2017. március 31., péntek

Alan Bradley: De ​mi került a pitébe?

Könyvadatok:
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 366 oldal
Téma: romantikus
Sorozat: Flavia de Luce rejtélyei 1.rész 
Kiadás éve: 2013
Megrendelhető: olvas.hu


Fülszöveg:
A bűbájos, gazdag képzelőerővel megáldott Flavia de Luce két undok nővérével és özvegy édesapjával Buckshaw valaha jobb időket látott kastélyában él. A szemfüles és kíváncsi lány a családi birtokon felfedez egy elhagyatott viktoriánus laboratóriumot, ahol kitanulja a vegyészetet – főként a méregkeverést. 
Egy különös haláleset és számos megmagyarázhatatlan rejtély arra sarkallja Flaviát, hogy nyomozásba kezdjen. Mikor édesapját letartóztatják gyilkosság vádjával, felgyorsulnak az események. A félelmet nem ismerő lány a kémia segítségével fedez fel ellentmondásokat és kapcsolódási pontokat, és fejti fel a bűnügy szövevényes szálait. 


Miért pont ez?:
Tavaly könyvhéten vettem és így a könyvfesztiválra készülődve eszembe jutott, hogy nem is olvastam még. Anno teljesen ingyen választottam Amy Kathleen Ryan nagyszerű könyve mellé egy 1+1 akció keretében. Tudtam, hogy ezzel a könyvvel egy újabb sorozatba vágom a fejszémet, de nem riadtam tőle vissza. 


Véleményem:
A fülszöveg és maga a borító is igencsak beszédes. Amiről nem ír az a szenzációs leíró tehetség, mellyel Alan Bradley rendelkezik. Érdekesen tud beszélni a legunalmasabb dolgokról is. Jól tanulmányozta azt a kort, amelyben a regény története játszódik. Ráadásul sikerült lekötnie a figyelmemet.

A főszereplő Flavia de Luce, akinek a szenvedélye a kémia. Olyannyira, hogy 11 éves korában már új dolgokat fedezett fel a tudományág területén. Nagyon érdekes, magának való kislány, akit a történet végére sikerült megkedvelnem. Maradjunk annyiban, hogy eléggé határozott jellem. 


Flavia, hogy apukáját megmentse a börtöntől, nyomozásba kezd. És mit is mondjak? Rettentően jól csinálja. Alan Bradley nem könnyítette meg a helyzetét, de a lány (majdnem) minden akadályt képes átlépni. Szerintem a történet nagyon jó eleme az, hogy a nyomozást mindig akadályozza valami vagy valaki. Flavia nem tud gyorsan haladni, mert a nyomozók nem nézik jó szemmel a kis ügyeskedéseit valamint pár ellenséget is szerez a történet során.

Rengeteg mellékszereplővel rendelkezik a könyv, akiket szerencsére (krimire nem jellemző módon) könnyű megjegyezni. Nem egy rövidke fejezetbe akarja belesűríteni az összes karakter jellemrajzát, hanem fokozatosan adagolja. Egyébként megsúgom: mindegyikben volt valami érdekes.

Azért adok ennek a könyvnek csak 4 pontot, mert nem éreztem annyira izgalmasnak a krimi részét. 

Egyszerűen nem foglalkoztatott az, hogy ki lehet a gyilkos. Végig sodródtam az árral és vártam, hogy Flavia megoldja a rejtélyt. Az el kell ismernem, hogy szépen felgöngyölítette a szálakat. 

A másik ok, hogy végig úgy éreztem, ezt nem nekem írták. Nem szoktam ilyen könyveket olvasni. Vagy nagyon gyerekeknek szánt könyvet kapok a kezembe vagy valami felnőttesebbet. Nálam valahogy kimaradt az a korosztály, amit 14-16 éves korig szoktak ajánlani a kiadók, de biztosan van olyan, aki komfortosan mozog ebben a világban.



Plusz:
Találtam az olvas.hu-n egy beleolvasót. :) Ide kattintva el tudjátok érni.

Valamint hoztam nektek a külföldi borítókból párat, lehet válogatni ;)

Kanadai minimalizmus

Görög koncepció
Angol romhalmaz
Finn temető

A holland kindle verzió
Először azt hittem, hogy portugál borítón Flavia mint felhúzható baba szerepel
Az orosz kiadástól kiégett a retinám
Azt hittem a románoknál nem tudnak rosszabbat készteni


Aztán szembejött velem a norvég horror
A portugálok újabb próbálkozása a kedvencem lett
A kínaiak újraértelmezték
Ahogy az ukránok is a saját népüknek megfelelő kiadással álltak elő

A litvánok a modern korba helyezték a történetet
Az oroszok második kiadása sem jobb
Látszik, hogy a franciák mennyire nem szeretik az angol uralkodót
Az olaszok havas téli tájat álmodtak meg

Összegzés:

2017. március 28., kedd

Fiona Barton: Az özvegy

Könyvadatok:
Kiadó: XXI. Század
Oldalszám: 320 oldal
Téma: pszicho-thriller
Sorozat: -
Kiadás éve: 2016
Megvehető: Olvasók Boltja
Fülszöveg:
Mind láttuk őt. Glent, a férfit, a szörnyet, ahogy – egy borzalmas bűnügy vádlottjaként – az újságok címoldaláról bámul ránk. 
De mi lehet az asszonnyal, aki a bíróság lépcsőjén vár? Az asszonnyal, aki a férfi mögött áll?
Jean Taylor élete szerencsésen és átlagosan alakult. Szép ház, kedves férj, Glen, aki minden volt, amire valaha vágyott: az ő sármos hercege. Egészen addig, míg az újságokból bárki megtudhatta: a férje minden gaztettre képes szörnyeteg, maga az ördög…
De Glen most halott. Jean pedig elmond mindent, amit tud.

Miért pont ez?:
Akkor találkoztam vele először, amikor láttam az egyik osztálytársam kezében. Aztán megnéztem a fülszövegét is és elhatároztam: én ezt soha nem fogom elolvasni. 
Aztán persze ügyesen elfelejtettem bepakolni a tabletemet a táskámba és a telefonomon keresztül próbáltam vásárolgatni miközben műtétre vártam. És ez volt az első normálisnak tűnő könyv, ami szembejött velem. Szóval bexanaxozva, félig már öntudatlanul megvásároltam a könyvet és másnap eléggé gyorsan el is olvastam. 


Véleményem:
Tetszett, hogy az író nem csak egy szemszögből mutatta be a történéseket. Volt olyan, ahol E/1,, volt ahol E/3. használt, ami adott egy kis pluszt hozzá. A fejezetek elején mindig ki volt írva, hogy kinek a nézőpontjára tevődik nagyobb hangsúly.

Sokan krimiként tekintenek erre a könyvre, pedig nem kellene. Nyomozásból nincs benne hiány, de az olvasó számára az első pillanattól kezdve ismert az áldozat, a tettes és a mód is. Szerintem inkább passzol bele a pszicho-thriller kategóriába.

Nagyobb lajstrom esik az özvegy bemutatására. Sokkal több és hosszabb részt szentelünk neki. Maga a könyv címe is már arról árulkodik, hogy az ő gondolatai lesznek meghatározók.

Véleményem szerint ebben a történetben nincs olyan karakter, aki személyiségileg jobban kiemelkedne. Mindegyike hétköznapi ember, akiknek vannak rossz és jó tulajdonságaik és követnek el hibákat. Fiona Barton igazán valós karaktereket használ. Még a stílusa is elfogadható. Egyáltalán ne használ kirívó szavakat, minden klappol.




Akkor jöjjön a hideg zuhany, azaz nekem mindezek ellenére miért nem tetszett?

Szörnyen nyomasztónak találtam. Rengeteg olyan típusú könyvet olvastam már, ahol előkerül a gyermek bántalmazás és a családon belüli erőszak. Úgy érzem, hogy ezekre a problémákra kellőképpen fel kell hívni a figyelmet.

Az író sajnos túl sokat akart egyszerre mondani ezzel a könyvvel. 

Túl sok mindent akart egyszerre leszuszakolni az olvasók torkán. 
A gondatlan anyát, a perverz alakok armadát, a rossz nyomozói munkát, a riporterek álságosságát, a pszichológiai hadviselést, a chatszobákat, az elromlott házasságot, a megfélemlítést, a meddőséget és sorolhatnám itt a végtelenig a dolgokat. Mindenre fel akarta hívni a figyelmet, holott a kevesebb több lett volna.

Összegzés:

2017. március 24., péntek

Eyn: A ​kiváló egyéniség 50 jellemvonása

Könyvadatok:
Kiadó: Magánkiadás (ebook)
Oldalszám: 182 oldal
Téma: önfejlesztő könyv
Sorozat: -
Kiadás éve: 2016
Megvehető: E-könyvek
Fülszöveg:
Egy könyv, amely a kiváló egyéniségek 50 jellemvonásának részletes bemutatásával megmutatja az irányt, hogyan válhatsz Te is ilyenné.
„A kiváló egyéniség olyan egyéni tulajdonságokból, képességekből és összetevőkből áll, olyan egyedi jellemzők sajátos kombinációja, amely senki másban nincsen meg ugyanúgy. Nem várja meg, hogy mások, a társadalom, vagy a körülmények mutasson neki utat. Ő pontosan tudja, hogy mit akar. Fejlett, belső vezérlőrendszere van. Belső késztetés és motiváció hajtja őt, “ösztönösen” tudja, mi az, amit tennie kell. Nem keres feltételeket és körülményeket. Létrehozza és megvalósítja ezeket. Tudja, hogy küldetése, feladata van, amelyet csak ő tud elvégezni és eszerint él.”


Véleményem:
A könyv három különböző részből áll. Az első rész 50 jellemvonást foglal magában. 50 jellemvonás idézetekkel és magyarázattal. 
Azzal kezdeném, hogy egy másmilyen platformon sokkal jobban el tudtam volna képzelni. Mondjuk egy blog, egy naptár vagy egy kicsi motivációs könyvként szép képekkel. Szerintem sokkal izgalmasabb lett volna. 

A tartalma többnyire összeszedett, határozott és lehet belőle tanulni. Természetesen nem úgy, hogy csak gyorsan átlapozod. Ha valaki komolyan tanulni akar ebből a könyvből, akkor jobban teszi, ha időközönként jegyzetel. 


A kedvencem az első részből a tizenkettedik jellemvonás: a kiváló egyéniségek rendszerint megszabadulnak a felesleges dolgoktól. Annyira motiváló a leírás, hogy megfogadtam: innentől kezdve nem tartok magam körül feleslegessé vált dolgokat. Amit fél éve nem használtam az megy a kukába. Semmi értelme megtartani a ballagási üdvözlőlapokat, a soha nem használt napszemüvegeket, karpereceket és az olyan kozmetikai esetleg konyhai készülékeket, amiket még a dobozaikból sem szedtem ki. 

A második rész segít az olvasónak, hogy feldolgozza az első részt és a maga hasznára tudja fordítani. Véleményem szerint, aki az előző pár oldalon figyelt annak nem sokat mond ez a 10 fejezet. Én jegyzeteltem az első rész alatt és azokat is kiírtam, amiket itt megemlít. Valójában kicsit untatott. 

A harmadik rész egy kis érdekesség. 10 különleges tanító egyéniséget mutat be a könyv. Bevallom őszintén, hogy eddig egyikőjükről sem hallottam. Egyszerűen a következő képen jellemezném ezt a 10 fejezetet: a adott személy rövid életrajza, a megjelent könyvei és főbb tanításai.

Számomra ez hol unalmas, hol izgalmas volt. Nagyon hiányzott a bemutatott személy arcképe. Sokkal közelebb éreztem volna magamat a leírtakhoz, ha látom a név mögötti embert. (Lehet ez csak egyéni szociális probléma.) Ennek ellenére voltak benne érdekes dolgok. Sokan megmozgatták a fantáziámat, valamely elképzeléseknek már utána is jártam. Többek között megtudtam, hogy vannak alkalmazotti gondolkodásmódú emberek, ami bennem is elindított egyfajta változtatási kényszert. 



Aki komolyan gondolkodik az önfejlesztésben, annak elsősorban azt az oldalt ajánlom, amelyet a szerző is többször megemlít a könyvében: www.egyenisegepites.hu. Nekem különösen az a cikk tetszik, amely 10 szóváltoztatásra ösztönöz. Ezt ide kattintva megtekinthetitek. Az én szemléletemen sokat változtatott és tényleg tanultam belőle. Majdnem ugyanannyit, mint magából a könyvből.

Köszönöm a szerzőnek a könyvet! 

Összegzés:

2017. március 20., hétfő

Julia Quinn: Wyndham ​elveszett hercege

Könyvadatok:
Kiadó: GABO
Oldalszám: 366 oldal
Téma: romantikus
Sorozat: Wyndham két hercege 1.rész 
Kiadás éve: 2016
Megrendelhető: Bookline
Fülszöveg:
Volna szíves Wyndham igazi hercege előállni?
Jack Audley útonálló. Katona. Mindig öntörvényű. Egy valami azonban soha nem volt, és nem is akart lenni, mégpedig egy kiterjedt birtok ura, aki egy ősi örökségért és százak megélhetéséért felelős. De amikor felismerik benne a Wyndham-ház rég elveszettnek hitt sarját, gondtalan élete véget ér. Ha kiderül, hogy a származása törvényes, övé lesz a cím, amit soha nem kívánt magának: ő lesz Wyndham hercege.
Grace Eversleigh már öt éve dolgozik Wyndham hercegi özvegyének társalkodónőjeként. Hálátlan munka, a mindennapok egyhangúságát csak néha töri meg egy-egy kisebb esemény… egészen addig, míg hetyke mosolyával és könnyed vonzerejével meg nem jelenik a színen Jack Audley. Nem az a férfi, aki a nemet elfogadja válaszul, és amikor Grace a karjaiban van, ő már nem az a nő, aki nemet akar mondani. Ám ha Jack Audley az igazi herceg, ő az egyetlen férfi, akit soha nem kaphat meg.
Véleményem:
A GABO kiadó nem hazudtolta meg magát. Ez a könyv is olyan gyorsan esett szét a kezeim között, mint a Tacoma híd egy enyhe széllökéstől. Egyszerűen borzasztó. Könyvtárból hoztam el és konkrétan nekem kellett visszaragasztanom a lapokat. 

Ez volt az első könyvem Julia Quinn-től, és bevallom előtte csak a szép borítókon látható nevével találkoztam. Az olvasás is hirtelen felindulásból lett elkövetve. Pont egy romantikus könyvet szerettem volna olvasni, szóval ilyen szempontból szerintem jó könyvet sikerült választanom. 

A stílusa könnyed, olvasható volt. A mondatoknak volt elejük és végük, a cselekmény is szép kerek volt. Eljutottunk A pontból B-be, igaz ez nem volt nehéz. Már az elején tudtam, hogy milyen nyálas, csöpögős és érzelmes lesz a vége. Ennek a könyvnek már a fülszövege is ordít a cukormáztól és a tömény orosz krémtortától. 

Az elején nem is zavart, de minél közelebb kerültünk a végkifejletez annál többször kellett félretennem a könyvet, mert annyira rózsaszín volt. Ami a legjobban idegesített az a szerelmi szál egyszerűsége volt. Én nem hiszek abban, hogy két ember találkozik és első pillantásra egymásba szeret. Engem ezzel a szimpla fogással nem tudott megvenni az írónő. 


A sok felpumpált érzelem ellenére kicsit vérszegényre sikeredett. A gonosz emberek mindvégig gonoszok maradtak. A tündéri, bájos hercegnők pedig még inkább ragyogtak. Egyedül egy karakter tudta fél pillanatra elvonni a figyelmemet. Ez pedig Wyndham hercege volt. Jack és Grace nem tudott közel kerülni hozzám.

Egy biztos: ha legközelebb Julia Qiunn-t fogok a kezeim közé, akkor már válogatósabb leszek. 


Összegzés: