt pedig...tudom, hogy ezt mindenki elmondta már előttem, de borzasztóan hasonlít egy Stephen King könyvre, amiből filmet is készítettek. Ez pedig a Halálsoron.  Nem is beszélve arról, hogy több elemet is kivett egy másik ugyancsak sikeres író gondolataiból és munkáiból, ami számomra unalmas és erőltetett volt. 


 Itt belehallgathattok a könyvbe angolul :) 


Betekintést kaptam az amerikai jogrendszerbe. Amit teljesen pozitívan fogtam fel, mert az iskolában is ezzel nyúznak minket angol lektorin és történelmen is. Rengeteg kérdésemre kaptam választ, új fogalmakat tanultam és meglepő módon arra is rádöbbentem, hogy a világ sok országában miért törölték el a halálbüntetést. Mégis nagyon sok kérdésemre nem kaptam választ, ami teljesen érthető mivel ez nem egy ismeretterjesztő könyv. 

Ráadásul szintén a javára írható, hogy rengeteg fontos és az átlag embert is érintő kérdéseket boncolgat. És itt jött el annak az ideje, hogy kitegyem a SPOILER jelet. A következő sorokat NE jelöld ki, ha nem szeretnéd elrontani magadnak az olvasás élményeit! Nem csak az amerikai jogrendszerről, a rabok életéről, a vallásról, a szerv adományozásról szól ez a történet. Ugyanúgy benne van a családon belüli erőszak, a közösség összetartásának ereje és a csodákra való "reagálás művészete" is. Mindegyik komoly téma, amikről a mai világban többet kellene beszélnünk, mégsem tesszük.  SPOILER vége.
A végével nem tudtam mit kezdeni. A befejezés előtt van egy kis csavar, amire nem igazán számítottam. Felkeltette az érdeklődésemet és olvastam volna róla még egy kicsit. Sajnálatomra azonban rá kellett jönnöm, hogy az írónő ezzel a függő cselekménnyel nem tett semmit. Úgy hagyta az egészet és konkrétan itt be is fejeződött az egész történet miután kapunk még egy utolsó lökést a végső mondattal. Ez nálam igencsak levont az értékéből. 

Értékelés: