Életrekelt könyvbéli álompasik | Ecsédi Orsolya: Juli ​vagyok, könyvmoly

Fülszöveg: 
Juli még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem volt: csak éppen könyvek szereplőibe. A valódi, hús-vér fiúkban nincs semmi érdekes, ha egy kitalált hőssel hasonlítja őket össze az ember, nem igaz? Hiszen a képzeletbeli könyves kedvenceink erősek és titokzatosak, angyalok és démonok, csábító rosszfiúk és született romantikusok, akikben egy a közös: vonzanak, mint a mágnes. Vagy ez csak addig igaz, míg túl közel nem megy hozzájuk az ember?
Juli megkapja a lehetőséget, hogy kiderítse a választ erre a minden valódi könyvmolyt foglalkoztató kérdésre. Élete legizgalmasabb és legveszélyesebb utazása egy könyvvel kezdődik, természetesen, a története végét viszont neki magának kell megírnia.

Könyvadatok: 
Téma: ifjúsági
Kiadó: Kolibri
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 324 oldal
Megrendelő: LIBRI

Miért pont ez?:
Ecsédi Orsolya könyveiért már jó néhány éve rajongok, és sohasem okozott csalódást. Különösen a Kell egy csapat! sorozatért vagyok oda, ami inkább 10-12 éves korosztálynak szól, de felnőttként is nagyon szórakoztató tud lenni. Ha kíváncsiak vagytok a véleményemre a könyveiről, akkor ide kattintva elolvashatjátok a bejegyzéseket. 
Ecsédi Orsolya legújabb könyve már egy kicsit idősebbeknek szól (13+), de hasonlóan elgondolkoztató és humoros. Emellett a Juli vagyok, könyvmoly egyedi és nagyszerű alapsztorival rendelkezik, amiről lent olvashattok.

Ajánló: 
Juli egy olyan átlagos tinédzser, akivel nagyon könnyű könyvmolyként azonosulni. Rendkívül szereti a kitalált történeteket, legyenek azok klasszikusok vagy modernek. Emellett rajong az összes könyvbéli álompasiért. A listáján olyan nagy nevek szerepelnek, mint Rómeó, Mr. Darcy és Sherlock Holmes. Megsúgom: nem nagyban tér el a saját listám ettől. 

Emellett, mint kiderült Julival más közös tulajdonságaink is vannak. Imád antikváriumokba bolyongani, és hozzám hasonlóan a való életben nehezen találja meg a közös hangot a kortársaival. Ennek oka, hogy azok többnyire egy témáról tudnak csak beszélni: a közeledő báli keringőről és a párválasztásról. Julinak viszont egészen más elképzelése van a témáról: ő inkább a saját buborékán belül, a könyvekben keresi a lelkitársát. Ebbe a buborékba furakodik bele egyik osztálytársa, Duma, akivel egyedüliként Juli megosztja az életében történő hatalmas nagy változást. Mégpedig azt, hogy esténként lehetősége van találkozni a kedvenc regényhőseivel. 

Itt már kicsit irigykedtem a főhősnőnkre, hiszen sikerült csupán 1300 vágyakozásért, 2100 lelkesedésért és 100 zakkantságért egy olyan könyvet vásárolt magának, mely teljesíti a szüve kívánságait. És vajon melyik könyvmoly nem álmodott már erről? Az én listám végtelen, ha az álompasikról van szó. Azonban nem biztos, hogy mindegyikkel feltétel nélkül jól kijönnék, ha egyszer kilépnének a könyvek lapjairól. Ez azonban eszembe sem jutott egészen a könyv olvasásáig. 

Biztosan állíthatom, hogy ezzel a történettel minden tinédzser lány rezonálni tud. Uyganis a könyv báját nem csak Juli személye és az alaptörténet adja. Ecsédi Orsolya most is hozza a tőle megszokott humort, a könyv olvastatja magát, és annyira addiktív, hogy legszívesebben az ember együltő helyében kiolvasná. 

Nagyon tetszett, hogy a regényhősökkel való találkozások és Duma személye is segítenek abban Julinak, hogy felkészüljön arra az időszakra, amikor már a többiektől elzárt, biztonságos buboréka kipukkad. Ő maga tényleg igazi hőssé válik, ahogyan képes felismerni önön hibáit, tanulni belőlük és meglátni azt, hogy mik az igazán fontos értékek valójában. 

Ajánlom, ha szeretnél egy könnyed hangvételű történetet olvasni, arról milyen lenne találkozni az álompasiddal; nem zavar a tinédzserek szabados életfelfogása, néhol feleslegesnek tűnő gondjaik; és szereted a happy end-eket.  

Köszönet: 

Különösen hálás vagyok a Kolibri Kiadónak, hogy eljutatták hozzám a könyvet, és elsőkként olvashattam az egyik kedvenc írónőm legújabb könyvét. Továbbá köszönettel tartozom Ecsédi Orsolyának is, hogy megírta ezt a nem mindennapi regényt.

Extra: 

Az írónő által összeállított, a könyvhöz tartozó lejátszólista elérhető a Spotifyon:

Read More

Merítés a Merítés-díjból | 2022 ifjúsági TOP 10

A Merítés-díj azóta része az életemnek, mióta létezik külön ifjúsági kategória (2016 óta). Állandó zsűritagként idén is rengeteg könyvet volt szerencsém olvasni, melyek közül most megosztanék veletek hármat, melyek bekerültek a TOP 10-es listába is. 

Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás (Kell egy csapat! 3.)

Nem hittem volna, hogy lehet fokozni a Kell egy csapat! történetét így a harmadik részre. Annyira tetszett ez a rész, hogy merem állítani: az egyik legjobb történet az eddigiekből. 

Ebben a részben főszereplőink egy kutya nyomába erednek, mely képes egy kis kutyakeksztől sárkánnyá változni, így okozva fennakadásokat és károkat Budapest különböző pontjain. A baj csak az, hogy az egyetlen egy ember, aki hosszútávon kordában tudja tartani a sárkányt, szintén eltűnt. 

A hangsúly itt nem csak a három főszereplőn van, hanem egy kicsit jobban megismerjük az osztálytársakat, akik újszerű ötleteikkel és személyiségükkel igazán színesítik a regényt. Megható volt látni, hogy a korábbi előítéleteket legyőzve a gyerekek megtesznek mindent azért, hogy egy általuk korábban nem kedvelt ember megmeneküljön a fagyhaláltól. 

Ecsédi Orsolya ezzel a könyvével is remekel. Nem csak humoros tudott maradni a regény végéig, de olyan értékeket és tanulságokat mutat be a könyvében, melyekből nagyon sokat tanulhatunk.  

Már csak annyi maradt, hogy türelmesen várjam a folytatást. 

Fülszöveg: 
Sárkányveszély Budapesten! Hogy lehet megtalálni egy elveszett kutyát?
Ezt nagyjából mindenki tudja. Fel kell dobni a képét a Facebookra, aztán végigtelefonálni a menhelyeket. De mi van, ha az a kutya egyben sárkány is? Rögtön nem olyan egyszerű a helyzet. Zizu, Anka és Báti is pont ezzel szembesül. Nem elég, hogy Ulriknak nyoma veszett, de az őrzője, Lóri bácsi is megöregedett. És amikor már maga az őrző is őrzésre szorul, valakinek fel kell váltania.
De ki lehet az új őrző? Talán már találkoztunk is vele? Vajon megtaláljuk még egyszer? És ha igen, vállalja a szerepét? Báti, Anka és Zizu ismét bejárja Budapest utcáit. Nagyon szorítja őket az idő, a nyomozás tétje most nagyobb, mint eddig bármikor: egy élet forog kockán. Szegődj a nyomukba, ments te is életet, mentsd meg Budapestet! 

Ruff Orsolya: Volt egy ház

A Volt egy ház nem csupán egy régi ház titkait fedi fel, hanem betekintést nyújt egy csonka család történetébe is, melynek tagjai egymás elől is titkolnak dolgokat. 

A regény központjában Emma áll, aki a régi családi ház titkainak felfedezésére szánja el magát annak érdekében, hogy felkutassa: nem hiába ragaszkodnak új lakói elemi szinten a helyhez. Eközben minket olvasókat is szórakoztat a bukdácsolásaival.

 A titkok után kutatva még mélyebb kapcsolat bontakozik ki Emma és a családtagjai között. Ezzel párhuzamosan ugyan nehezen, de a környezete felé is nyit, mely hatására szemléletmódja is megváltozik. 

Emma kutatásairól nagy élvezet olvasni, az ember csak úgy falja az oldalakat (velem legalábbis ez történt). Azonban még jobb húzásnak tartom, hogy minden fejezet végébe be van biggyesztve egy-egy levél, naplóbejegyzés, távirat, mely arra szolgál, hogy a ház régi lakóinak titkaival is megismerkedjünk, és fejben mi is egy kicsit nyomozósdit játsszunk. Egészen másfajta nyomozás ez, mely fenntartja az érdeklődést, és mely arra késztetett, hogy mindig „csak még egy fejezetet” elolvassak mielőtt letenném a könyvet a kezemből. 

Eleinte úgy tűnhet ezek a részek nem kapcsolódnak a főszálhoz, azonban minél többet tudunk meg Emmán keresztül a ház történetéről, annál inkább közelebb érezzük magunkhoz a plusz részek szereplőit is. Végül megkapjuk a választ minden kérdésünkre és a két szál pazar módon egyesül. 

A történet előrehaladtával egyre jobban féltem tőle, hogy klisésé válik, azonban így utólag el kell mondanom, hogy ez a félelmem alaptalan volt, és mindennel együtt olyan végszó született, ami megfelelő megkoronázása a regénynek. Igazán szívhez szóló üzeneteket rejt a könyv, melyeket érdemes mindenkinek saját magának felfedeznie.

Fülszöveg: 

Van egy ház valahol a városban, egy romosnak tűnő régi ház, amely rengeteg titkot rejt. A tizenkét éves Emma erről mit sem sejt, amikor egy szép napon beköltözik a családjával. Ő először csak a sárkányformájú kandallót látja, a kalandos zegzugokat meg az elvadult kertet. Hamarosan azonban különös dolgok történnek: Emma egy titokzatos tárgyra bukkan, valaki különös jelet kapar egy diófába, a házban leomlik egy fal, a környéken pedig felbukkan egy idegen, egy minden hájjal megkent Kalóz, akinek megjelenése semmi jót nem ígér. Nem mindennapi események sora veszi kezdetét, melyek során feltárul a ház és egykori lakói története. De mit titkol Emma nagymamája, miben mesterkedik a Kalóz, és vajon ki az a Regulus? Kódok és rejtvények, elsárgult levelek és régi naplóbejegyzések során feltárul az elfeledett ház története. 

Kiss Judit Ágnes: Kórház ​az osztályteremben

A Kórház az osztályterem egy olyan történelmi korban játszódik, melyről mostanában egyre többször olvashatunk ifjúsági regényekben. A regény elolvasása után úgy érzem, hogy sikerült kicsit többet megtudnom az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeiről, méghozzá izgalmas módon. Kiss Judit Ágnes nagyon olvasmányosan ír, ami lehetővé teszi azt, hogy az ember teljesen beleélje magát a könyvbe.

A szereplőket eleinte nem igazán kedveltem, de Lóri, Réka, Hanna és Sanyi mindannyian meglepetéssel szolgáltak. Az események következtében hatalmas változásokon mentek keresztül, mely kihatott arra is, ahogyan én viszonyultam hozzájuk. Az általános iskolások egy időalagúton keresztül kerülnek a napjainkból át 1956-ba. Először csak nézelődni indulnak el és az a terv, hogy pár órán belül visszatérnek a saját korukba. Azonban hamarosan a kelleténél kicsit jobban belefolynak az eseményekbe. Van olyan, aki barikádot épít, tankokra dobál Molotov-koktélt, más beáll kórházi ápolónak, megint más írói tudásával segíti a harcolókat.

Ez egy nagyon jól kitalált, kompakt és szórakoztató kötet, melyet nem érdemes kihagyni annak sem, aki nem szokott ifjúsági regényeket olvasni. 

Fülszöveg: 
Kevesen ​tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak – és a felkelők között velük egykorú gyerekek. Hogyan áll helyt négy mai kamasz a kőkemény helyzetek sűrűjében? Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban?

Read More

Ifjúsági könyvekről röviden #2

Huszti Gergely: Mesteralvók ​hajnala (Mesteralvók-duológia 1.)Ez a történet a kreativitásával és megnyerő stílusával azonnal beszippantott. A középkori jegyekkel felruházott világban egy csodalények utáni időszakban vagyunk. Amikor az emberekre az istenek és a mesteralvók is elhagyták már, megjelenik két mágikus képességgel rendelkező személy. Akiknek képességeiket titkolni kell, azonban a váratlan események arra sarkalják őket, hogy felkutassák erejük eredetét és annak titkára épülő szekta tagjait. Az erejük egyre csak felemészti őket és a legvégén ellenségekkel körülvéve, teljesen kifáradva egy csapdákkal körülvett kastélyban találják magukat.
A történetben erőssége a végtelen mennyiségű és színes karakter. A teljesség igénye nélkül: megjelenik egy desszertőr, egy bérgyilkos, egy kisstílű rabló és segédje, egy gyíkember valamint egy farkasemberekből álló horda is. Történetük hol összefonódik, hol külön válik a két főszereplő csatározásával. Tehát izgalmakból semmi féle képen nem szenvedünk hiányt abban a pár órában, míg a könyv lapjait bújjuk. 

Dávid Ádám, Finy Petra, Gévai Csilla, Kertész Erzsi, Majoros Nóra, Mészöly Ágnes, Miklya Anna és Nyulász Péter: Találj ​ki!A nyolc szerző nyolc különböző ifjú szemszögéből írja a történetet, mely egy egyszerű osztálykiránduláson kezdődött, és mely egyre inkább egy szellemekkel teli thrillerbe megy át. A nyolc gyerek egyedül marad egy éjszakára egy öreg kastélyban, melynek gondnoka feladatának tűzte ki azt, hogy megkeserítse ott tartózkodásuk minden egyes percét. Ahhoz, hogy társukat megmentsék a fiataloknak össze kell fognia és megtalálnia a kastélyban elrejtett hangszereket, majd egy rock-koncert keretében előadni az általuk megírt dalt. 
Tetszett, hogy minden karakter máshogy gondolkozott, más problémáik és ötleteik voltak. A közös hangot néhol nehezen találták meg, de a rejtvények és az izgalmak mégis csak össze kovácsolták őket. Nagy veszekedésekben és kibékülésekben nem volt hiány, ahogy izgalomban sem. Néhol kicsit félelmetes és szürreális volt a történet, de éppen annyira csak amennyire kellett.


Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft (Kell egy csapat! 2.)
A Banyavész anno a kreativitása és humora miatt tetszett meg (az értékelésemet ide kattintva tudjátok elérni). A Nyanyacraft pedig bár apró mondatban elejtve feleleveníti az előző történetet (megjelenik a #fotozzfelfele vagy a kutyából lett sárkány), de ez a történet a magában is zseniálisra sikeredett! Egy teljesen új világot járhatunk be a csapattal, akik ezúttal egy videójátékban ragadtak. A két lány miközben teljesen a saját ízlésére formálják a világot, elfeledkeznek arról, hogy miért is jöttek: ki kell szabadítaniuk Bátit és önmagukat is a játékból. Azonban Báti teljesen megváltozott mióta utoljára látták, a játék teljesen más emberré formálta.
Úgy gondolom, hogy ennél aktuálisabb mondanivalóval nem is bírhatna egy ifjúsági regény. Nem csak a videójátékban meghasonlott gyerekről, hanem a baráti összefogásról, a szülők fontosságáról is szól valamiképpen. Mindenkinek csak ajánlani tudom: a kicsiknek, akik inkább játszanának a homokozóban, mint a gép előtt ülve; a nagyobbaknak, akik otthonosan mozognak a videójátékokban vagy csak szeretnek elveszni képzelt világokban; és a felnőtteknek, akik valaha gyerekek voltak.


Wéber Anikó: Cseresznyeliget ​titka
Sokáig azt hiszi az ember, hogy egy igazi mesébe csöppent, amiben boszorkányok, hegyi manók és szellemlányok vannak. A főszereplő, Kitti szemén keresztül látjuk a regényes tájakat, mely a valóság felturbózott változata. Hozzám nagyon közel került a regény ezzel a világgal. Én is álmodozó kiskamasz voltam, és most már felnőttben, de még mindig álmodozó ember maradtam. Kitti sem nőtt még ki ebből a korszakából, és sokszor a hátrányára válik a fantáziadús képzelőerő. Sokszor nem hisznek neki, de találékonyságának és ügyességének köszönhetően bebizonyosodik, hogy néha nem is baj, ha – nem teljesen kitalált – kiszínezett világban élünk.
A regény olvastatja magát. Kittivel együtt nem csak a gyerekek, de a felnőttek is elkezdenek nyomozni egy titokzatos tolvaj után, ki sorba rabolja ki a Cseresznyeliget házait. Fő célja, hogy megszerezze a boszorkányos könyvet, de közben a régi műkincsekre is fáj a foga. Teljesen átszellemülve, szinte együtt kerestem a boszorkányt Kittivel, együtt törtünk be idegenek lakásába, és együtt játszottunk a „régi kacatok” között a padláson. És bár nem egy Kanadai kiruccanás volt, de én nem bántam meg, hogy végül vidéken nyaraltam.

Vadadi Adrienn: Miénk ​a színpad!Ez a könyv visszarepített engem az általános iskolába, ahol rajz tagozatra jártam. A többi osztály pedig angol dráma, német dráma és a zene volt. A könyv története is egy hasonló iskolában játszódik, csak itt a drámások vannak a főszerepben. Akik összevesznek a többi osztállyal, a saját tanárukkal. És mely osztálynak a tagjai között is viták folynak. Ebben az elkeseredett helyzetben egy nagyon fontos előadásra kellene felkészülniük, azonban inkább állnak a szakadék szélén, mint a cél előtt.
A felnőttek néhol megbotránkoztatóan viselkednek, ami sajnos nem válik javára a regénynek. Az írónő stílusa és a könyv mondanivalója azonban ezt némiképp feledteti velünk. Sok olyan dolgot mutat be, amely a 5-6. osztályos tanulókat foglalkoztatja. Emlékszem, amikor én voltam ennyi idős, akkor éltem át olyan dolgokat, mint előtte soha. Több szerettemet is ekkor tájt veszítettem el, mely miatt érzett szomorúságot az osztálykirándulások és a külföldi nyaralások sem tudtak enyhíteni, állandóan csak a halálra és az élet rövidségére tudtam gondolni. Hasonló fájdalmakat élnek át a szereplők is, mellyel a regény még közelebb tudott kerülni hozzám.

Read More

Ecsédi Orsolya: Banyavész

Fülszöveg:
Anka hatalmas bajba kerül, ha nem teljesíti egy boszorkánygyanús tanárnő feladatát.
Olvasónapló a VALÓSÁGBÓL? Hogy micsoda?!
Zizu, Báti és Anka sem érti, mégis kénytelenek nekivágni Budapestnek, hogy találjanak egy igaz mesét. Olyat szánalmasan elavultat, amiben nem elég, hogy a jó győzedelmeskedik, de még méltó jutalmát is elnyeri.
Persze komoly ötödikesként tudják, hogy ennyi erővel akár sárkányokat is kereshetnének. Vagy varázslókat.
De nincs más választásuk, mint alaposan kinyitni a szemüket, és meglátni a város lenyűgöző csodáit, hogy megmenthessék Ankát.

A barátoknak egy hét áll a rendelkezésükre. Vajon sikerül végbevinni a csodát?

Titkok, csodák Budapest utcáin. Mit kell tenned, hogy meglásd? Csak nézz fölfelé a házakra, és a város mesél!

Könyvadatok:
Téma: gyermek -és ifjúsági
Sorozat: Kell egy csapat! 1. része
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 152 oldal
Megrendelhető: Könyvmolyképző

               

Miért pont ez?:
Az írónő keresett meg, hogy nincs -e kedvem olvasni a könyvét. Ezúttal is szeretném megköszönni a lehetőséget!
Korábban már volt szerencsém egy irományához, a Cirrus a tűzfalon című könyve teljesen elvarázsolt. Kellő igényességgel megírt, humoros, friss, üde és fiatalos; ezekkel a szavakkal jellemeztem a moly.hu-n.

Ajánló:

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer három gyerek. Ez a bizonyos három gyerek baromi dühös lett volna, ha meghallja, hogy pont így kezdődik a történetük. Ők ugyanis utálták a meséket. Szívből és igazán. Nem holmi pillanatnyi szeszély okán, hanem mert rájöttek, hogy a mesék hazudnak."

Így kezdődik ez a koránt sem átlagos történet mely során igazi kalandban lehet részünk. Minden egy átlagos nappal kezdődik az iskolában, ahol a három főhős azt a feladatot kapja, hogy készítsenek egy igazi olvasónaplót a valóságról, mintha az egy mese lenne. Így a három gyerek elindul, hogy igazi mesét találjon. Útjuk során találkoznak egy tündérrel, egy varázslóval, egy sárkánnyal és az őrzőjével, de számtalan más segítőjük akad.

Bár ez egy többnyire az ifjúságnak szánt történet, mégis felnőtt fejjel is lehet élvezni. Igazán jó ötletek vannak a történetbe belerejtve, mint például a felfelé fotózás, ami annyiból áll, hogy az épületek oromzatát, díszes tetejét is megfigyelik a fiatalok. Ahogy az írónő az Ingstagram oldalán is írja: Budapest utcái elég unalmasak, ha csak magad elé figyelsz. De ha felnézel, van ott valami egészen más. Gondterhelt angyalok, titkos toronyszobák, szelíd oroszlánok, soha el nem hervadó virágok és széles vállú istenek.

Nem akarok minden poént lelőni, de annyit elárulok, hogy sok esetben a jó tettekre sarkalja az ifjúságot. A történet üzenete a következő: Nézz körbe magad körül!, Lásd máshogy a világot!
Mert a világ színesebb és szebb lehet veled együtt. Mindemelett felhívja a figyelmet a közösség erejére is. Alapértékeket fogalmaz meg, melyeken érdemes elgondolkozni.

A könyv a mesés elemek ellenére is hihető tud lenni. Simán el tudom képzelni, ahogyan Adél néni irodalomórán felelteti és halálra félemlíti a gyerekeket. Bárcsak ne lenne nekem is hasonlóan rossz tapasztalatom! Ugyanakkor bárcsak lett volna egy olyan irodalomtanárom, aki versekből és balladákból idézget!

Az idézetek a regényben dőlt betűkkel vannak szedve, ezzel is arra ösztönözve az olvasót, hogy álljon meg egy kicsit, gondolkodjon el, mi volt az eredeti mű, ki írta stb. Bizony be kell, hogy valljam: volt olyan idézet amiről én sem tudtam, hogy ki írta le eredetileg. Okostelefonnal a kezemben aztán rákerestem, és meglepődve vettem észre, hogy alapművek köszönnek vissza a könyv lapjain.

László Maya illusztráció egyszerűek, de nagyszerűek. Tetszett, hogy sok van belőlük és ennek ellenére nem nyomják el a történetet, hanem kiegészítik azt.

A Banyavészt főleg a fiatalságnak ajánlom, akik elveszítették a hitüket a mesékben, és a nagyobbaknak, akik szeretnének kicsit visszamenni az időben és újra gyerekek lenni. 

Összegzés:

Idézetek:

"... és csak hogy tudd, minden mese olyan, amilyenre írják."

"Vagy azt hittétek, csak merő véletlenség, hogy mit faragnak a házak homlokzatára?
Zizu éppen úgy vonogatta a vállát, mint Anka feleléskor.
– Már hogy lenne véletlen? Hiszen amikor azok a szobrok, faragványok, cégérek és domborművek készültek, egész Budapest olyan volt még, mint egy nagy falu. Mindenki ismert mindenkit. Mindenki tudta, ki lakik ott. Mármint hogy ki lakik ott igazából. Nem volt értelme titkolózni.
Kezdték érteni. Emi elégedetten bólintott.
– Most az a szokás, hogy kiírják a nevet a kapura, igaz? Hát, régen is kiírták. Csak máshogy."

"– Ó, az Adél! Rég nem láttam.
– Erről jut eszembe, van egy ötletem. Nem tetszene inkább őt is szétkapni tizenkét darabra? Az ugyanolyan jó. Sőt!
– Sajnos nem fog menni. Túl erős. Olyan varázsigéket ismer, amiket én kimondani sem tudok. Ilyen időmértékeseket. Nagyon durva."

"Ha bárki meg tudja csinálni, akkor te is. Ha senkinem tudja, akkor neked kell"

Read More